‘Oan hakarak fó-hatene kona-ba Aman’
‘Oan hakarak fó-hatene kona-ba Aman’
“Ema ida la hatene sé mak Aman, Oan deʼit mak hatene, no ida neʼebé Oan-Mane hakarak fó-hatene ba nia.”—LC 10:22.
OINSÁ ITA HATÁN?
Jesus mak ema neʼebé diʼak liu atu fó sai kona-ba ninia Aman. Tanbasá?
Oinsá mak Jesus fó sai ninia Aman ba ema seluk?
Iha dalan saida deʼit mak ita bele halo tuir Jesus hodi fó-hatene ema seluk kona-ba Jeová?
1, 2. Pergunta saida mak susar ba ema barak atu hatán? Tanbasá?
‘SÉ MAK Maromak?’ Pergunta neʼe susar ba ema barak atu hatán. Porezemplu, ema barak neʼebé bolu an nuʼudar kristaun fiar katak Maromak mak Trindade. Maibé sira dehan katak hanorin neʼe susar liu atu komprende. Ulun-naʼin relijiaun nian ida hatete katak susar atu esplika ho klaru kona-ba Trindade tanba doutrina neʼe iha buat neʼebé ita ema la bele komprende. Ema seluk neʼebé fiar ba evolusaun, sira la fiar katak Maromak iha. Sira dehan katak kriasaun hotu mosu mesak deʼit. Maski nuneʼe, matenek-naʼin ida naran Charles Darwin la nega katak Maromak iha. Nia hatete katak ema nia hanoin la toʼo atu komprende buat hotu kona-ba Maromak.
2 Ema barak iha pergunta kona-ba Maromak. Maibé, tanba sira la hetan resposta neʼebé halo sira kontente, sira barak lakohi ona atu buka-hatene kona-ba Maromak. Sin, Satanás “taka tiha ema fiar-laek sira-nia hanoin”. (2 Kor 4:4) Tan neʼe, ita la hakfodak katak ema barak iha konfuzaun kona-ba sé mak Maromak, Ida neʼebé kria lalehan no rai.—Isa 45:18.
3. (a) Sé mak fó-hatene kona-ba Aman Jeová ba ita? (b) Ita sei buka-hatene resposta ba pergunta saida deʼit?
3 Importante tebes atu ema hatene lia-loos kona-ba Maromak. Tanbasá? Tanba ema neʼebé “bolu Naʼi [Jeová] nia naran” mak sei hetan salvasaun. (Rom 10:13) Atu bolu Maromak nia naran, ita presiza hatene didiʼak Maromak no komprende nia mak sé loos. Jesus Kristu hanorin lia-loos importante kona-ba ninia Aman ba ninia dixípulu sira. Sin, nia fó-hatene sira kona-ba Aman Jeová. (Lee Lucas 10:22.) Tanbasá mak Jesus bele fó sai kona-ba ninia Aman iha dalan neʼebé ema seluk la bele? Oinsá mak nia halo nuneʼe? Oinsá mak ita bele halo tuir Jesus hodi fó-hatene ema seluk kona-ba Aman Jeová? Iha lisaun neʼe, ita sei buka-hatene resposta ba pergunta sira-neʼe.
JESUS FÓ SAI AMAN IHA DALAN ESPESIÁL
4, 5. Jesus mak ema neʼebé diʼak liu atu fó sai kona-ba ninia Aman. Tanbasá?
4 Jesus mak ema neʼebé diʼak liu atu fó sai kona-ba ninia Aman. Tanbasá? Tanba Jesus moris nuʼudar espíritu iha lalehan kleur antes buat seluk iha. Nia mak “Maromak nia Oan-Mane mesak”. (Joao 1:14; 3:18) Jesus deʼit mak hamutuk ho ninia Aman antes kriasaun seluk iha, tan neʼe ninia Aman uza tempu barak atu hanorin Jesus. Tanba sira koʼalia ba malu durante tinan rihun ba rihun, sira-nia domin ba malu sai boot liután. (Joao 5:20; 14:31) Sin, Jesus aprende buat barak tebes kona-ba ninia Aman no kona-ba ninia hahalok sira!—Lee Koloso 1:15-17.
