Moris iha tempu Bíblia nian—Osan

“Nia tuur iha osan-fatin nia oin, hodi haree ema sira-neʼebé tau osan iha neʼebá. Ema riku sira tau osan barak. Feto-faluk kiak ida mós mosu mai hodi tau osan fuan kiʼik rua. Osan neʼe nia folin kiʼik tebes.”—MARCOS 12:41, 42.

BÍBLIA koʼalia dala barak kona-ba osan. Porezemplu, hanesan ita lee iha evanjellu sira, dala ruma Jesus uza osan oioin atu hanorin ema. Nia ajuda ema atu aprende husi feto-faluk neʼebé fó ‘osan kiʼik rua’, hanesan temi iha leten. Iha tempu seluk, Jesus hatudu osan ida neʼebé ema bolu denáriu, no hanorin ninia dixípulu sira atu hanoin loos kona-ba governu nia pozisaun atu ukun. *—Mateus 22:17-21.

Tanbasá mak ema inventa osan? Iha tempu Bíblia, oinsá mak ema halo osan? Sira uza ba saida? No saida mak Bíblia hanorin kona-ba dalan neʼebé ita tenke haree ba osan?

Antes ema inventa osan

Antes ema inventa osan, ema fila-liman hodi troka sasán ba malu. Sira troka sasán ba malu ka halo serbisu ruma neʼebé maizumenus iha folin hanesan ho buat neʼebé ema seluk hakarak. Maibé dala ruma susar atu halo ida-neʼe tanba ema presiza buka ema neʼebé hakarak troka ninia sasán ho buat seluk neʼebé nia loloos presiza. No mós, susar ba sira atu lori sira-nia sasán neʼebé boot ka todan liu ba fatin seluk, hanesan animál sira, ka saku foos no buat seluk tan.

Ikusmai ema neʼebé fila-liman haree katak sira presiza uza buat seluk atu hola no faʼan sasán. Tan neʼe sira komesa uza besi oioin neʼebé iha folin boot, hanesan osan-mean, osan-mutin, no besi-riti. Iha dezeñu iha kraik, ita bele haree mane ida uza osan-mean no osan-mutin hamutuk fatuk-murak atu hola sasán ka selu ba serbisu ruma. Kuandu ema uza buat sira-neʼe iha fila-liman, baibain sira tetu iha dasin no depois troka ho sasán. Porezemplu, kuandu Abraão hola rai atu hakoi nia feen Sara, neʼebé nia hadomi, nia tetu osan-mutin iha dasin atu selu ema.—Gênesis (Kejadian) 23:14-16.

 Iha tempu neʼebé Maromak Jeová fó Ukun-Fuan ba ema Israel, ema kaan-teen sira tetu sasán iha dasin neʼebé la loos hodi hamatak ema. Maromak Jeová odi hahalok neʼebé la loos hanesan neʼe. Entaun nia fó-hatene ba ema Israel neʼebé faʼan sasán: “Imi tenke iha dasin neʼebé loos, iha dasin-fuan neʼebé loos.” (Levítico [Imamat] 19:36; Provérbios [Amsal] 11:1) Ohin loron, se ita mós hola no faʼan sasán, diʼak atu hanoin-hetan katak Jeová nia hanoin la troka kona-ba ema kaan-teen no hahalok neʼebé la loos.—Malaquias (Maleakhi) 3:6; 1 Korinto 6:9, 10.

Oinsá mak ema halo osan-besi

Osan-besi primeiru karik ema halo iha rai antigu naran Lydia (ohin loron rai-Turkia), antes tinan 700 molok Kristu. Badain-besi sira iha rai oioin komesa atu halo osan-besi barak tebes, no ema husi rai sira-neʼebé temi iha Bíblia komesa atu uza osan-besi sira-neʼe.

Oinsá mak ema halo osan-besi? Badain-besi nian ida halo besi nabeen iha ahi (1) depois nia fui ba forma kiʼik ida atu halo besi sai kabuar no toos (2). Depois neʼe, badain sei hatama besi kabuar sira-neʼe iha forma ida neʼebé iha dezeñu no símbolu sira (3). Tuirmai, nia baku ho martelu atu halo mosu dezeñu no símbolu iha osan-besi neʼe (4). Tanba badain sira halo prosesu neʼe lalais deʼit, dala barak dezeñu no símbolu sira-neʼe sai kleʼuk uitoan. Depois, sira haketak osan ida-idak no tetu iha dasin atu halo sira ida-idak nia todan hanesan, no se iha osan ida neʼebé todan liu, sira tesi sai husi ninin (5).

