1, 2. Pergunta saida mak ema barak husu?

EMA hotu iha fatin ida mate tanba tsunami. Terrorista sira ataka otél no oho ema barak. Inan ida mate tanba moras kankru, nia husik hela ninia oan naʼin-lima.

² Bainhira buat aat hanesan neʼe akontese, ema barak hanoin: ‘Tanbasá mak mundu nakonu ho terus no odi malu?’ Ita mós hanoin hanesan neʼe ka lae?

3, 4. (a) Pergunta saida deʼit mak Habakuk husu? (b) Oinsá mak Jeová hatán Habakuk nia pergunta?

³ Bíblia fó sai katak ema neʼebé fiar metin ba Maromak mós husu ona pergunta hanesan neʼe. Porezemplu, profeta Habakuk husu ba Jeová: “Tanbasá mak Ita halo haʼu haree hahalok aat? Tanbasá mak Ita husik deʼit ema haterus malu? Tanbasá mak iha naʼok no violénsia iha haʼu-nia oin? Tanbasá mak mosu haksesuk malu no problema barak?”​—Habakuk 1:3.

⁴ Iha Habakuk 2:2, 3, Maromak hatán Habakuk nia pergunta no promete atu hadiʼa situasaun. Jeová hadomi tebes ema. Bíblia hatete: “Nia hanoin imi.” (1 Pedro 5:7) Tuir loloos, bainhira ema hetan terus, neʼe halo Maromak triste tebes. (Isaias 55:8, 9) Tan neʼe, mai ita koʼalia kona-ba tanbasá mak mundu nakonu ho terus no susar.

5. Ulun-naʼin relijiaun barak hatete saida kona-ba susar no terus? Saida mak Bíblia hanorin kona-ba neʼe?

⁵ Dala barak padre, pastór no ema neʼebé hanorin relijiaun hatete katak ema hetan susar tanba neʼe mak Maromak nia planu. Ema balu hatete katak buat hotu inklui dezastre sira akontese tanba Maromak deside ona, no neʼe mak mistériu. No kuandu labarik ida mate, ema balu hatete katak Maromak bolu nia atu sai anju ida iha lalehan. Maibé neʼe laloos. Jeová nunka hamosu buat neʼebé aat. Bíblia hatete: “Maromak neʼebé loos nunka halo buat neʼebé aat, Ida neʼebé Kbiit Boot Liu Hotu nunka halo sala!”​—Job 34:10.

6. Tanbasá ema barak duun Maromak kona-ba susar iha mundu?

⁶ Ema barak duun Maromak kona-ba susar sira neʼebé akontese, tanba sira hanoin katak Maromak mak ukun mundu. Maibé iha Kapítulu 3, ita aprende ona katak ukun-naʼin ba mundu neʼe mak Diabu Satanás.

7, 8. Tanbasá mak iha susar barak iha mundu?

⁷ Bíblia hanorin katak “aat-naʼin mak domina mundu tomak”. (1 João 5:19) Satanás mak mundu nia ukun-naʼin neʼebé laran-aat no gosta haterus ema. Nia “lohi ema iha mundu tomak”. (Apokalipse 12:9) Ema barak mós hatudu hahalok hanesan Satanás. Neʼe mak razaun ida tansá mundu neʼe nakonu ho bosok, odi malu no violénsia.

⁸ Maibé iha mós razaun seluk tan kona-ba tansá mak mundu neʼe iha susar barak. Bainhira Adão no Eva kontra hasoru Maromak, sira hatutan sala ba sira-nia oan no bei-oan sira. Tan neʼe mak ema fó susar ba malu no hakarak sai boot liu fali ema seluk. Sira hirus malu, halo funu no haterus malu. (Eclesiastes 4:1; 8:9) Ita  mós bele hetan terus tanba “tempu susar no situasaun neʼebé mosu derrepente deʼit”. (Eclesiastes 9:11) Sin, asidente ka dezastre ruma bele kona ita derrepente deʼit kuandu ita iha fatin neʼebé sala no tempu neʼebé sala.

