IHA Igreja Katólika Roma no Ortodoksu, ema neʼebé hakarak sai ulun-naʼin igreja nian tenkesér klosan nafatin no hadook an husi hahalok seksuál hotu. Nuneʼe mós ho relijiaun Buda no seluk tan. Maibé ohin loron, ema barak hanoin katak regra neʼe mak book ulun-naʼin relijiaun sira atu halo hahalok oioin neʼebé la iha morál.

Igreja nia toman neʼebé bandu ninia ulun-naʼin sira atu labele kaben, bazeia ba Bíblia ka lae? Atu hatán ba pergunta neʼe, mai ita hanoin kona-ba oinsá mak toman neʼe hahú, no saida mak Maromak nia hanoin kona-ba neʼe.

Ba tempu kleur ona, igreja haruka ema neʼebé hakarak sai ulun-naʼin igreja nian atu halo “juramentu selibatu nian”, neʼe katak sira tenkesér hadook an husi hahalok seksuál hotu no labele kaben. Iha tinan 2006, iha enkontru boot igreja nian iha sidade Roma, Amu-Papa Benedito XVI hatete katak “toman neʼe hahú besik Apóstolu sira-nia tempu”.

Maibé iha apóstolu sira-nia tempu, la iha regra neʼebé haruka ema kristaun atu klosan nafatin. Tuir loloos, apóstolu Paulo fó avizu ba maluk kristaun sira katak sira tenke sees husi “liafuan la loos neʼebé haree hanesan mai husi Maromak” no liafuan neʼebé “bandu ema atu la kaben”.—1 Timóteo 4:1-3.

Depois apóstolu sira mate, “kreda” neʼebé ikusmai forma Igreja Katólika Roma komesa iha ulun-naʼin sira neʼebé klosan nafatin. Tuir livru Celibacy and Religious Traditions, kostume neʼe hahú iha tempu neʼebé “ema Roma barak iha toman foun atu hasees an husi hahalok seksuál”.

 Liutiha neʼe, igreja nia ulun-naʼin sira fó laran-manas ba padre sira atu la kaben tanba sira hanoin katak relasaun seksuál bele hafoʼer serbisu igreja nian. Maski nuneʼe, tuir livru Encyclopædia Britannica, toʼo maizumenus tinan 1000, padre barak no bispu balu mós iha feen.

Ikusmai, iha tinan 1123 no 1139 bainhira Igreja Katólika halaʼo enkontru boot iha Roma, igreja fó sai katak padre sira labele kaben, no regra neʼe sei vale toʼo ohin loron. Regra neʼe nia objetivu mak atu igreja la bele lakon ninia kbiit no osan, tanba se padre sira la iha oan, sira la presiza hadau igreja nia rai ka rikusoin hodi fó ba sira-nia oan.

Maromak hanoin oinsá kona-ba toman neʼe? Iha Maromak nia Liafuan Bíblia, Jesus hatete katak ema balu, inklui mós Jesus rasik, hili atu moris nuʼudar ema klosan “tanba Ukun lalehan nian”. (Mateus 19:12) Apóstolu Paulo mós koʼalia kona-ba ema kristaun neʼebé hili atu banati-tuir nia hodi klosan nafatin tanba “liafuan diʼak”.—1 Korinto 7:37, 38; 9:23.

Maibé Jesus no Paulo la obriga ema atu klosan nafatin hodi bele halaʼo Maromak nia serbisu. Jesus hatete katak moris nuʼudar klosan mak “prezente” neʼebé ninia dixípulu balu deʼit mak bele hetan. Bainhira Paulo hakerek kona-ba ema neʼebé la kaben, nia hatete ho klaru: “Haʼu la iha ukun-fuan husi Naʼi, maibé haʼu fó sai haʼu-nia hanoin.”—Mateus 19:11; 1 Korinto 7:25.

Liután neʼe, Bíblia hatudu katak iha apóstolu sira-nia tempu, ema kristaun barak, inklui mós apóstolu Pedro, mak kaben-naʼin. (Mateus 8:14; Marcos 1:29-31; 1 Korinto 9:5) Iha tempu neʼebá, ema barak iha rai-Roma halo hahalok sala-foʼer, tan neʼe, apóstolu Paulo hakerek katak katuas kristaun ida neʼebé kaben ona tenke “iha feen ida deʼit” no tenke “iha oan sira neʼebé halo tuir”.—1 Timóteo 3:2, 4.

Bíblia hatete katak “laʼen tenke fó ba nia feen buat neʼebé nia feen iha direitu atu simu” no kaben-naʼin sira labele hanetik sira-nia kaben nia direitu kona-ba relasaun seksuál. (1 Korinto 7:3-5) Eskritura sira-neʼe hatudu ho klaru katak Maromak nunka bandu ema kristaun atu labele kaben, inklui mós ulun-naʼin kristaun sira.

Se nuneʼe, tanbasá mak Jesus no Paulo hatete katak diʼak atu moris nuʼudar ema klosan? Tanba ema neʼebé klosan bele iha oportunidade barak liu atu fahe liafuan diʼak ba ema seluk. Sira neʼebé klosan bele uza sira-nia tempu no forsa barak liu, tanba sira la presiza preokupa ho moris kaben nian.—1 Korinto 7:32-35.

Porezemplu, mane klosan ida naran David husik ninia serbisu diʼak iha Sidade Méxiku no muda ba rai-Kostarrika atu hanorin Bíblia. David hanoin katak ninia situasaun nuʼudar ema klosan mak ajuda nia atu halo nuneʼe. Nia dehan: “Foufoun susar atu hatoman an ho kultura no kondisaun neʼebé foun, maibé tanba haʼu presiza tau matan deʼit ba haʼu-nia an, neʼe ajuda tebes haʼu.”

Feto klosan ida naran Claudia mós muda ba fatin neʼebé presiza ema barak liután atu haklaken. Nia hatete: “Haʼu kontente ho haʼu-nia serbisu ba Maromak. Bainhira haʼu haree oinsá mak Maromak tau matan ba haʼu, neʼe hametin haʼu-nia fiar no haʼu sente besik liután ho Maromak.”

Claudia hatutan tan: “Maski kaben ona ka klosan, se Ita serbí Maromak Jeová ho laran tomak, Ita bele sente kontente.”—Salmo (Mazmur) 119:1, 2.