AZ ELMÚLT ÉV KIEMELKEDŐ ESEMÉNYEI
Még jobban előtérbe kerül a világszerte folyó prédikálómunka
A VEZETŐTESTÜLET 2015. szeptember 23-án, szerdán arról tájékoztatta a világméretű Bétel-családot, hogy számos szervezeti változás fog történni annak érdekében, hogy az adományok a lehető legjobban legyenek felhasználva. 2015. október 3-án, szombaton ezt a magyarázatot fűzték a bejelentéshez: „A Filippi 1:10 azt tanácsolja, hogy bizonyosodjunk meg a fontosabb dolgokról. E bölcs tanáccsal összhangban [a vezetőtestület szeretne] elsőbbséget biztosítani azoknak a tevékenységeknek, melyek a leginkább hozzájárulnak Isten népének szellemi jólétéhez, és a világméretű prédikálómunka előrehaladásához.”
Majd Stephen Lett, a vezetőtestület tagja a JW TV egyik adásában hozzáfűzte: „A vezetőtestület annyira komolyan veszi a szántóföldön felmerülő szükségleteket, hogy az összes fiókhivatal kiadásait próbálja lefaragni, hogy több anyagi forrást csoportosíthasson át más területekre. Például sok, a Bételekben régóta megszokott szolgáltatás csökkenni fog, vagy meg is szűnik. Ez azt fogja eredményezni, hogy kevesebb Bétel-család-tagra lesz szükség.”
Így 2015 szeptembere óta világszerte mintegy 5500-an fejezték be a Bétel-szolgálatot. Bár a változás jelentős átszervezéssel járt, Jehova egyértelműen megáldotta a vezetőtestület döntését, és a prédikáló- és tanítványképző munka is újabb lendületet kapott.
Egy házaspár korábban a Srí Lanka-i Bételben szolgált. Amikor megtudták, hogy be kell fejezniük a Bétel-szolgálatot, úgy gondolták, hogy ez a változás jó lehetőség arra, hogy bizonyítsák a Jehovába és a szervezetébe vetett bizalmukat. Ezt írták: „Nem tudtuk, mi vár ránk. De biztosak voltunk benne, hogy Jehova nem hagy cserben minket. Ezért így imádkoztunk: »Jehova, bárhogy lesz is, kérjük, segíts nekünk, hogy úgy tudjuk alakítani az életünket, hogy mindketten általános úttörők lehessünk.« Az első hónapban nagyon kevés pénzből kellett kijönnünk. De végig éreztük Jehova szeretetét és törődését, és most már van állandó bevételünk, amiből fedezni tudjuk a kiadásainkat. Az otthoni teendők, a munka és az úttörőszolgálat miatt elég sűrű az időbeosztásunk, de a Bételben megtanultuk, hogyan osszuk be jól az időnket. Semmi sem ad nagyobb megelégedettséget,
mint az, hogy segíthetünk az embereknek megismerni az igazságot, és nagyon boldogok vagyunk, hogy úttörőként vehetjük ki a részünket ebből a munkából.”Kolumbiában több testvér és testvérnő, aki korábban Bétel-szolga volt, megtanult egy idegen nyelvet, és olyan helyre költözött, ahol elszigetelt közösségeknek tud prédikálni a királyság jó híréről. A gyülekezetek is nagyon sokat merítenek a tapasztalatukból. Egy körzetfelvigyázó ezt írta az egyik házaspárról, akiket a körzetében lévő egyik gyülekezetbe neveztek ki: „A gyülekezet tagjai nagyon hálásak a segítségükért. Mióta itt vannak, a gyülekezet sokat fejlődött a prédikálómunkában, és a férfiak is képzést kapnak, hogy ügyesebben lássák el a gyülekezeti feladataikat.” Sokan mások, akik korábban szintén Bétel-szolgák voltak, most részidejű bejáró munkásként heti egy vagy akár több nap segítik a Bétel-munkát.