9. Tanbasá mak ita bele fiar katak Jeová iha razaun diʼak atu husik susar oioin akontese?

⁹ Susar no terus nunka mai husi Maromak Jeová. Nia nunka hamosu funu, krime, ka situasaun la justisa. Nia mós la hamosu dezastre naturais, hanesan rai-nakdoko, anin-boot, ka bee saʼe. Maibé karik Ita hanoin: ‘Se Jeová mak Maromak neʼebé iha kbiit boot liu hotu, tanbasá mak nia la hapara buat sira-neʼe?’ Ita hatene katak Maromak hadomi tebes ita, tan neʼe ita bele fiar katak nia iha razaun diʼak atu husik susar oioin akontese toʼo ohin loron.​—1 João 4:8.

10. Oinsá mak Satanás hasaʼe lia hasoru Jeová?

¹⁰ Iha jardín Eden, bainhira Diabu koko atu lohi Adão no Eva, nia hatete katak Maromak mak ukun-naʼin neʼebé aat. Nia hatete katak Maromak lakohi fó buat neʼebé diʼak ba Adão no Eva. Satanás hakarak halo sira fiar katak nia bele sai ukun-naʼin neʼebé diʼak liu fali Jeová no sira la presiza Maromak.​—Génesis 3:2-5; haree Apéndise 27.

11. Ita presiza hetan resposta ba pergunta saida?

¹¹ Adão no Eva la halo tuir Jeová no kontra hasoru nia. Sira hanoin katak sira iha direitu atu deside rasik saida mak loos no saida mak sala. Maibé tuir loloos, Jeová mak hatene buat neʼebé diʼak liu ba ema. Entaun, oinsá mak Jeová bele hatudu katak Adão no Eva nia hanoin mak sala?

12, 13. (a) Tanbasá mak Jeová la halakon kedas Adão no Eva? (b) Tanbasá mak Jeová husik Satanás atu ukun mundu no husik ema atu ukun an?

 ¹² Tuir loloos, Jeová bele halakon kedas Adão no Eva, maibé nia la halo ida-neʼe. Jeová husik sira atu iha oan hodi fó oportunidade ba oan sira atu hili rasik sira-nia ukun-naʼin. Jeová nia hakarak mak halo mundu neʼe nakonu ho ema neʼebé perfeitu, no ninia hakarak neʼe sei sai loos maski Diabu buka dalan atu hapara.​—Génesis 1:28; Isaias 55:10, 11.

¹³ Satanás hasaʼe lia hasoru Jeová iha anju rihun ba rihun nia oin. (Job 38:7; Daniel 7:10) Tan neʼe, Jeová fó tempu ba Satanás atu hatudu se Satanás nia liafuan mak loos ka sala. Jeová mós fó tempu ba ema atu harii sira-nia governu rasik iha Satanás nia mundu, hodi nuneʼe kriatura hotu bele haree se ema bele ukun an ho susesu ka lae.

14. Rezultadu husi ema nia ukun hatudu saida mai ita?

¹⁴ Ba tinan rihun ba rihun ona, ema koko atu ukun an, maibé la hetan susesu. Neʼe hatudu katak Satanás mak bosok-teen. Ema presiza duni Maromak nia ajuda. Profeta Jeremias hatete: “Oh Jeová, haʼu hatene duni katak ema la iha kbiit atu hili ninia dalan rasik. Ema neʼebé laʼo mós la iha kbiit atu hili ninia hakat.”​—Jeremias 10:23.

15, 16. (a) Tanbasá mak Jeová husik terus akontese ba tempu kleur? (b) Tanbasá mak Jeová la hadiʼa problema oioin neʼebé Satanás hamosu?

¹⁵ Jeová husik terus akontese ba tempu kleur atu hatudu ho klaru katak Satanás nia dalan atu ukun ema nunka bele hetan susesu. Ema mós koko atu ukun  malu hodi harii governu oioin, maibé la hetan susesu. Maski siénsia no teknolojia laʼo ba oin, maibé ema kiak, krime, funu, situasaun la justisa aumenta ba beibeik. Ema la iha kbiit no matenek atu ukun an.