5 Aman Jeová hili nia Oan atu reprezenta nia, tan neʼe mak Bíblia bolu Jesus nuʼudar “Maromak Futar-Lia”. (Apok 19:13) Jesus deʼit mak iha knaar espesiál atu fó sai kona-ba Maromak ba ema seluk. Tanba ida-neʼe mak apóstolu João koʼalia kona-ba Jesus nuʼudar “Liafuan” neʼebé “horik ho Aman”. (Joao 1:1, 18) Kuandu João uza liafuan “horik ho Aman”, karik nia hanoin kona-ba ema nia kostume ida iha tempu neʼebá. Bainhira han, bainaka ida tuur sadere ba bainaka seluk iha tuur-fatin ida deʼit. Kuandu sira tuur hanesan neʼe, fasil ba sira atu koʼalia ba malu. Hanesan neʼe mós, Jesus besik malu ho ninia Aman hodi bele koʼalia kona-ba buat naran deʼit.
6, 7. Oinsá mak relasaun entre Jesus ho ninia Aman sai metin liután?
6 Relasaun entre Jesus ho ninia Aman kontinua sai metin liután. Nuneʼe, Jesus sai “ida neʼebé [Maromak] gosta liu husi loron ba loron”. (Lee Provérbios 8:22, 23, 30, 31. *) Tanba sira serbisu hamutuk, Jesus aprende atu banati-tuir ninia Aman nia hahalok. No mós, nuʼudar Jeová kria kriatura seluk neʼebé matenek, Jesus haree hahalok diʼak neʼebé Jeová hatudu ba sira ida-idak, no ida-neʼe halo Jesus hadomi no respeitu liután ninia Aman.
7 Kuandu Satanás kontra hasoru Jeová nia direitu atu ukun, neʼe fó oportunidade ba Jesus atu haree oinsá ninia Aman hatudu domin, justisa, matenek no kbiit iha situasaun susar hanesan neʼe. Ida-neʼe ajuda Jesus atu hatene oinsá atu tahan susar sira neʼebé nia hasoru kuandu nia halaʼo ninia serbisu iha mundu.—Joao 5:19.
8. Oinsá mak istória husi Bíblia kona-ba Jesus ajuda ita atu komprende kona-ba Maromak nia hahalok sira?
8 Tanba Jesus nia relasaun besik ho Jeová, Jesus bele fó sai kona-ba ninia Aman iha dalan neʼebé ema seluk la bele. Tan neʼe, dalan neʼebé diʼak liu ba ita atu aprende kona-ba Aman Jeová mak hodi aprende kona-ba buat neʼebé nia Oan-Mane mesak halo no hanorin. Porezemplu, se ita lee iha disionáriu kona-ba liafuan “domin” nia arti, karik susar ba ita atu komprende buat hotu kona-ba domin. Maibé, kuandu ita lee istória husi Bíblia neʼebé konta kona-ba Jesus nia serbisu haklaken no haree oinsá nia hanoin ema seluk, ida-neʼe ajuda ita atu komprende liafuan “Maromak mak domin” katak sá. (1 Joao 4:8, 16) Hanesan neʼe mós ho Maromak nia hahalok sira seluk neʼebé Jesus fó sai ba ninia dixípulu sira kuandu nia hela iha mundu.
OINSÁ JESUS FÓ SAI KONA-BA NINIA AMAN
9. (a) Iha dalan rua saida mak Jesus fó sai kona-ba ninia Aman? (b) Fó toʼok ezemplu ida neʼebé hatudu oinsá Jesus fó sai kona-ba ninia Aman liuhusi buat neʼebé nia hanorin.
