Eden—Neʼe mak ema nia hela-fatin ka lae?

IMAJINA katak Ita hela iha jardín ida. Fatin neʼe hakmatek, no Ita mós la rona lian barullu hanesan iha sidade sira. Jardín neʼe luan, no la iha buat ida mak halakon dame iha jardín neʼe. Buat neʼebé diʼak liután mak Ita la hanoin barak, no mós Ita la hetan alerjia ka moras ida. Ita bele goza buat hotu neʼebé haleʼu Ita.

Ita bele haree ai-funan ho kór furak oioin, mota neʼebé suli, ai-tahan matak no duʼut matak. Ita sente anin fresku no bele horon buat morin oioin. Ita rona lian husi ai-tahan neʼebé book an bainhira anin huu, bee nia lian kuandu suli, manu nia lian, no mós insetu sira-nia lian. Bainhira Ita imajina kona-ba neʼe, Ita hakarak atu hela iha fatin hanesan neʼe, loos ka lae?

Ema barak iha mundu tomak fiar katak mane no feto primeiru hela iha jardín hanesan neʼe. Durante tinan atus ba atus, membru husi relijiaun Judeu, ema Kristaun, no mós Izlaun fiar ba hanorin katak Maromak tau Adão no Eva iha jardín Eden. Tuir Bíblia, Adão no Eva moris ho dame no kontente. Sira naʼin-rua moris hamutuk ho dame no iha dame ho animál sira no mós ho Maromak neʼebé ho laran-diʼak fó sira esperansa atu moris ba nafatin iha jardín furak neʼe.​—Génesis 2:15-24.

Ema Indú mós iha istória rasik kona-ba paraízu iha tempu uluk. Ema Budista fiar katak ulun-naʼin espirituál sira ka Buda sira mosu iha tempu kmanek bainhira mundu neʼe mak hanesan paraízu. Relijiaun barak iha Áfrika hanorin istória neʼebé besik atu hanesan ho istória kona-ba Adão no Eva.

Tuir loloos, tradisaun no mós relijiaun barak hanorin kona-ba paraízu neʼebé eziste iha tempu antigu. Hakerek-naʼin ida hatete: “Istória barak temi kona-ba paraízu neʼebé perfeitu, iha liberdade, dame, kontente, iha hahán barak, no la iha ema neʼebé hanehan ema seluk, la iha problema no konflitu. . . . Istória hanesan neʼe halo ema iha fatin oioin hakarak atu hela iha paraízu neʼe neʼebé lakon ona no hakarak tebes atu hetan fali ida-neʼe.”

Istória sira-neʼe hotu mai husi fatin ida deʼit ka lae? Istória hotu neʼe bazeia ba buat neʼebé uluk iha duni ka lae? Uluk iha duni jardín Eden no Adão ho Eva ka lae?

Matenek-naʼin balu koʼalia aat ideia neʼe. Iha tempu modernu, ema barak dehan katak istória sira-neʼe mak istória neʼebé ema mak inventa. Tuir loloos, laʼós matenek-naʼin sira deʼit mak la gosta kona-ba ideia neʼe. Ulun-naʼin relijiaun sira mós habelar hanorin katak la iha jardín Eden. Sira hatete katak fatin hanesan neʼe nunka eziste, simbóliku deʼit, ai-knanoik deʼit no istória neʼebé ema mak inventa.

Klaru katak, Bíblia konta duni kona-ba ai-knanoik sira. Jesus rasik mós konta ai-knanoik barak. Maibé bainhira Bíblia konta istória kona-ba jardín Eden, Bíblia la dehan katak neʼe mak ai-knanoik deʼit, maibé neʼe mak istória neʼebé simples no loos. No se istória kona-ba jardín Eden mak la loos, entaun oinsá mak ita bele tau fiar ba istória seluk iha Bíblia? Mai ita haree tanbasá ema balu duvida ho istória kona-ba jardín Eden no ita mós sei haree se sira-nia razaun mak lójiku ka lae. Depois neʼe ita mós sei aprende tanbasá istória kona-ba jardín Eden mak importante mai ita.