Troka osan, kobra impostu, no banku

Iha Jesus nia tempu, osan-besi husi rai oioin tama ba rai-Palestina. Porezemplu, ema neʼebé halo viajen ba templu iha Jerusalém, sira lori osan husi rai seluk. Maibé, ema neʼebé tau matan ba templu la simu osan husi rai seluk. Tan neʼe, kuandu ema atu selu impostu ba templu, sira tenke troka ba osan neʼebé uza iha Jerusalém. Ema neʼebé troka osan halo bisnis boot iha templu. Ema neʼebé iha osan husi rai seluk tenke selu osan boot atubele troka sira-nia osan. Jesus koʼalia makaʼas ba ema kaan-teen sira-neʼe. Tanbasá? Tanba sira halo Maromak Jeová nia uma sai hanesan “uma kontratu nian” no “naʼok-teen sira-nia knuuk”.—Joao 2:13-16; Mateus 21:12, 13.

Ema neʼebé hela iha rai-Palestina mós tenke  selu impostu sira seluk. Impostu ida mak “impostu ba César”, neʼebé Jesus nia inimigu sira husu nia kona-ba neʼe. (Mateus 22:17) Impostu seluk tan inklui impostu dalan nian, no impostu kona-ba hola no faʼan sasán husi rai seluk. Ema neʼebé kobra impostu iha rai-Palestina baibain mak ema kaan-teen no ema barak odi sira. (Marcos 2:16) Sira kobra impostu hodi halibur osan no rikusoin barak tanba han matak ema, no osan resin sira rai ba sira-nia an. Maibé, sira balu hanesan Zaqueu, rona no halo tuir Jesus nia liafuan hodi husik sira-nia hahalok aat. (Lucas 19:1-10) Ohin loron, ema neʼebé hakarak halo tuir Kristu tenke sai laran-moos kona-ba buat hotu, inklui mós kona-ba fila-liman.—Ebreu 13:18.

Ema seluk neʼebé tau matan ba osan mak sira neʼebé serbisu iha banku. Sira troka osan husi rai seluk, sira rai ema nia osan, sira mós fó-empresta ba ema, no selu osan-funan ba ema neʼebé rai osan ba tempu kleur. Jesus koʼalia kona-ba ema sira-neʼe kuandu nia fó ai-knanoik kona-ba atan sira-neʼebé simu osan hodi fila-liman.—Mateus 25:26, 27.

Hanoin neʼebé loos kona-ba osan

Iha rai barak ohin loron, ema tenke manán osan atu hola buat neʼebé sira presiza atu moris. Buat neʼebé Maromak fó-hatene ba Liurai Salomão atu hakerek tinan rihun ba rihun liubá, sei loos nafatin toʼo ohin loron: “Osan bele proteje ema.” Maibé Salomão mós hatete katak matenek iha folin boot liu fali osan, tanba “matenek bele fó moris nafatin ba ema”. (Eclesiastes [Pengkhotbah] 7:12) Bíblia deʼit mak bele fó matenek hanesan neʼe.

Jesus ajuda ninia dixípulu sira atu hanoin iha dalan neʼebé loos kona-ba osan hodi hatete: “Laʼós ema nia rikusoi mak halo ema moris liu.” (Lucas 12:15) Hanesan ho Jesus nia dixípulu iha tempu uluk, ita hatudu matenek kuandu uza ho didiʼak osan, laran-moos nafatin, no nunka haburas domin ba osan.—1 Timoteo 6:9, 10.

[Nota–rodapé]

[Kaixa/Dezeñu iha pájina 26]

 Kona-ba osan-besi

● Osan-besi kiʼik liu ida neʼebé ema uza iha rai-Palestina, naran lépton besi-riti nian. Serbisu-naʼin ida bele manán leptas rua iha minutu 15 deʼit. Osan kiʼik neʼebé feto-faluk hatama ba osan-fatin iha templu karik leptas rua hanesan neʼe.—Marcos 12:42.

● Drakma osan-mutin nian mak osan-besi husi Grésia no serbisu-naʼin ida bele manán drakma ida ba serbisu loron tomak. Tinan-tinan mane judeu sira tenke selu impostu drakma rua ba templu.—Mateus 17:24.

● Denáriu osan-mutin nian mak osan-besi husi Roma neʼebé iha dezeñu César nian. Nuneʼe, osan neʼe sai nuʼudar “osan impostu nian” neʼebé mane judeu ida-idak tenke selu ba ema Roma neʼebé ukun sira-nia rai. (Mateus 22:19) Patraun sei selu serbisu-naʼin ida denáriu ida kuandu serbisu ba oras 12.—Mateus 20:2-14.

● Siklu osan-mutin nian halo iha sidade Tiro, no ema iha rai-Palestina uza osan neʼe iha Jesus nia tempu. Amlulik boot sira selu Judas Iscariotes ho “osan-mutin” 30 atu saran Jesus. Karik osan neʼe mak osan-mutin siklu nian husi rai-Tiro.—Mateus 26:14-16.

Osan-besi sira-neʼe nia boot mak hanesan neʼe duni