Pergunta husi lee-naʼin
Antes ami aprende lia-loos, haʼu ho haʼu-nia feen tuir prosesu ida naran IVF (in vitro fertilization) atu hetan oan. Ami halo nuneʼe tanba ami hakarak duni atu iha oan. Durante prosesu neʼe, ami uza deʼit embrio balu, maibé seluk rai didiʼak iha jeleira ospitál nian. Entaun, embrio sira-neʼe tenke rai nafatin ka bele soe tiha?
Kuandu kaben-naʼin ida deside atu tuir prosesu IVF, sira tenke foti desizaun importante barak, inklui mós pergunta neʼebé temi iha leten. Kaben-naʼin ida-idak iha responsabilidade iha Maromak Jeová nia oin kona-ba saida mak sira sei halo. Maibé ulukliu, diʼak atu hatene prosesu neʼe envolve saida deʼit.
Iha tinan 1978, feto ida husi rai-Inglaterra mak ema primeiru neʼebé hetan oan liuhusi prosesu IVF. Feto neʼe la bele iha oan tanba ninia trompa-falópiu (saluran Fallopi) taka metin no hanetik sperma atu hasoru ho ninia sel telur. Nuneʼe, doutór sira hasai sel telur husi feto neʼe hodi tau iha tubu vidru ida no aumenta tan ho sperma husi ninia laʼen. Lakleur sperma fertiliza sel telur no neʼe sai embrio. Depois neʼe sira hatama ba feto neʼe nia oan-fatin, no ikusmai nia hetan bebé feto ida. Maibé iha mós prosesu IVF oioin.
Maski iha rai ida-idak prosesu IVF ladún hanesan, maibé baibain prosesu neʼe mak envolve buat tuirmai neʼe: Durante semana balu doutór fó ai-moruk ba feen atu ajuda aumenta ninia sel telur. No karik doutór husu laʼen atu fó ninia sperma foun liuhusi masturbasaun. Doutór tau hamutuk sel telur sira-neʼe ho sperma neʼebé fase tiha ona. Sperma fertiliza sel telur hodi sai embrio. Depois loron ida ka liu, doutór haree ho didiʼak embrio ida-idak atu hatene embrio sira neʼebé diʼak no sira neʼebé ladún diʼak. No maizumenus liutiha loron 3, doutór hatama embrio rua ka tolu neʼebé diʼak liu ba feto nia oan-fatin, hodi nia bele sai isin-rua.
Maibé oinsá ho embrio sira neʼebé la uza, inklui mós sira neʼebé ladún diʼak? Se husik deʼit, embrio sira-neʼe sei mate. Maibé atu ida-neʼe la akontese, baibain doutór rai didiʼak embrio sira neʼebé la uza iha jeleira espesiál. Tanbasá mak sira halo nuneʼe? Tanba se embrio sira neʼebé hatama dala primeiru ba feto nia oan-fatin la iha rezultadu, doutór bele uza fali embrio sira neʼebé rai hela ho folin neʼebé ladún karun. Maibé ida-neʼe hamosu pergunta sira neʼebé importante. Hanesan kaben-naʼin neʼebé husu pergunta * Ka problema bele mosu se feen ka laʼen mate ka kaben fali ho ema seluk. Sin, kaben-naʼin sira hanoin barak kona-ba buat hirak-neʼe. Tan neʼe, kaben-naʼin balu kontinua selu ospitál ba tinan barak atu rai sira-nia embrio.