¹⁶ Maibé toʼo agora, Jeová seidauk hadiʼa problema oioin neʼebé Satanás hamosu. Se Jeová hadiʼa ita-nia situasaun susar agora, neʼe katak nia apoia Satanás nia ukun. Liután neʼe, se Jeová ajuda ema atu ukun an, ema sei fiar katak sira bele ukun an ho susesu. Neʼe mak lia-bosok no Jeová la apoia ida-neʼe. Nia nunka bosok.​—Ebreu 6:18.

17, 18. Saida deʼit mak Jeová sei halo atu hadiʼa buat aat hotu neʼebé Satanás hamosu?

¹⁷ Entaun, Jeová bele halakon buat aat hotu neʼebé Satanás hamosu ona ka lae? Bele. Ba Maromak, buat hotu bele deʼit. Jeová sei halakon buat aat hotu bainhira ninia kriatura hotu hetan ona resposta kompletu ba Satanás nia liafuan neʼebé duun Maromak. Tuirmai, nia sei halo mundu neʼe sai fali paraízu hanesan ninia hakarak husi tempu uluk kedas. Ema hotu neʼebé “iha rate laran” sei moris hiʼas. (João 5:28, 29) Moras no mate sei la iha tan. Jesus sei hadiʼa fali susar hotu neʼebé Satanás hamosu ona. Jeová sei uza Jesus “atu harahun Diabu nia serbisu hotu”. (1 João 3:8) Ita agradese ba Jeová tanba nia ho pasiénsia fó oportunidade ba ita atu hatene nia no hili nia nuʼudar ita-nia Ukun-Naʼin. (João 4:23; lee 2 Pedro 3:9, 10.) Maski ita hasoru susar no terus, nia sei ajuda ita atu tahan.​—Lee 1 Korinto 10:13.

¹⁸ Jeová la obriga ita atu halo tuir nia nuʼudar Ukun-Naʼin. Nia fó liberdade ba ita atu foti desizaun rasik.  Mai ita buka-hatene tanbasá ida-neʼe mak hanesan prezente ida neʼebé kapás tebes.

19. Jeová fó ona prezente furak saida mai ita? Tanbasá mak ita agradese ba prezente neʼe?

¹⁹ Liberdade no kbiit atu foti desizaun rasik mak Jeová nia prezente furak neʼebé halo ita la hanesan ho animál. Animál sira moris mai iha matenek atu halo buat oioin, maibé sira la iha hanoin. (Provérbios 30:24-28) Maibé ita ema iha kbiit atu foti desizaun kona-ba oinsá atu halaʼo ita-nia moris no oinsá atu halo Jeová kontente. Ita mós la hanesan ho mákina neʼebé presiza ema atu kontrola. Ita iha liberdade no kbiit atu foti desizaun kona-ba ita-nia hahalok, kolega sira no buat neʼebé ita hakarak halo iha ita-nia moris. Jeová hakarak ita atu sente kontente ho ita-nia moris.

20, 21. Ita bele foti desizaun atu halo saida?

²⁰ Jeová hakarak ita atu hadomi nia. (Mateus 22:37, 38) Nia hanesan aman ida neʼebé sente kontente kuandu ninia oan hatete ho laran “Haʼu hadomi apá”, laʼós tanba ema ruma mak obriga nia. Jeová fó liberdade mai ita atu hili se ita hakarak serbí nia ka lakohi. Satanás, Adão no Eva hili atu la simu Jeová. Oinsá ho Ita?

²¹ Uza Ita-nia liberdade atu serbí Jeová. Ema rihun ba rihun deside ona atu halo Maromak kontente no kontra hasoru Satanás. (Provérbios 27:11) Lakleur tan, Maromak sei halakon susar hotu husi mundu. Entaun, saida mak Ita presiza halo agora atu bele tama ba mundu foun? Ita bele hetan resposta iha kapítulu tuirmai.