Sé mak ukun mundu?
Sé mak ukun mundu?
KARIK Ita seidauk hasoru ho ulun ba grupu máfia ida. Maski nuneʼe, neʼe hatudu katak ema hanesan neʼe la iha ka lae? Ema sira hanesan neʼe matenek tebes atu subar sira-nia identidade no maski sira iha komarka laran, sira bele kontrola buat neʼebé halaʼo iha liʼur. Liuhusi jornál ita lee kona-ba buat neʼebé sira halo hanesan faʼan droga, faʼan ema no kontrola atividade prostituisaun nian. Rezultadu aat husi buat neʼebé sira halo hatudu katak ulun ba grupu máfia sira iha duni.
Maromak nia Liafuan, Bíblia, hatudu katak Diabu Satanás iha duni. Nia hanesan ulun ba grupu máfia neʼebé halaʼo ninia hakarak liuhusi “sinál no hahalok oioin, no ho buat aat hotu neʼebé bele lohi” ema. Bíblia dehan katak nia “hatudu an hanesan anju naroman nian ida”. (2 Tesalonika 2:9, 10; 2 Korinto 11:14) Entaun, ema bele hatene katak Diabu iha duni liuhusi buat aat neʼebé akontese iha mundu. Maibé susar ba ema barak atu hanoin katak iha espíritu aat ida neʼebé iha kbiit atu kontrola ema. Mai ita koʼalia kona-ba hanoin no fiar balu neʼebé sala, no ida-neʼe halo susar ba ema atu fiar katak Diabu iha duni. Depois neʼe, ita sei koʼalia kona-ba saida mak Bíblia hatete kona-ba Diabu.
▪ “Maromak neʼebé domin kria Diabu ka lae?” Bíblia hatudu katak Maromak mak laran-diʼak no buat hotu neʼebé nia halo mak diʼak, ka perfeitu. Nuneʼe, hodi dehan katak Maromak mak halo kriatura ida-neʼebé laran-aat tebes, ida-neʼe la tuir ninia hahalok sira-neʼebé furak. Tuir loloos, Bíblia la dehan katak Maromak kria espíritu ida neʼebé aat. Maibé, Bíblia dehan ida-neʼe kona-ba Maromak: “Buat neʼebé nia halo mak perfeitu, tanba ninia dalan hotu mak justisa. Maromak laran-metin, neʼebé sempre iha justisa; nia loos no laran-moos.”—Deuteronômio (Ulangan) 32:4; Salmo (Mazmur) 5:4.
Maromak nia kriatura sira-neʼebé perfeitu bele halo sala ka lae? Maromak la kria sira hanesan boneka neʼebé nia bele kontrola, maibé nia kria sira ho kbiit atu foti desizaun rasik. Entaun Maromak nia kriatura sira-neʼebé iha matenek hanesan ema ka anju, sira bele hili atu halo buat neʼebé diʼak ka buat neʼebé aat no sira tenke lori responsabilidade ba buat neʼebé sira halo.
Kuandu Maromak fó ba ninia kriatura sira liberdade atu hili, nia la hapara sira se sira hakarak atu halo buat neʼebé aat. Porezemplu, Jesus koʼalia kona-ba Diabu neʼebé uza sala ninia liberdade atu hili, hodi dehan: “Nia la hela iha lia-loos.” (Joao 8:44) Liafuan sira-neʼe hatudu katak uluk Diabu mak anju ida neʼebé perfeitu neʼebé “hela iha lia-loos”. * Tanba Maromak Jeová hadomi no tau fiar ba ninia kriatura sira, nia fó ba sira matenek no liberdade atu hili.—Haree kaixa “Maromak nia kriatura sira-neʼebé perfeitu bele halo sala ka lae?” iha pájina 6.
▪ “Diabu mak Maromak nia liman-ain ka lae?” Ema balu hanoin katak istória husi livru Jó iha Jó [Ayub] 1:7) Se Diabu mak Maromak nia liman-ain, klaru katak Maromak hatene ona kona-ba buat hotu neʼebé Diabu halo, entaun Maromak la presiza husu ba Diabu nia mai husi neʼebé. Klaru katak Diabu la’ós Maromak nia belun tanba livru Jó bolu nia Satanás, neʼebé iha arti “Kontradór”. Neʼe hatudu katak Satanás mak Maromak nia inimigu boot. (Jó 1:6) Se nuneʼe, tanbasá mak ema balu hanoin katak Diabu mak Maromak nia liman-ain?
Bíblia laran hatudu katak Diabu Satanás mak Maromak nia liman-ain. Iha istória neʼe, kuandu Maromak husu ba Diabu nia mai husi neʼebé, Diabu hatán katak nia “laʼo bá-mai iha rai”. Livru ida neʼebé esplika kona-ba Bíblia hatete katak liafuan “laʼo bá-mai iha rai”, ida-neʼe koʼalia kona-ba buat neʼebé espiaun sira husi rai-Pérsia halo iha tempu uluk. Sira laʼo rai hodi buka informasaun balu atu hatoʼo ba sira-nia liurai. (Livru balu husi ema judeu iha tempu antigu neʼebé bolu livru apókrifu, dehan katak Diabu haksesuk kbiit ho Maromak. Maski nuneʼe, Diabu halo tuir deʼit Maromak nia hakarak. Matenek-naʼin ida kona-ba istória, naran J. B. Russell, iha ninia livru Mephistopheles, fó sai hanorin husi Martin Luther, Reformadór Protestante ida. Tuir Luther nia hanorin, Diabu mak hanesan “enxada neʼebé Maromak uza iha ninia jardín”. Luther mós hatete katak “enxada neʼe kontente atu estraga duʼut aat” maibé Tiago 1:13) Buat aat neʼebé akontese ohin loron no mós hanorin hanesan neʼe hanetik ema barak atu fiar katak Maromak no Diabu iha.
