1. Saida mak Maromak nia hakarak ba ema?

MAROMAK nia hakarak ba ema mak furak tebes. Nia kria mane no feto primeiru, Adão ho Eva, atu hela iha jardín furak ida. Maromak nia objetivu ba ema mak atu sira iha oan, halo luan jardín furak neʼe toʼo mundu tomak sai paraízu, no tau matan ba animál sira. Maromak nia hakarak neʼe nunka troka.​—Génesis 1:28; 2:8, 9, 15; haree Apéndise 6.

2. (a) Oinsá mak ita bele hatene katak Maromak sei kumpre ninia hakarak? (b) Bíblia hatete saida kona-ba moris ba nafatin?

² Tuir Ita-nia hanoin, ita bele hela iha mundu paraízu ka lae? Jeová fó-hatene ita: “Haʼu deside ona saida mak haʼu hakarak, no haʼu sei kumpre haʼu-nia hakarak.” (Isaias 46:9-11; 55:11) Loos, Maromak sei kumpre ninia hakarak, no la iha buat ida mak bele hanetik nia. Jeová “la kria rai ho saugati deʼit”. (Isaias 45:18) Nia hakarak ema atu moris iha mundu tomak. Maibé ema hanesan saida mak bele moris iha mundu? Maromak hakarak ema atu moris toʼo tinan hira? Bíblia hatete: “Ema laran-loos sira sei simu rai nuʼudar sira-nian, no sira sei moris ba nafatin iha rai.”​—Salmo 37:29; Apokalipse 21:3, 4.

3. Hodi haree ema sai moras no mate, neʼe book ita atu husu pergunta saida?

³ Maibé realidade mak ema sai moras no mate, akontese funu no oho malu iha fatin barak. Neʼe la tuir  Maromak nia hakarak. Tanbasá ida-neʼe akontese? Bíblia mak bele esplika kona-ba neʼe.

4, 5. (a) Sé mak koʼalia ba Eva hodi uza samea iha jardín Eden? (b) Oinsá mak ema ida neʼebé laran-moos bele sai naʼok-teen?

⁴ Bíblia fó-hatene ita kona-ba Maromak nia inimigu ida neʼebé “hanaran Diabu no Satanás”. Satanás uza samea ida atu koʼalia ho Eva iha jardín Eden. (Apokalipse 12:9; Génesis 3:1) No Eva fiar katak samea mak koʼalia ba nia.​—Haree Apéndise 7.

⁵ Neʼe katak Maromak mak kria Diabu Satanás ka lae? Lae! Bainhira Maromak prepara mundu ba Adão ho Eva, iha ona anju barak iha lalehan, no anju ida hili atu halo ninia an sai Diabu. (Job 38:4, 7) Oinsá ida-neʼe bele akontese? Hanoin toʼok kona-ba ema ida neʼebé laran-moos troka ninia hahalok no sai naʼok-teen. Nia la moris mai nuʼudar naʼok-teen. Maibé nia sai hanesan neʼe tanba hakarak no kaan buat ruma neʼebé laʼós ninian. Nia hanoin beibeik kona-ba neʼe, no husik ninia hakarak aat sai makaʼas liután. Ikusmai, bainhira iha oportunidade, nia naʼok. Hanesan neʼe mak nia halo ninia an sai naʼok-teen.​—Lee Tiago 1:13-15; haree Apéndise 8.

6. Oinsá mak anju ida sai Maromak nia inimigu?

⁶ Nuneʼe mós ho anju neʼe. Bainhira Jeová kria Adão ho Eva, nia haruka sira atu iha oan no ‘halo nakonu rai’. (Génesis 1:27, 28) Karik anju neʼe hanoin: ‘Diʼak liu se ema hotu adora haʼu duké adora Jeová!’ Tuir loloos, Jeová deʼit mak merese atu ema adora, maibé anju neʼe hanoin beibeik toʼo kaan buat neʼebé laʼós ninian. Tan neʼe, nia bosok no lohi Eva. (Lee Génesis 3:1-5.) Ikusmai, anju neʼe sai Diabu Satanás, Maromak nia inimigu.

