Josefo mak hakerek duni ida-neʼe ka lae?
Iha livru Jewish Antiquities, Livru XX, matenek-naʼin ida iha apóstolu sira-nia tempu, naran Flávio Josefo, hakerek kona-ba Tiago nia mate, “alin husi Jesus neʼebé ema bolu Kristu”. Matenek-naʼin barak hatete katak Flávio Josefo rasik mak hakerek liafuan neʼe. Maibé, liafuan seluk kona-ba Jesus neʼebé hakerek iha livru neʼe, ema balu hanoin katak laʼós Josefo mak hakerek. Liafuan neʼe, neʼebé bolu Testimonium Flavianum, dehan:
“Iha tempu neʼe, Jesus, ema ida neʼebé matenek, se ita bele bolu nia ema ida, tanba nia halo buat kmanek oioin, no ema barak kontente atu rona ninia hanorin. Nia dada ema judeu no ema jentiu barak. Nia mak Kristu, no kuandu Pilatos halo tuir ema-boot sira iha ita-nia leet atu fó kastigu hodi hedi nia iha krús, sira neʼebé hadomi Jesus la husik nia, tanba liutiha loron tolu, nia moris filafali hodi mosu ba sira, hanesan Maromak nia profeta sira fó-hatene nanis buat hirak-neʼe no buat kmanek seluk rihun sanulu kona-ba nia, no ema kristaun sira, neʼebé hanaran an tuir nia, sira sei iha toʼo ohin loron.”—Livru Josephus—The Complete Works, husi William Whiston.
Tinan 400 liubá, matenek-naʼin sira komesa debate kona-ba liafuan neʼebé foin temi iha leten tanba ema balu fiar katak Josefo mak hakerek ida-neʼe no balu fali hanoin katak ema seluk mak hakerek liafuan neʼe. Matenek-naʼin ida husi rai-Fransa neʼebé estuda istória no livru antigu sira, naran Serge Bardet, nia buka-hatene tanbasá mak problema neʼe seidauk rezolve durante tinan 400 nia laran. Nia fó sai rezultadu husi ninia estudu iha livru Le Testimonium Flavianum—Examen historique considérations historiographiques.
Josefo laʼós ema kristaun, maibé nia ema judeu neʼebé matenek kona-ba istória. Tan neʼe, ema debate kona-ba liafuan neʼebé dehan katak ‘Jesus mak Kristu’. Maibé, Bardet hatete katak karik Josefo hakerek nuneʼe tanba nia hakerek istória neʼe iha lia-gregu, no nia presiza hakerek tuir gramátika lia-gregu nian hodi uza liafuan neʼebé hatudu katak ‘Jesus mak Kristu’. Bardet mós hatete katak karik Josefo temi duni Jesus nuʼudar “Kristu”, no ida-neʼe hatudu katak Jesus mak ema neʼebé moris duni iha tempu uluk. Bardet hatutan tan katak matenek-naʼin sira la tau atensaun ba ida-neʼe.
Matenek-naʼin balu hatete katak liutiha tinan barak depois Josefo hakerek nia livru, hakerek-naʼin seluk mak aumenta tan liafuan kona-ba Jesus hodi halo tuir Josefo nia dalan atu hakerek. Ida-neʼe bele akontese ka lae? Bardet neʼebé estuda didiʼak istória no liafuan iha Testimonium, hatete katak se ema seluk mak hakerek, ida-neʼe hanesan milagre tanba Josefo nia dalan atu hakerek mak úniku liu.
Entaun, tanbasá matenek-naʼin barak la fiar katak Josefo mak hakerek liafuan neʼe? Bardet hatete katak ema barak duvida kona-ba Testimonium no la duvida kona-ba livru antigu seluk, tan deʼit sira lakohi fiar katak Jesus mak Kristu.
Ita seidauk hatene se rezultadu husi Bardet nia estudu sei book matenek-naʼin sira seluk atu troka sira-nia hanoin kona-ba Testimonium Flavianum. Maibé matenek-naʼin ida neʼebé iha naran-boot kona-ba relijiaun judeu no kristaun iha tempu antigu, naran Pierre Geoltrain, nia troka ninia hanoin. Ba tempu kleur, Geoltrain fiar katak ema seluk mak inventa Testimonium, no nia mós goza ema neʼebé fiar katak Josefo mak hakerek ida-neʼe. Maibé, nia troka ninia hanoin tanba nia simu Bardet nia estudu. Geoltrain hatete katak ema ida labele dehan tan katak Testimonium neʼe laʼós Josefo mak hakerek.
Klaru katak Testemuña ba Jeová iha razaun neʼebé metin liu atu fiar katak Jesus mak Kristu. Neʼe mak buat neʼebé Bíblia rasik hatete.—2 Tim 3:16.