9 Oinsá mak Jesus fó sai kona-ba ninia Aman ba dixípulu sira no ba ema sira neʼebé atu sai ninia dixípulu iha futuru? Nia halo ida-neʼe iha dalan rua. Dalan ida mak liuhusi buat neʼebé nia hanorin, no dalan seluk mak liuhusi ninia hahalok. Primeiru, ita sei koʼalia kona-ba buat neʼebé Jesus hanorin. Liuhusi buat neʼebé Jesus hanorin ninia dixípulu sira, ita bele aprende kona-ba Maromak nia hanoin, ninia sentimentu no kona-ba ninia dalan sira. Porezemplu, Jesus kompara ninia Aman ho ema ida neʼebé iha bibi barak. Ninia bibi ida lakon tiha. Tanba ema neʼe hadomi ninia bibi ida-idak, nia husik ninia bibi sira seluk atu buka ida neʼebé lakon. Jesus dehan katak kuandu ema neʼe hetan fali ninia bibi, nia “haksolok ho ida-neʼe liu fali ho sira sianulu-resin-sia neʼebé la lakon”. Tanbasá mak Jesus hatoʼo ai-knanoik neʼe? Jesus hatete: “Nuneʼe imi-nia Aman iha lalehan lakohi atu kiʼik oan sira-neʼe ida lakon [ka mate].” (Mt 18:12-14) Ita bele aprende saida husi ai-knanoik ida-neʼe? Maski dala ruma ita sente katak ita la iha folin, maibé ita-nia Aman iha lalehan hanoin tebes ita. Nia haree ita nuʼudar ninia “kiʼik oan sira-neʼe ida”.
10. Oinsá mak Jesus fó sai ninia Aman liuhusi ninia hahalok rasik?
10 Dalan segundu neʼebé Jesus fó sai ninia Aman ba dixípulu sira mak liuhusi ninia hahalok. Tan neʼe, kuandu apóstolu Filipe husu ba Jesus: “Hatudu Aman mai ami”, Jesus dehan: “Ema neʼebé haree ona haʼu, haree ona mós haʼu Aman.” (Joao 14:8, 9) Hanoin toʼok ezemplu balu kona-ba oinsá Jesus hatudu hahalok neʼebé hanesan ho ninia Aman. Kuandu ema ida neʼebé iha moras-lepra husu Jesus atu kura nia, Jesus lolo ninia liman hodi kona nia no hatete: “Haʼu hakarak, sai moos bá!” Kuandu ema neʼe hetan isin-diʼak, nia hatene katak Jeová mak fó kbiit ba Jesus atu halo ida-neʼe. (Lc 5:12, 13) No mós, iha tempu neʼebé Lázaro mate, dixípulu sira haree Jesus sente “laran-taridu tebetebes, neon-susar tan hanoin” no “tanis”. Ida-neʼe ajuda sira atu komprende kona-ba oinsá Jeová hanoin ema. Maski Jesus hatene katak nia atu halo Lázaro moris hiʼas fali, maibé nia mós sente laran-kanek hanesan ho Lázaro nia família no kolega sira. (Joao 11:32-35, 40-43) Karik ita hatene istória seluk husi Bíblia kona-ba Jesus neʼebé ajuda ita atu komprende Maromak nia domin.
11. (a) Kuandu Jesus duni sai ema neʼebé faʼan iha templu, nia hatudu saida kona-ba ninia Aman? (b) Tanbasá mak istória neʼe bele halo ita sente kmaan?
11 Kuandu ita lee istória kona-ba oinsá Jesus duni sai ema neʼebé faʼan iha templu, saida mak ita bele aprende? Hanoin toʼok situasaun tuirmai neʼe: Jesus bobar tali hamutuk, no duni sai ema neʼebé faʼan bibi no karau sira husi templu. Depois, nia baku fila meza neʼebé ema uza atu troka osan no halo namtate sira-nia osan ba rai. (Joao 2:13-17) Jesus nia hahalok neʼe fó-hanoin fali dixípulu sira liafuan neʼebé Liurai David hakerek nanis: “Laran-manas ba Ita-nia uma mak han mohu haʼu.” (Sal 69:9) Buat neʼebé Jesus halo iha templu hatudu katak nia hakarak tebes atu defende adorasaun neʼebé loos. Husi istória neʼe, ita bele aprende saida kona-ba Jeová nia hahalok? Istória neʼe hatudu katak Maromak iha kbiit atu halakon buat aat husi mundu neʼe, maibé laʼós neʼe deʼit, nia mós hakarak tebes atu halo ida-neʼe. Hanoin toʼok oinsá Jeová sente kuandu nia haree buat aat barak iha mundu neʼe. Nia sente laran-triste. Hodi hatene oinsá Jeová no Jesus sente kona-ba situasaun iha mundu neʼe, ida-neʼe halo ita sente kmaan kuandu ita hasoru susar ruma.
