SOKAN egyetértenek azzal, hogy szülőnek lenni kivételes öröm. A Biblia szerint a gyermek „jutalom” Istentől (Zsoltárok 127:3). Ám az újdonsült szülők azt is tudják, hogy egy kisbaba születése nem várt változásokat is hozhat. Az anya figyelme az újszülöttre összpontosul. Meglepődve tapasztalhatja, milyen odaadással reagál a kisbaba minden apró rezdülésére. Miközben az apa csodálattal figyeli, milyen szoros kapcsolat alakul ki a felesége és a gyermeke között, talán úgy érzi, hogy mellőzötté válik.

Az igazság az, hogy az első gyermek születése komoly nehézségeket is okozhat a házasságban. Ha valamelyik fél nem elég stabil érzelmileg, vagy ha a házaspárnak megoldatlan gondjai vannak, a szülői feladattal járó terhek felszínre hozhatják és felerősíthetik ezeket.

Hogyan vészelhetik át a szülők az első néhány hónapot, amikor a kicsi minden figyelmüket leköti? Hogyan maradhatnak közel egymáshoz? És hogyan oldhatják meg a gyermekneveléssel kapcsolatos nézeteltéréseiket? Nézzük meg egyenként ezeket a nehézségeket, és vizsgáljuk meg, hogyan segítenek a bibliai alapelvek.

Az újszülött teljesen leköti az édesanyja idejét és figyelmét. Az anyának  megelégedettséget ad, hogy gondoskodhat a gyermekéről. A férje azonban kirekesztve érezheti magát. Manuel, aki Brazíliában él, ezt mondja: „Az volt a legnehezebb, hogy a feleségem már nem rám, hanem a gyermekünkre figyelt. Előtte minden kettőnkről szólt, de aztán csak a kisbabánkkal foglalkozott.” Hogyan lehet feldolgozni ezt a változást?

A megoldás kulcsa: Legyél türelmes.

„A szeretet hosszútűrő és kedves” – mondja a Biblia. A szeretet „nem keresi a maga érdekeit, nem válik ingerültté” (1Korintusz 13:4, 5). Hogyan alkalmazhatja a férj és a feleség ezeket a tanácsokat, ha kisbabájuk születik?

Szeretetre vall, ha a férj utánanéz annak, milyen fizikai és érzelmi változáson megy át a felesége a szülés miatt. Így ha a feleségének hirtelen megváltozik a hangulata, jobban megérti az okát. * Adam Franciaországban él, és egy 11 hónapos kislány édesapja. Ezt mondja: „Néha nem könnyű elviselni a feleségem hangulatváltozásait. De próbálok arra gondolni, hogy nem velem van baja, egyszerűen csak arról van szó, hogy még neki is szokatlan az új helyzet.”

Előfordul, hogy a feleséged rossz néven veszi, ha segíteni akarsz neki? Ilyenkor ne sértődj meg (Prédikátor 7:9). Ha türelmes vagy vele, és az ő érdekeit tartod szem előtt, nem fogsz rá haragudni (Példabeszédek 14:29).

Feleségek, ti pedig legyetek ésszerűek, és segítsetek a férjeteknek belerázódni az új szerepébe. Vonjátok be a kicsi gondozásába, türelmesen mutassátok meg neki, hogyan kell tisztába tenni a babát, vagy előkészíteni a cumisüveget, még ha kezdetben a férjetek nem is olyan ügyes.

A 26 éves Ellen felismerte, hogy változtatnia kell azon, ahogy a férjével bánik. Ezt mondja: „Rájöttem, hogy nem sajátíthatom ki a kicsit, és nem szabad túl kritikusnak lennem a férjemmel, amikor a gyermekünk gondozásakor megpróbálja alkalmazni, amit mondtam neki.”

Az újdonsült szülők váratlan helyzetekkel néznek szembe, és általában csak keveset tudnak aludni, ráadásul eközben többször is fel kell kelniük. Ez kimeríti őket, és emiatt könnyen eltávolodhatnak egymástól. A francia származású Vivianne, aki két kisgyermek édesanyja, elismeri: „Eleinte annyira lefoglalt az anyaság, hogy szinte teljesen megfeledkeztem arról, hogy feleség is vagyok.”

A férjeknek pedig gyakran elkerüli a figyelmét, hogy a terhesség fizikailag és érzelmileg is kimeríti a feleségüket. A kisbaba olyan sok időt és energiát elvonhat a házaspártól, hogy érzelmileg és szexuálisan is eltávolodhatnak egymástól. Mit tehetnek azért, hogy szeretetre méltó és gyámoltalan kisbabájuk ne álljon kettejük közé?

 A megoldás kulcsa: Biztosítsátok egymást a szeretetetekről.

A Biblia ezt írja a házasságról: „a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és egy testté lesznek” (1Mózes 2:24). Jehova Istennek az volt a szándéka, hogy amikor a gyermekek felnőnek, elhagyják a szüleiket. A férjjel és a feleséggel pedig az, hogy egész életükben egy testet alkossanak (Máté 19:3–9). Ennek tudatában hogyan találhatják meg a helyes egyensúlyt az újdonsült szülők?