iha leten, ema barak la hatene saida mak sira sei halo ba embrio sira neʼebé sei rai hela iha jeleira ospitál nian. Karik sira lakohi atu iha oan tan. Karik feen-laʼen sente susar atu iha oan tan tanba sai idade ona ka sira-nia osan latoʼo atu halo fali prosesu neʼe. Karik sira taʼuk ho rezultadu neʼebé bele mosu se feen sai isin-rua ho bebé rua ka liu.Iha tinan 2008, doutór ida fó sai iha jornál ida (The New York Times) katak pasiente barak sente susar atu foti desizaun kona-ba saida mak sira sei halo ho sira-nia embrio neʼebé sei rai hela iha ospitál. Jornál neʼe hatete: “Iha nasaun neʼe, iha embrio 400.000 liu neʼebé rai hela iha jeleira ospitál nian, no loron-loron sempre aumenta . . . Embrio sira-neʼe bele kontinua moris iha jeleira laran ba tinan 10 ka liu se rai ho didiʼak, maibé kuandu hasai husi jeleira, embrio balu sei mate.” Tan neʼe, ema kristaun sira presiza hanoin didiʼak kona-ba neʼe. Tanbasá?
Diʼak ba kaben-naʼin kristaun neʼebé hasoru situasaun ida-neʼe atu hanoin kona-ba ezemplu tuirmai neʼe. Karik ema kristaun ida tenke foti desizaun kona-ba saida mak nia sei halo ho ninia família neʼebé iha moras todan no kontinua moris ho deʼit mákina neʼebé doutór uza iha ospitál. Hanesan Êxodo 20:13 no Salmo 36:9 hatete, klaru katak ema kristaun sira hafolin duni moris, nuneʼe sira hakaʼas an atu buka tratamentu neʼebé diʼak liu. Livru Awake! 8 Maiu 1974 hatete: “Tanba sira respeita Maromak nia hanoin kona-ba moris, sira neʼebé hakarak atu moris tuir Bíblia nia matadalan sei nunka hanoin atu halo eutanázia (katak oho ema atu hapara sira-nia terus). Sira la halo ida-neʼe tanba sira hakarak atu nafatin iha laran neʼebé moos no atu halo tuir lei estadu nian.” Maibé iha situasaun balu, família ida kontinua moris ho ajuda husi mákina ruma deʼit. Se nuneʼe, ema moras nia família tenke deside se sira sei kontinua ka lae atu uza mákina neʼe.
Maski nuneʼe, ida-neʼe la hanesan ho situasaun husi kaben-naʼin neʼebé uza prosesu IVF no agora sei rai hela sira-nia embrio iha jeleira ospitál nian. Maibé buat ida neʼebé kaben-naʼin bele hili rasik atu halo mak hasai embrio husi jeleira laran. Se la rai iha jeleira, embrio sira sei la bele kontinua moris mesak. Entaun, jeleira hanesan ho mákina neʼebé ajuda ema atu kontinua moris. Tan neʼe, kaben-naʼin tenke deside se sira sei hasai embrio husi jeleira ka lae.—Gal 6:7.
Se kaben-naʼin ida deside atu uza prosesu IVF atu bele iha oan, karik sira hili atu selu ospitál hodi rai hela sira-nia embrio iha jeleira laran ba nafatin ka hili atu rai toʼo sira hakarak uza fali iha futuru. Maibé kaben-naʼin seluk karik deside atu hasai embrio sira husi jeleira, tanba ho jeleira deʼit mak halo embrio sira-neʼe kontinua moris. Ema kristaun sira neʼebé hasoru situasaun neʼe iha responsabilidade iha Maromak nia oin atu foti desizaun rasik tuir sira-nia laran neʼebé hetan ona treinu husi Bíblia. Sira-nia hakarak mak atu iha laran neʼebé moos nafatin, no mós hanoin kona-ba ema seluk nia laran.—1 Tim 1:19.
Ema kristaun sira neʼebé hasoru situasaun neʼe iha responsabilidade iha Maromak nia oin atu foti desizaun rasik tuir sira-nia laran neʼebé hetan ona treinu husi Bíblia
Matenek-naʼin ida dehan katak kaben-naʼin sira “hanoin barak no bilán kona-ba saida mak sira bele halo ho sira-nia embrio neʼebé sei rai hela iha jeleira laran”. Matenek-naʼin neʼe hatutan tan: “Desizaun saida deʼit neʼebé kaben-naʼin barak foti, neʼe nafatin halo sira la kontente.”
