Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

3. FEJEZET

Keresztelő János születése

Keresztelő János születése

LUKÁCS 1:57–79

  • MEGSZÜLETIK ZAKARIÁS ÉS ERZSÉBET GYERMEKE, ÉS NEVET ADNAK NEKI

  • ZAKARIÁS MEGJÖVENDÖLI JÁNOS SZEREPÉT

Közel az idő, hogy Erzsébet világra hozza gyermekét. Rokona, Mária három hónapot töltött vele, most azonban haza kell térnie a messzi Názáretbe. Még fél év, és az ő fia is megszületik.

Nem sokkal azután, hogy Mária hazautazik, Erzsébet megszüli a kisfiát. Milyen öröm, hogy a szülés minden baj nélkül folyik le, Erzsébet és a baba is jól vannak. A szomszédok és a rokonok együtt örülnek Erzsébettel, amikor megmutatja nekik a kisfiát.

Isten törvénybe adta a zsidóknak, hogy a nyolcadik napon metéljék körül az újszülött fiúgyermekeket, és a szokás szerint nevet is ekkor adtak nekik (3Mózes 12:2, 3). Sokak szerint Zakariás fiát az apja után kellene elnevezni. De Erzsébet ezt mondja nekik: „Nem, hanem Jánosnak fogják nevezni” (Lukács 1:60). Ne felejtsük el, hogy maga Gábriel angyal mondta, hogy a gyermeknek a János nevet kell adniuk.

A rokonok és a szomszédok erre vitatkozni kezdenek vele: „Egyik rokonodat sem hívják így” (Lukács 1:61). Megkérdezik hát Zakariást is, hogy ő milyen nevet szeretne adni a fiának. Zakariás kér egy táblát, és leírja a válaszát: „János a neve” (Lukács 1:63).

Ebben a pillanatban csoda történik: Zakariás újra megszólal! Biztosan emlékszel, hogy akkor némult meg, amikor nem hitte el az angyalnak, hogy Erzsébet fiút fog szülni. Az emberek álmélkodnak, hogy Zakariás újra beszél, és ezt kérdezgetik: „Mi lesz ebből a kisgyermekből?” (Lukács 1:66). Isten kezét látják abban, ahogyan János a nevét kapta.

Majd Zakariás betelik szent szellemmel, és kijelenti: „Dicsőség Jehovának, Izrael Istenének, mert a népére fordította figyelmét, és szabadítást szerzett neki. És hatalmas megmentőt adott nekünk az ő szolgájának, Dávidnak házából” (Lukács 1:68, 69). Zakariás a hatalmas megmentő alatt az Úr Jézust érti, aki nemsokára megszületik. Így folytatja: „miután megszabadultunk ellenségeink kezéből, [Isten] megadja nekünk [Jézus által] azt a kiváltságot, hogy félelem nélkül szent szolgálatot végezzünk neki hűséggel és igazságossággal őelőtte minden napunkon” (Lukács 1:74, 75).

A fiáról pedig ezt jövendöli Zakariás: „Ami pedig téged illet, kisgyermek, a legfelségesebb Isten prófétájának fognak hívni, mert Jehova előtt fogsz járni, hogy előkészítsd útjait, hogy ismeretet adj át a népének a megmentésről, amely bűneinek megbocsátása által van, Istenünk gyengéd könyörületéből. Ezzel a könyörülettel hajnal virrad ránk a magasságból, hogy világosságot adjon azoknak, akik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és hogy lábunkat a béke útján vezesse” (Lukács 1:76–79). Ez igazán nagyszerű prófécia!

Közben Mária hazaérkezik Názáretbe. Vajon mi történik, ha kiderül, hogy terhes, noha még hajadon?