151. ÉNEK
„Szólítani fogsz”
-
1. Pára vagyunk: az élet tovaszáll,
és holnapra nincs többé.
Így illan el, és szívünknek ez fáj,
nagy bánatot okoz még.
Él-e újra majd az, aki meghalt?
Isten Szava ezt írja:
(REFRÉN)
Hangja szól, s a holtak hallják,
újra él, kit hív Atyánk.
Feltámadnak porukból,
erre ő úgy vágyik már!
Te csak bízz, ó, ne csodálkozz,
Isten jó, ad új erőt.
És így majd addig élünk,
amíg drága Teremtőnk.
-
2. Meghalhat még, ki Istent szereti,
de nem lesz elfelejtve.
Jah gondol rá, hisz barátja neki,
ha szólítja, felébred.
Megláthatjuk hát paradicsomát,
örök élet vár ott ránk.
(REFRÉN)
Hangja szól, s a holtak hallják,
újra él, kit hív Atyánk.
Feltámadnak porukból,
erre ő úgy vágyik már!
Te csak bízz, ó, ne csodálkozz,
Isten jó, ad új erőt.
És így majd addig élünk,
amíg drága Teremtőnk.