enxada neʼe hela nafatin iha Maromak nia liman hodi kumpre Ninia hakarak. Ema teolojia ida ho naran-boot, John Calvin, nia mós apoia Martin Luther nia hanorin. Maibé hanorin neʼe halo ema barak hanoin: ‘Tanbasá mak Maromak neʼebé domin husik buat aat akontese no mós hakarak atu buat aat akontese?’ (▪ “Diabu mak buat neʼebé aat iha laran ka lae?” Se Diabu mak buat neʼebé aat iha laran, kuandu ita lee eskritura balu neʼebé koʼalia kona-ba Diabu, karik ida-neʼe bele hamosu konfuzaun. Porezemplu, kuandu ita lee Jó 2:3-6, iha versíkulu sira-neʼe, Maromak koʼalia ba sé? Nia koʼalia ba buat aat iha Job nia laran ka nia koʼalia ba ninia an rasik? No mós, oinsá mak Maromak bele gaba Job nia hahalok neʼebé diʼak no iha tempu hanesan, koko Job liuhusi buat aat neʼebé iha Job nia laran? Se ita dehan katak Maromak halo ida-neʼe, neʼe hanesan ita dehan katak nia la iha justisa. Maibé, kona-ba Maromak, “la iha buat neʼebé la loos ka la justisa” iha nia. (Salmo [Mazmur] 92:15) Maromak la iha hanoin atu ‘lolo ninia liman’ hodi halo aat ba Job. Entaun, klaru katak Diabu la’ós buat neʼebé aat iha laran, nia mak kriatura espíritu ida neʼebé halo nia an sai Maromak nia inimigu.
Sé mak ukun mundu?
Ohin loron ema barak hanoin katak fiar ba Diabu mak doutrina husi beiʼala sira-nia tempu. Maibé sira la bele fó resposta ba pergunta neʼe: Tanbasá mak buat aat no terus barak mosu? Hodi lakohi fiar katak Diabu iha, ida-neʼe halo ema barak la fiar katak Maromak iha no tan neʼe, sira hanoin katak la presiza moris tuir morál neʼebé diʼak.
Poeta ida naran Charles-Pierre Baudelaire hatete: “Lasu neʼebé Satanás uza mak lohi ema atu hanoin katak nia la iha.” Satanás halo ida-neʼe atu subar ninia identidade. Se la’ós Diabu mak halo buat aat neʼe mosu, entaun ema sei duun Maromak katak buat aat neʼebé mosu mai husi Maromak. Kuandu Satanás konsege halo ema iha hanoin hanesan neʼe, nia kumpre nia hakarak atu halo ema la tau fiar ba Maromak.
Hanesan ulun ba grupu máfia ida, Diabu subar ninia identidade atu kumpre ninia hakarak. Saida mak ninia hakarak? Bíblia fó resposta hodi hatete: “Maromak mundu neʼe nian mak taka tiha ema fiar-laek sira-nia hanoin atu sira la bele haree evanjellu nia naroman neʼebé Kristu Maromak nia ilas nia glória.”—2 Korinto 4:4.
Maibé, iha pergunta ida tan neʼebé importante atu ita buka-hatene. Maromak sei halo saida kona-ba ida neʼebé hamosu buat aat no terus hotu? Ita sei koʼalia kona-ba neʼe iha informasaun tuirmai.
[Nota–rodapé]
^ par. 6 Atu hatene liután tanbasá mak Maromak la halakon kedas Diabu, haree kapítulu 11 husi livru Tuir Loloos, Saida mak Bíblia Hanorin? Livru neʼe husi Testemuña ba Jeová.
[Dezeñu iha pájina 5]
Diabu mak Maromak nia liman-ain ka ida neʼebé kontra Maromak?
[Dezeñu iha pájina 6]
Maromak nia kriatura sira-neʼebé perfeitu bele halo sala ka lae?
Maski Maromak kria ninia kriatura matenek sira ho perfeitu, maibé neʼe la dehan katak sira livre atu halo buat naran deʼit. Porezemplu, maski Adão mak ema perfeitu, se nia han rai-rahun, fatuk, ka ai-kabelak, nia sei hetan rezultadu aat. Se nia hamriik iha foho leten no haksoit tun mai rai, nia bele hetan kanek ka mate tanba nia lakohi tuir lei kona-ba gravidade, forsa neʼebé dada buat hotu ba rai.
Hanesan neʼe mós, se ema ka anju ida neʼebé perfeitu hakat liu Maromak nia ukun-fuan kona-ba morál, nia sei hetan rezultadu aat. Nuneʼe, kuandu kriatura matenek ida uza sala ninia liberdade atu hili, nia bele lalais deʼit monu ba sala.—Gênesis (Kejadian) 1:29; Mateus 4:4.