7. (a) Tanbasá mak Adão no Eva mate? (b) Tanbasá mak ita sai ferik-katuas no mate?

 ⁷ Adão no Eva la halo tuir Maromak no han ai-fuan neʼebé Maromak bandu. (Génesis 2:17; 3:6) Sira halo sala hasoru Jeová, no ikusmai sira mate hanesan Jeová hatete ona ba sira. (Génesis 3:17-19) Liután neʼe, Adão no Eva nia oan sira moris mai nuʼudar sala-naʼin, no sira mós mate. (Lee Roma 5:12.) Atu bele komprende kona-ba neʼe, hanoin toʼok kona-ba forma ka bolu-fatin ida neʼebé kabetak ona. Se ita tunu bolu hodi uza forma neʼe, bolu mós sai kabetak. Bainhira Adão la halo tuir Maromak, Adão sai sala-naʼin, no sai hanesan forma neʼebé kabetak ona. Tan neʼe, ita hotu sai sala-naʼin tanba ita Adão nia bei-oan. No tanba ita hotu sala-naʼin, ita sai ferik-katuas no ikusmai mate.​—Roma 3:23; haree Apéndise 9.

8, 9. (a) Satanás hakarak Adão no Eva atu fiar saida? (b) Tanbasá mak Jeová la oho kedas sira neʼebé kontra hasoru nia?

⁸ Satanás komesa kontra hasoru Maromak Jeová bainhira nia book Adão ho Eva atu la halo tuir Maromak. Satanás hakarak Adão no Eva atu fiar katak Jeová mak ukun-naʼin neʼebé bosok-teen no la hanoin sira-nia diʼak. Satanás hatete katak ema la presiza Maromak atu ukun sira, no Adão ho Eva bele deside rasik kona-ba buat neʼebé loos no buat neʼebé sala. Entaun, Jeová halo saida? Tuir loloos, nia bele oho kedas Satanás no Adão ho Eva. Maibé neʼe sei la rezolve problema no labele hatudu katak Satanás mak bosok-teen.

⁹ Tan neʼe, duké oho kedas sira neʼebé kontra hasoru nia, Jeová fó tempu ba ema atu ukun an, tanba ida-neʼe bele hatudu ho klaru katak Satanás mak bosok-teen no Jeová hatene buat neʼebé diʼak liu ba ema. Ita sei aprende ida-neʼe iha Kapítulu 11. Maibé hanoin toʼok kona-ba  Adão no Eva nia desizaun. Sira iha razaun neʼebé loos atu fiar Satanás no kontra Maromak ka lae? Adão no Eva hetan ona buat hotu husi Jeová. Jeová fó ba sira moris perfeitu, hela-fatin neʼebé kapás, no serbisu neʼebé halo sira kontente. Maibé Satanás nunka halo buat diʼak ida ba sira. Se Ita mak hetan tentasaun husi Satanás iha jardín Eden, saida mak Ita sei halo?

10. Ita ida-idak presiza foti desizaun importante saida?

 ¹⁰ Ita ida-idak mós presiza hili atu halo tuir Satanás ka Maromak Jeová, no ita-nia moris depende ba desizaun neʼebé ita foti. Se ita hili atu halo tuir Jeová nuʼudar ita-nia Ukun-Naʼin, ita hatudu katak Satanás mak bosok-teen. Maibé se ita hili Satanás nuʼudar ita-nia ukun-naʼin, ida-neʼe sei lori ita ba mate. (Salmo 73:28; lee Provérbios 27:11.) Iha mundu neʼe, ema uitoan deʼit mak halo tuir Maromak. Tuir loloos, ukun-naʼin ba mundu neʼe laʼós Maromak. Entaun, sé mak ukun mundu?

11, 12. (a) Liafuan neʼebé Satanás hatete ba Jesus hatudu saida mai ita? (b) Eskritura saida deʼit mak hatudu katak Satanás mak ukun mundu?