Vivianne, akit az előbb idéztünk, ezt mondja: „Sokat gondolkodtam az 1Mózes 2:24 szavain, és felismertem, hogy nem a gyermekemmel, hanem a férjemmel vagyok egy test. Ráébredtem, hogy meg kell erősítenem a házasságomat.” Theresa, egy 2 éves kislány édesanyja, ezt mondja: „Ha úgy érzem, hogy kissé eltávolodtam a férjemtől, igyekszem azon nyomban minden figyelmemet neki szentelni, még akkor is, ha csak pár percem jut rá egy nap.”

Ha férj vagy, hogyan teheted erősebbé a házasságodat? Mondd el a feleségednek, hogy szereted, és ezt kedves tettekkel is fejezd ki. Ha efelől kételyei vannak, próbáld azokat eloszlatni. Sarah, egy 30 éves anyuka, ezt mondja: „A feleségnek tudnia kell, hogy a férje még mindig nagyra becsüli és szereti, bár talán már nem olyan csinos, mint a terhesség előtt.” Alan, aki Németországban él, és két kisfiú édesapja, felismerte, mennyire fontos támogatnia érzelmileg a feleségét. Ezt mondja: „Igyekszem megvigasztalni a feleségemet, ha szomorú.”

A kisbaba érkezése természetesen a férj és a feleség szexuális életére is hatással van. Ezért fontos, hogy beszéljetek egymással a szükségleteitekről. A Biblia tanácsával összhangban csakis azután változtassatok a szexuális életeteken, ha ebben ’kölcsönösen megegyeztetek’ (1Korintusz 7:1–5). Ehhez elengedhetetlen a jó kommunikáció. Ám a neveltetésetek vagy a kulturális hátteretek miatt talán vonakodtok attól, hogy ilyesmiről beszélgessetek. De ez létfontosságú ahhoz, hogy könnyen belerázódjatok a szülői szerepbe. Legyetek együtt érzők, türelmesek és őszinték (1Korintusz 10:24). Így elkerülhetitek a félreértéseket, és megerősödik az egymás iránti szeretetetek (1Péter 3:7, 8).

A férj és a feleség úgy is elmélyítheti az egymás iránt érzett szeretetét, ha kifejezi, mennyire értékeli a másikat. Egy bölcs férj tudja, hogy egy kismama munkájának a nagy része nem látványos. Vivianne ezt mondja: „Bár az egész napomat kiteszi a kicsiről való gondoskodás, a nap végén sokszor az az érzésem, hogy semmit sem csináltam.” Igaz, hogy egy feleségnek sok tennivalója van, de ha megfontolt, nem kicsinyli le azt, amit a férje tesz a családért (Példabeszédek 17:17).

Előfordulhat, hogy a házasfelek között a családi hátterük miatt nézeteltérések adódnak. Aszami és Kacuro, egy japán házaspár is szembekerült ezzel a nehézséggel. Aszami, az anyuka ezt mondja: „Úgy éreztem, hogy Kacuro túl engedékeny a lányunkkal, ő pedig azt gondolta, hogy én túl szigorú vagyok.” Mit tehettek azért, hogy egységesen neveljétek a gyermeketeket?

A megoldás kulcsa: Beszélgessetek, és támogassátok egymást.

A bölcs Salamon király ezt írta: „Az elbizakodottság csak háborúsághoz vezet, akik viszont tanácskoznak, azoknál bölcsesség van” (Példabeszédek 13:10). Mennyire ismered a férjed vagy a feleséged véleményét a gyermeknevelésről? Még a gyermeketek születése előtt beszéljétek meg a gyermekneveléssel kapcsolatos elképzeléseiteket. Ha vártok vele a kisbaba születéséig, könnyen előfordulhat, hogy nem a problémák megoldására összpontosítotok, hanem összetűzésbe kerültök.

Például miben egyeztetek meg a következő kérdésekkel kapcsolatban: „Hogyan fogjuk jó étkezési és alvási szokásokra tanítani a gyermekünket? Ha éjszaka sír, mindig felvesszük majd? Miközben a picit szobatisztaságra szoktatjuk, mit fogunk csinálni, ha »baleset« történik?” Nyilván máshogy döntötök, mint a többi házaspár. Ethan, aki két gyermek édesapja, ezt mondja: „Muszáj megbeszélni a dolgokat, ha szeretnénk egységesek lenni. Együtt jobban tudunk gondoskodni a gyermekeinkről.”

Egy tapasztalatlan korcsolyázó párnak türelmesen időt kell szánnia arra, hogy megtanuljon magabiztosan mozogni a jégen. Ehhez hasonlóan nektek is időre van szükségetek ahhoz, hogy beletanuljatok a szülői szerepbe. De végül biztosan menni fog.

A gyermeknevelés próbára fogja tenni az egymás iránti elkötelezettségeteket, és örökre megváltoztatja a kapcsolatotokat. Ám arra is lehetőséget ad, hogy értékes tulajdonságokat sajátítsatok el. Ha alkalmazzátok a Biblia bölcs tanácsait, hasonló tapasztalatban lehet részetek, mint egy édesapának, Kennethnek. Ő ezt mondja: „A gyermeknevelés jó hatással volt rám és a feleségemre. Most már nem vagyunk olyan énközpontúak, és kedvesebbek, megértőbbek lettünk.” Az ilyen változások kétségkívül jót tesznek a házasságnak.