Klaru katak se ema kristaun loos hili atu uza prosesu IVF, importante tebes atu sira hanoin ho didiʼak rezultadu saida deʼit mak bele mosu husi teknolojia neʼe. Bíblia fó konsellu: “Ema neʼebé matenek haree perigu no buka atu subar nia an, maibé ema neʼebé ladún iha esperiénsia kontinua laʼo no loloos hetan susar.”—Prov 22:3.
Mane ho feto neʼebé hola malu ona, sira estuda Bíblia no hakarak hetan batizmu, maibé tanba mane neʼe hela ilegál iha rai ida, governu la husik sira atu kaben tuir lei. Iha situasaun hanesan neʼe, mane ho feto neʼe bele ka lae asina Deklarasaun atu Laran-Metin ba Malu no depois neʼe hetan batizmu?
Tuir ema balu nia hanoin, karik ida-neʼe mak dalan diʼak atu rezolve mane ho feto neʼe nia problema. Maibé neʼe la tuir Bíblia nia matadalan. Atu komprende liután kona-ba ida-neʼe, ulukliu, mai ita haree tanbasá mak Maromak nia organizasaun halo arranju atu asina Deklarasaun atu Laran-Metin ba Malu. Sé deʼit mak bele asina deklarasaun neʼe no iha situasaun saida deʼit?
Mane ho feto neʼebé hola malu ona no la bele kaben tuir lei tanba razaun balu neʼebé temi iha kraik, mak bele halo deklarasaun neʼe. Sira naʼin-rua sei asina deklarasaun neʼe iha sasin sira-nia oin. Iha deklarasaun neʼe, feto ho mane neʼe sei halo promete katak sira naʼin-rua sei laran-metin ba malu no katak sira sei halo legál sira naʼin-rua nia relasaun kuandu lei husik sira atu halo ida-neʼe. Se nuneʼe, kongregasaun sei haree mane ho feto neʼe nuʼudar ema naʼin-rua neʼebé halo ona promete iha Maromak nia oin no mós iha ema nia oin atu laran-metin ba malu. No kongregasaun bele simu sira-nia relasaun nuʼudar buat neʼebé legál.
Iha situasaun saida deʼit mak ema bele uza deklarasaun neʼe? Atu hatán ba pergunta neʼe, ulukliu, ita presiza komprende Maromak nia hanoin kona-ba arranju kaben nian no kona-ba soe-malu. Maromak Jeová mak hun ba arranju kaben nian, no nia haree Mt 19:5, 6; Gên 2:22-24) Jesus hatutan tan: “Ema naran deʼit neʼebé soe-malu ho nia feen, se nia feen la halo sala-foʼer, no ema neʼe kaben fali, nia halo sala-foʼer.” (Mt 19:9, MF) Entaun, halo sala-foʼer, ka halo relasaun seksuál ho ema neʼebé laʼós ninia kaben, mak razaun ida deʼit neʼebé Bíblia fó ba kaben-naʼin sira atu hakotu sira-nia moris kaben nian. Porezemplu, se mane ida halo relasaun seksuál ho feto ida neʼebé laʼós nia feen, ninia feen neʼe bele hili se nia hakarak atu soe malu ho nia laʼen ka lae. Se feen hili atu soe malu ho ninia laʼen, feen neʼe livre atu kaben fali ho mane seluk.