¹¹ Jesus hatene sé mak ukun mundu. Loron ida, Satanás “hatudu ba nia nasaun hotu iha mundu tomak ho sira-nia glória”. Tuirmai, Satanás hatete ba Jesus: “Haʼu sei fó buat hotu neʼe ba ó, se ó hakneʼak hodi adora haʼu dala ida deʼit.” (Mateus 4:8, 9; Lucas 4:5, 6) Husu ba Ita-nia an: ‘Se nasaun sira-neʼe laʼós Satanás nian, nia bele fó buat sira-neʼe ba Jesus ka lae?’ Labele. Tan neʼe, ita bele fiar katak Satanás mak ukun-naʼin ba mundu no governu hotu.

¹² Karik Ita hanoin: ‘Oinsá mak Satanás bele ukun mundu? Jeová mak Maromak Kbiit Boot Liu Hotu no Kriadór ba buat hotu, loos ka lae?’ (Apokalipse 4:11) Loos, maibé Jesus rasik bolu Satanás nuʼudar “ukun-naʼin mundu neʼe nian”. (João 12:31; 14:30; 16:11) Apóstolu Paulo mós bolu Diabu Satanás nuʼudar “maromak mundu neʼe nian”. (2 Korinto 4:3, 4) Apóstolu João mós hakerek: “Aat-naʼin mak domina mundu tomak.”​—1 João 5:19.

13. Tanbasá mak ita presiza mundu foun?

¹³ Situasaun iha mundu neʼe sai aat ba beibeik. Ita haree funu, korrupsaun, hahalok laran-makerek no violénsia oioin. Maski ema barak hakaʼas an atu halakon problema sira-neʼe, maibé sira la iha kbiit. Lakleur tan, Maromak sei halakon buat aat hotu husi mundu neʼe iha funu Armagedon, no halo mundu foun neʼebé nakonu fali ho hahalok loos.​—Apokalipse 16:14-16; haree Apéndise 10.

14. Maromak hili sé atu sai Liurai ba Ninia Ukun? Bíblia fó-hatene nanis saida kona-ba Jesus?

¹⁴ Oinsá mak Maromak sei halo mundu foun? Jeová hili ona Jesus Kristu atu sai Liurai ba Ninia Ukun, ka governu iha lalehan. Tinan rihun ba rihun liubá, Bíblia fó-hatene nanis katak Jesus sei sai “Ulun-Naʼin Dame nian” no ninia governu sei la iha rohan. (Isaias 9:6, 7) Jesus hanorin ninia dixípulu sira atu halo orasaun kona-ba governu neʼe, hodi dehan: “Halo Ita-nia Ukun toʼo mai rai. Halo Ita-nia hakarak sai loos iha rai, hanesan iha lalehan.” (Mateus 6:10) Iha Kapítulu 8, ita sei aprende oinsá mak Maromak nia Ukun sei troka fali ema nia governu hotu iha mundu neʼe. (Lee Daniel 2:44.) Tuirmai, Maromak nia Ukun sei halo mundu neʼe sai fali paraízu neʼebé furak tebes.​—Haree Apéndise 11.

15. “Rai foun” katak sá?

¹⁵ Bíblia promete: “Ita hein lalehan foun no rai foun, no iha neʼebá buat hotu sei tuir justisa.” (2 Pedro 3:13; Isaias 65:17) Kuandu Bíblia temi liafuan “rai”, ka “mundu”, dala ruma neʼe reprezenta ema neʼebé moris  iha mundu. (Génesis 11:1) Tan neʼe, “rai foun” katak ema hotu neʼebé halo tuir Maromak no simu ninia bensaun.

16. Saida mak Maromak sei fó ba ema neʼebé hela iha mundu foun? Ita presiza halo saida atu bele hetan prezente neʼe?

¹⁶ Jesus promete katak Maromak sei fó “moris rohan-laek” ba ema neʼebé sei hela iha mundu foun. (Marcos 10:30) Atu hetan prezente neʼe, ita presiza halo saida? Favór ida lee João 3:16 no 17:3 hodi hetan resposta. Agora, mai ita buka-hatene saida mak Bíblia hatete kona-ba moris iha Paraízu iha mundu foun.

