Skip to content

Skip to table of contents

Tanbasá ita hetan terus, sai ferik-katuas no mate?

Tanbasá ita hetan terus, sai ferik-katuas no mate?

Ita-nia Kriadór haree ita nuʼudar ninia oan. Nia lakohi ita atu hetan terus. Maibé ita nafatin hasoru terus oioin. Tanbasá?

Ita-nia inan-aman primeiru mak hamosu terus

“Sala tama iha mundu liuhusi ema ida, no mate tanba sala. Nuneʼe ema hotu mate tanba ema hotu halo ona sala.”—ROMA 5:12.

Maromak kria ita-nia inan-aman primeiru Adão no Eva ho isin no neon neʼebé perfeitu. Nia mós fó ba sira paraízu neʼebé furak iha mundu, neʼe mak jardín Eden. Nia hatete katak sira bele han ai-fuan hotu iha jardín neʼe, só ai-hun ida deʼit mak labele han ninia fuan. Maski nuneʼe, Adão no Eva hili atu han ai-fuan husi ai-hun neʼe, no neʼe mak sala. (Génesis 2:15-17; 3:1-19) Tanba sira la halo tuir, Maromak haruka sira sai husi jardín neʼe no sira-nia moris sai susar liu. Ikusmai sira iha oan, no oan sira mós hasoru susar. Sira hotu sai ferik-katuas no mate. (Génesis 3:23; 5:5) Ita sai moras, sai ferik-katuas, no mate tanba ita hotu mak Adão no Eva nia bei-oan.

Ita hetan terus tanba anju sira neʼebé kontra Maromak

“Aat-naʼin mak domina mundu tomak.”—1 JOÃO 5:19.

Bíblia dehan aat-naʼin mak Satanás. Nia mak kriatura espíritu ida neʼebé kontra hasoru Maromak. (João 8:44; Apokalipse 12:9) Ikusmai anju sira seluk mós apoia Satanás. Bíblia hanaran sira anju aat sira. Espíritu aat sira-neʼe uza sira-nia forsa hodi lohi no tenta ema atu la halo tuir Maromak. Sira fó influénsia ba ema barak atu halo buat neʼebé aat. (Salmo 106:35-38; 1 Timóteo 4:1) Satanás no anju aat sira halo ema nia moris sai susar.

Dala ruma ita hetan terus tanba ita halo desizaun sala

“Buat naran deʼit neʼebé ema kari, nia mós sei koʼa ida-neʼe.”—GALÁSIA 6:7.

Dala barak ita hetan terus tanba ita sala-naʼin no mós Satanás mak domina mundu neʼe. Maibé dala ruma ema bele aumenta susar ba sira-nia an rasik. Oinsá? Neʼe mak kuandu sira halo buat aat no desizaun neʼebé beik, sira sei koʼa rasik rezultadu. Porezemplu, ulun ba família ida neʼebé hatudu laran-moos, serbisu makaʼas, no hadomi ninia família sei koʼa rezultadu diʼak barak no halo ninia família kontente. Maibé ema neʼebé jogadór, lanu-teen, ka baruk-teen sei halo nia an no ninia família moris kiak. Entaun matenek atu rona ba ita-nia Kriadór. Nia hakarak ita atu hetan rezultadu diʼak barak, inklui “hetan dame”.—Salmo 119:165.

Ita moris “iha loron ikus sira”

“Iha loron ikus sira . . . , ema sei hadomi deʼit sira-nia an, hadomi osan, . . . la halo tuir inan-aman, . . . la kontrola an, siʼak, la hadomi buat neʼebé diʼak.”—2 TIMÓTEO 3:1-5.

Ohin loron, ema barak hatudu hahalok hanesan neʼe. Neʼe mak evidénsia katak ita moris “iha loron ikus sira” iha mundu neʼe. Bíblia mós fó-hatene nanis katak iha loron ikus sira, ita sei haree funu, menus ai-han, rai-nakdoko, no moras-peste. (Mateus 24:3, 7, 8; Lucas 21:10, 11) Buat sira-neʼe sei hamosu susar no mate.