arranju neʼe nuʼudar buat neʼebé importante. Ninia Oan-Mane hatete: “Buat neʼebé Maromak tau hamutuk ema keta haketak.” (Maibé, iha rai balu, liuliu iha tempu uluk, igreja neʼebé iha domina makaʼas la simu Bíblia nia matadalan kona-ba ida-neʼe. Igreja hanorin katak la bele hakotu moris kaben nian ho razaun saida deʼit. Tan neʼe, iha rai sira neʼebé igreja mak domina liu, sira la iha lei neʼebé husik ema atu soe-malu, maski ho razaun neʼebé Jesus temi iha Mateus 19:9. Iha rai seluk fali, iha duni lei atu husik ema soe-malu, maibé atu halo ida-neʼe presiza tempu naruk, susar, no karik karun. Ema neʼebé hakarak soe-malu, karik presiza hein tinan barak. Ida-neʼe hanesan igreja ka governu “taka”, ka hanetik, buat neʼebé Maromak simu.—Apos 11:17.
Porezemplu, karik ema hela iha rai neʼebé governu la husik ema atu soe malu ka atu halo prosesu soe-malu nian susar tebetebes, no presiza hein tinan barak. Se sira halo ona buat hotu neʼebé sira bele halo atu soe malu, se nuneʼe, sira bele asina Deklarasaun atu Laran-Metin ba Malu. Iha rai sira hanesan neʼe, Jeová nia organizasaun halo arranju hodi ema bele asina deklarasaun neʼe. Maibé se sira hela iha rai neʼebé governu husik ema atu soe malu, maski prosesu neʼe karun uitoan ka susar uitoan, neʼe laʼós razaun atu asina deklarasaun neʼe.
Tanba ema barak ladún komprende Deklarasaun atu Laran-Metin ba Malu neʼe loloos kona-ba saida, ema balu neʼebé hela iha rai neʼebé governu husik ema atu soe malu, sira husu se sira bele ka lae atu asina deklarasaun neʼe. Sira hakarak halo ida-neʼe tanba sira haree ida-neʼe nuʼudar dalan ida neʼebé fasil liu ba sira atu kaben fali ho ema seluk.
Iha situasaun iha leten neʼebé temi iha pergunta, mane ho feto hola malu ona no agora sira hakarak kaben. Tuir Bíblia sira naʼin-rua livre atu kaben tanba sira seidauk kaben ho ema seluk. Maibé buat neʼebé hanetik sira atu kaben mak mane neʼe hela ilegál iha rai ida, no governu la husik ema ilegál atu kaben iha sira-nia rai. Iha mane ho feto neʼe nia situasaun, sira la bele asina Deklarasaun atu Laran-Metin ba Malu, tanba sira hela iha rai neʼebé governu husik ema atu soe-malu. Entaun, saida mak sira bele halo? Iha rai barak, governu iha lei atu husik mane ho feto kaben, maski sira naʼin-rua mak hela ilegál. Entaun, karik sira bele bá kaben iha rai sira-neʼe ida ka mane neʼe bele trata ninia dokumentu hodi nia laʼós ilegál tan no depois neʼe sira bele kaben.
Sin, mane ho feto neʼe bele duni halo tuir Maromak nia lei no mós governu nia lei. (Mc 12:17; Rom 13:1) Ita hein katak sira sei halo nuneʼe hodi sira bele kumpre kritériu atu bele hetan batizmu.—Ebr 13:4.
^ par. 6 Oinsá se embrio neʼebé hatama iha feto nia oan-fatin iha problema ruma? Ka feto sai isin-rua ho bebé rua ka liu? Se feen-laʼen ho neon deside atu hasai embrio sira-neʼe, neʼe hanesan abortu ona. Kuandu feto ida iha bebé rua ka liu iha ninia kabun laran, baibain ida-neʼe bele hamosu problema hanesan nia bele tuur-ahi maski seidauk toʼo fulan ka raan fakar. Feto neʼebé iha bebé rua ka liu iha ninia kabun laran, karik hetan konsellu atu hili ida deʼit, no seluk halo abortu tiha. Hahalok hanesan neʼe mak halo ho neon, no ida-neʼe oho-ema.—Êx 21:22, 23; Sal 139:16.