Egy testvér, aki 31 évig szolgált a japán Bételben egy olyan gyülekezetbe lett kinevezve, ahol csak két vén volt. Mivel tervbe volt véve a királyságtermük átalakítása, a testvér úgy döntött, hogy két hétig nem vállal munkát. De mielőtt megkezdődött volna a felújítás egy 7-es erősségű földrengés rázta meg Kumamoto térségét, ahol a gyülekezetük is volt. Mivel a testvérnek volt szabadideje, sokat tudott segíteni a földrengés utáni segítségnyújtásban és a pásztori munkában. Ezt mondja: „Ha visszagondolok a történtekre, nyilvánvaló, hogy Jehova ott használt fel, ahol a leginkább szükség volt rám.”
Phil és Sugar, akik korábban az ausztrálázsiai fiókhivatalban szolgáltak, ezt mondják: „Amikor megtudtuk, hogy befejeződik a Bétel-szolgálatunk, elhatároztuk, hogy egyszerűen fogunk élni. Kértük Jehovát, hogy segítsen nekünk jó döntéseket hozni, majd áldja meg azokat. Az volt minden vágyunk, hogy idegen nyelvű gyülekezetben szolgálhassunk. Jehova tényleg megáldotta a döntéseinket, és segített, hogy minden elrendeződjön, hogy teljes erőbedobással tudjuk végezni a szolgálatot.” Phil és Sugar most egy angol csoportban szolgál a Fülöp-szigetekhez tartozó Samal-szigeten (Davao tartomány). A csoport 34 hírnökből és 9 általános úttörőből áll. A házaspár jelenleg 120 érdeklődőt látogat rendszeresen. „Még nagyon sok örömteli munka vár ránk. Boldogok vagyunk, hogy teljesen rábíztuk magunkat Jehovára. Erősebb lett a hitünk és az iránta érzett szeretetünk.”
Egy egyedülálló testvérnő, aki korábban Bétel-szolga volt Oroszországban, de most különleges úttörő, ezt mondja: „Az úttörőszolgálat lehetővé teszi, hogy még teljesebb mértékben kivegyem a részem a királyság jó hírének prédikálásából, a legfontosabb munkából, mely soha nem fog megismétlődni. Nagyon örülök, hogy Jehova fel tud használni a szolgálatban.” A testvérnő jelenleg hat bibliatanulmányozást vezet Irakból, Nigériából, Srí Lankáról, Szíriából és Zambiából származó személyekkel.
Sokan azok közül, akiknek Zambiában be kellet fejezniük a Bétel-szolgálatot, általános úttörők lettek, és nagyon élvezik, hogy most többet tudnak prédikálni. Andrew,
aki a feleségével úttörőként szolgál, ezt mondja: „Miután kijöttünk a Bételből, rövid időn belül két személynek is segítettünk megtanulni írni és olvasni. Az egyik tanulmányozónk, egy 10 éves fiú, hamarosan megtartja az első feladatát a hét közbeni összejövetelen. És van egy házaspár is, akiknek miután tanúskodtunk, eljöttek az emlékünnepre, és azóta minden összejövetelen ott vannak. Nagyon komolyan veszik a tanulmányozást. Úgy érezzük, mindez nem valósulhatott volna meg, ha nem követjük Jehova vezetését, nem ismerjük fel a támogatását, és nem várunk az áldására.”Edson és Artness szintén a zambiai Bételben szolgáltak. Még csak pár hónapja voltak házasok, amikor megtudták, hogy befejeződik a Bétel-szolgálatuk. Artness ezt meséli: „A Bétel-szolgálat megtanított minket arra, hogy ügyesen osszuk be azt a kis pénzt, amink van, így elégedettek tudunk maradni, és elkerülhetjük, hogy adósságba verjük magunkat. Nem bántuk meg, hogy jelentkeztünk a Bételbe. Megtanultuk, hogyan változtassunk a céljainkon, és hogyan valósítsuk meg őket Jehova segítségével. Megerősödött a hitünk, és készek vagyunk továbbra is hűségesen szolgálni őt.”