17, 18. Oinsá mak ita bele hatene katak ema sei moris ho dame no seguru iha mundu foun?

¹⁷ Hahalok aat, funu, krime no violénsia sei la iha tan. Ema aat sei la iha tan iha mundu neʼe. (Salmo 37:10, 11) Maromak sei “hapara funu sira iha mundu tomak”. (Salmo 46:9; Isaias 2:4) Mundu sei nakonu ho ema neʼebé hadomi Maromak no halo tuir nia, no sira sei moris ho dame ba nafatin.​—Salmo 72:7.

¹⁸ Jeová nia povu sei sente seguru. Iha Bíblia nia tempu, bainhira ema Izraél halo tuir Maromak, sira bele moris ho seguru tanba Maromak proteje sira. (Levítico 25:18, 19) Iha mundu foun, la iha buat ida ka ema ida mak halo ita taʼuk. Ita sei moris hakmatek ba nafatin!​—Lee Isaias 32:18; Miqueias 4:4.

19. Tanbasá ita fiar katak sei iha ai-han barak iha mundu foun?

¹⁹ Sei iha ai-han barak. “Sei iha ai-han barak iha rai; foho-tutun sira sei nakonu ho ai-han.” (Salmo 72:16) Jeová, “Ita-nia Maromak rasik sei haraik bensaun ba ita”, no “rai sei fó ninia fuan”.​—Salmo 67:6.

20. Oinsá mak ita bele hatene katak mundu neʼe sei sai paraízu?

²⁰ Mundu tomak sei sai paraízu. Ema hotu sei iha  uma no jardín neʼebé kapás. (Lee Isaias 65:21-24; Apokalipse 11:18.) Mundu tomak sei sai fatin neʼebé furak tebes hanesan jardín Eden. Jeová sei fó mai ita buat hotu neʼebé ita presiza. Bíblia hatete: “Ita loke Ita-nia liman no halo kontente kriatura hotu neʼebé moris hodi fó buat neʼebé sira hakarak.”​—Salmo 145:16.

21. Oinsá mak ita bele fiar katak sei iha dame entre ema no animál?

²¹ Sei iha dame entre ema no animál. Animál sira sei la halo buat aat ida ba ema. Labarik kiʼik sira mós sei sente seguru maski hakbesik ba animál neʼebé lori perigu ba ita ohin loron.​—Lee Isaias 11:6-9; 65:25.

22. Jesus sei halo saida ba ema neʼebé moras?

²² Moras sei la iha tan. Bainhira Jesus iha mundu, nia kura ema barak. (Mateus 9:35; Marcos 1:40-42; João 5:5-9) Maibé aban-bainrua, Jesus, Liurai ba Maromak nia Ukun, sei kura ema hotu. La iha ema ida mak sei hatete: “Haʼu moras.”​—Isaias 33:24; 35:5, 6.

23. Maromak sei halo saida ba ema neʼebé mate ona?

²³ Ema mate sei moris filafali. Maromak promete katak nia sei fó moris-hiʼas ba ema rihun ba rihun neʼebé mate ona. “Maromak sei fó moris-hiʼas ba ema neʼebé hatudu hahalok loos no mós ema neʼebé hatudu hahalok la loos.”​—Apóstolu 24:15; lee João 5:28, 29.

24. Ita hanoin oinsá kona-ba moris iha Paraízu?

²⁴ Ita hotu presiza foti desizaun. Ita bele hili atu aprende kona-ba Jeová no halo tuir ninia hakarak, ka atu halo tuir deʼit ita rasik nia hakarak. Se ita hili atu halo tuir Jeová, ita bele iha futuru neʼebé kapás. Jesus hatete ba mane ida neʼebé besik ona atu mate iha ninia sorin: “Ó sei hamutuk ho haʼu iha Paraízu.” (Lucas 23:43)Mai ita aprende liután kona-ba Jesus Kristu no oinsá mak nia sei kumpre Maromak nia promesa furak sira.