12, 13. Saida mak ita bele aprende kona-ba Jeová liuhusi dalan neʼebé Jesus koʼalia no ajuda ninia dixípulu sira?
12 Ezemplu ida seluk kona-ba Jesus nia hahalok neʼebé fó sai ninia Aman mak iha dalan neʼebé nia koʼalia ba ninia dixípulu sira no ajuda sira. Sira haksesuk malu beibeik kona-ba sé mak boot liu. (Mc 9:33-35; 10:43; Lc 9:46) Tanba Jesus hamutuk ho ninia Aman ba tinan barak ona iha lalehan, nia hatene Jeová nia haree kona-ba hahalok foti-an. (2 Sam 22:28; Sal 138:6) Jesus mós haree oinsá Diabu Satanás hatudu hahalok foti-an neʼebé hakarak pozisaun neʼebé aas. Tan neʼe, kuandu Jesus haree ninia dixípulu sira no apóstolu sira hatudu hahalok neʼe, nia sente triste tebes! Sira hatudu hahalok foti-an toʼo loron neʼebé Jesus ramata ninia moris iha mundu. (Lc 22:24-27) Maibé, Jesus nafatin fó konsellu ba sira ho laran-diʼak. Nia nunka lakon esperansa katak loron ida sira sei hatudu haraik-an hanesan nia.—Flp 2:5-8, MF.
13 Liuhusi dalan neʼebé Jesus koʼalia ho pasiénsia ba ninia dixípulu sira no ajuda sira atu troka sira-nia hahalok sala, ita bele haree Aman Jeová nia hahalok ka lae? Husi Jesus nia liafuan no hahalok, ita bele aprende saida kona-ba Jeová? Ita aprende katak maski ita halo sala beibeik, Jeová nunka husik ita. Hodi hanoin kona-ba Jeová nia hahalok sira, ida-neʼe book ita atu arrepende an no husu perdua ba ita-nia sala.
JESUS HAKARAK FÓ SAI NINIA AMAN
14. Oinsá mak Jesus hatudu katak nia hakarak fó-hatene kona-ba ninia Aman?
14 Ukun-naʼin barak iha mundu neʼe hakarak kontrola sira-nia povu hodi la fó-hatene buat neʼebé povu sira presiza hatene. Maibé Jesus la hanesan neʼe. Nia hakarak fó-hatene kona-ba ninia Aman ba ema seluk hodi fó sai buat hotu neʼebé sira presiza hatene kona-ba Jeová. (Lee Mateus 11:27.) Jesus mós fó ba ninia dixípulu sira “matenek atu [sira] bele hatene Maromak loloos”. (1 Joao 5:20) Neʼe katak sá? Neʼe katak Jesus ajuda ninia dixípulu sira atu komprende buat neʼebé nia hanorin kona-ba ninia Aman Jeová. Jesus la subar lia-loos kona-ba ninia Aman hodi hanorin buat neʼebé halo susar ba ema atu komprende, hanesan doutrina Trindade.
15. Tanbasá mak Jesus la fó-hatene buat hotu kona-ba ninia Aman?
15 Jesus fó sai buat hotu kona-ba ninia Aman ka lae? Lae, Jesus hatudu matenek kuandu nia la fó-hatene buat hotu kona-ba ninia Aman. (Lee Joao 16:12.) Tanbasá? Tanba iha tempu neʼebá, ninia dixípulu sira seidauk “bele simu hotu”. Maibé Jesus esplika katak sira sei hatene buat barak liután kuandu espíritu santu mai no “hanorin lia-loos tomak” ba sira. (Joao 16:7, 13) Hanesan inan-aman neʼebé matenek la fó-hatene buat hotu ba sira-nia oan no hein toʼo tempu neʼebé sira boot ona atu bele komprende, Jesus mós hein toʼo tempu neʼebé ninia dixípulu sira prontu atu bele komprende liután kona-ba Aman Jeová. Jesus hatudu laran-diʼak hodi hanoin kona-ba buat neʼebé sira seidauk bele simu.
AJUDA EMA SELUK HATENE JEOVÁ
16, 17. Tanbasá mak ita bele fó-hatene ema seluk kona-ba Jeová?
16 Kuandu ita hatene didiʼak ema ida no haree katak nia iha hahalok neʼebé furak, ida-neʼe book ita atu fó-hatene ba ema seluk kona-ba nia, loos ka lae? Nuneʼe mós, kuandu Jesus iha mundu, nia koʼalia kona-ba ninia Aman. (Joao 17:25, 26) Ita bele ka lae, halo tuir Jesus nia ezemplu hodi fó-hatene ema seluk kona-ba Jeová?
17 Hanesan ita aprende ona, Jesus hatene buat barak kona-ba ninia Aman liu fali ema seluk. Maibé Jesus hakarak fó sai ba ema seluk buat neʼebé nia hatene, no ajuda ninia dixípulu sira atu bele komprende buat neʼebé kleʼan kona-ba ninia Aman. Jesus mós ajuda ita atu hatene kona-ba ita-nia Aman iha dalan neʼebé ema barak ohin loron la hatene. Ita agradese tebes tanba Jesus fó sai kona-ba ninia Aman ba ita liuhusi buat neʼebé nia hanorin no liuhusi ninia hahalok! Sin, hatene kona-ba Jeová mak buat neʼebé espesiál duni! (Jer 9:24; 1 Kor 1:31) Tanba ita hakaʼas an atu hakbesik ba Jeová, nia mós hakbesik ba ita. (Tgo 4:8) Tan neʼe, ita bele hanorin ema seluk buat neʼebé ita hatene kona-ba Jeová. Oinsá mak ita bele halo ida-neʼe?
18, 19. Iha dalan saida deʼit mak ita bele fó-hatene ema seluk kona-ba Jeová? Esplika toʼok.
18 Ita bele fó-hatene ema seluk kona-ba Jeová hodi halo tuir Jesus nia ezemplu liuhusi ita-nia liafuan. Diʼak atu hanoin-hetan katak ema barak neʼebé ita hasoru iha ita-nia serbisu haklaken seidauk hatene Maromak mak sé loos. Karik sira balu hanoin sala kona-ba Maromak tanba hanorin falsu neʼebé sira aprende ona. Nuneʼe, ita bele fó-hatene sira husi Bíblia kona-ba Maromak nia naran, ninia hakarak ba ema, no ninia hahalok sira. Ita mós bele koʼalia ba ita-nia irmaun-irmán sira kona-ba istória husi Bíblia neʼebé hatudu kona-ba Maromak nia hahalok sira neʼebé uluk ita ladún komprende. Hodi nuneʼe, ita bele fó laran-manas ba malu.
19 Ita mós bele halo tuir Jesus nia ezemplu kona-ba fó sai Jeová liuhusi ita-nia hahalok. Kuandu ema haree oinsá ita hatudu domin hanesan Jesus, ida-neʼe bele book sira atu hakbesik ba Jeová no Jesus. (Ef 5:1, 2) Apóstolu Paulo hatete: “Imi buka halo tuir haʼu-nia hahalok, nuʼudar haʼu halo tuir Kristu.” (1 Kor 11:1) Ita sente kontente tebes tanba liuhusi ita-nia hahalok, ita bele ajuda ema seluk atu hatene kona-ba Jeová! Mai ita hotu kontinua atu halo tuir Jesus nia ezemplu hodi fó-hatene ema seluk kona-ba Aman Jeová.
[Nota–rodapé]
^ par. 6 Provérbios 8:22, 23, 30, 31: “22 Jeová rasik mak kria haʼu ulukliu buat hotu neʼebé nia halo, husi serbisu diʼak hotu neʼebé nia halo iha tempu uluk, haʼu mak primeiru. 23 Husi tempu neʼebé la bele sura, haʼu iha ona antes buat hotu hahú no antes mundu iha.” “30 Iha tempu neʼebá, haʼu iha ninia sorin nuʼudar badain, no haʼu mak ida neʼebé nia gosta liu husi loron ba loron, no haʼu haksolok iha ninia oin iha tempu hotu, 31 haʼu haksolok tanba rai buras iha ninia mundu, no buat neʼebé fó ksolok mai haʼu mak ema nia oan-mane sira.”
[Pergunta estudu nian]
