Valóban kereszten halt meg Jézus?

EGY enciklopédia szerint a kereszt „a keresztény vallás fő szimbóluma”. Sok vallásos festmény és műalkotás keresztre feszítve ábrázolja Jézust. Miért olyan elterjedt ez a jelkép a keresztény egyházakban? Valóban kereszten halt meg Jézus?

„Hiszen ez áll a Bibliában!” – mondanák erre sokan. Például amikor Jézust kivégezték, a Károli-fordítás szerint a nézelődők gúnyolódva azt mondták neki, hogy ha tud, „szálljon le . . . a keresztről” (Máté 27:40, 42). Más bibliafordításokban is a „kereszt” szó szerepel. Például az Újszövetség – Egyszerű magyar nyelvű fordításban * azt olvashatjuk, hogy cirénei Simont „arra kényszerítették a katonák, hogy vigye Jézus keresztjét” (Márk 15:21). Ezekben a versekben a görög sztau·roszʹ szót fordították „keresztnek”. De vajon helytálló ez a fordítás? Mit jelent a sztau·roszʹ szó?

Valóban kereszt volt?

W. E. Vine görögtudós megjegyzi, hogy a sztau·roszʹ főnév „elsősorban egyenes karóra vagy oszlopra utal. A gonosztevőket ilyenre szegezve végezték ki. A főnév és a sztauro ige (’oszlopra vagy karóra erősít’) hallatán felidézett kép eredetileg különbözött a két gerendából álló kereszt egyházi ábrázolásától.”

Egy bibliai szótár azt írja, hogy a sztau·roszʹ „tulajdonképpen oszlopot, egyenes rudat vagy karódarabot jelölt, melyre bármit fel lehetett akasztani, vagy amelyet földterületek bekerítéséhez lehetett használni”. A szótár még ezt is hozzáfűzi: „Úgy tűnik, hogy a latin crux szó (amelyből a mi kereszt szavunk származik) még a rómaiak körében is eredetileg egyenes rudat jelentett” (The Imperial Bible-Dictionary). Ezért nem meglepő, hogy egy katolikus enciklopédia a következőket írja: „Az mindenesetre biztos, hogy a kereszt eleinte egy függőlegesen felállított, felül kihegyezett rúdra utalt” (The Catholic Encyclopedia).

A bibliaírók egy másik görög szót is használtak annak az eszköznek a leírására, melyen Jézust kivégezték. Ez a kifejezés a xüʹlon, mely egy forrásmű szerint azt jelenti, hogy ’fadarab, faoszlop’. A forrásmű azt is megjegyzi, hogy a sztau·roszʹ-hoz hasonlóan a xüʹlon „egyszerűen csak egy egyenes karó vagy oszlop volt, melyre a rómaiak odaszegezték” az elítélteket (A Critical Lexicon and Concordance to the English and Greek New Testament).

Ezzel összhangban a Károli-fordítás a Cselekedetek 5:30-ban ezt írja: „A mi atyáinknak Istene feltámasztotta Jézust, kit ti fára [xüʹlonra] függesztve megölétek.” Más bibliafordítások is  „fának” fordítják a xüʹlont, de a sztau·roszʹ-t a „kereszt” szóval adják vissza. A Cselekedetek 13:29-ben az Újfordítású revideált Biblia ezt írja Jézusról: „Amikor véghez vitték mindazt, ami meg van írva róla, levették a fáról [xüʹlonról], és sírba tették.”

A görög sztau·roszʹ és xüʹlon alapjelentésével kapcsolatban az előbb idézett forrásmű megjegyzi: „Egyik szó sem a mai értelemben vett és a képeken oly gyakran ábrázolt keresztre utal” (Critical Lexicon and Concordance). Vagyis az az eszköz, melyet az evangéliumírók a sztau·roszʹ szóval fejeztek ki, egyáltalán nem hasonlított ahhoz, amit ma keresztnek nevezünk. Ezért A Szentírás új világ fordítása helyénvalóan a „kínoszlop” szót használja a Máté 27:40–42-ben, és azokon a helyeken, ahol a sztau·roszʹ szerepel.

A kereszt eredete

A Bibliában tehát nem az áll, hogy Jézust kereszten végezték ki. De felmerül a kérdés, hogy azok az egyházak, melyek állításuk szerint a Bibliát tanítják és követik – mint például a katolikus, protestáns és ortodox egyházak –, miért díszítik az épületeiket kereszttel, és miért használják azt a hitük jelképeként? Hogyan vált ilyen népszerű szimbólummá a kereszt?

A válasz abban rejlik, hogy a keresztet nem csak azok tisztelik, akik ma templomba járnak, és állításuk szerint követik a Biblia tanításait. Olyan emberek is különleges jelentőséget tulajdonítottak neki, akik nem a Biblia szerint éltek, és akiknek a vallása már jóval a „keresztény” egyházak előtt is létezett. Számos vallási forrásmű elismeri, hogy már az ókori civilizációkban is használtak különféle formájú kereszteket. Például egyiptomi hieroglifákon és egyiptomi istenekről és istennőkről készült ábrázolásokon gyakran látni T alakú keresztet, körrel a tetején. Ez az úgynevezett füles vagy hurkos kereszt, melyről úgy vélik, hogy az életet jelképezi. Ezt a keresztet idővel a kopt egyház és más egyházak is átvették, és használni kezdték.

A már idézett katolikus enciklopédia megjegyzi: „Úgy tűnik, hogy az eredeti kereszt az úgynevezett gammakereszt (crux gammata) volt, mely az orientalisták és az ősrégészet-kutatók körében annak szanszkrit nevén szvasztikaként ismeretes” (The Catholic Encyclopedia). Ázsiában a hinduk és buddhisták között elterjedt volt a használata, és még ma is gyakori díszítőelem.

Pontosan nem ismert, hogy mióta „keresztény” jelkép a kereszt. W. E. Vine a könyvében kijelenti, hogy „a Kr. u. III. század közepére az egyházak eltértek a keresztény hit bizonyos tanításaitól, illetve kiforgatták azokat. Hogy növeljék a hitehagyott egyházi rendszer befolyását, pogányokat  vettek fel az egyházba a hitben való megújulás nélkül, és megengedték nekik, hogy továbbra is megtartsák pogány jeleik és szimbólumaik többségét”, beleértve a keresztet is (Expository Dictionary of New Testament Words).

Némelyik író szerint egy i. sz. 312-ben történt eseményhez fűződik, hogy a kereszt „keresztény” jelképpé vált. Ebben az évben a napistent imádó Nagy Konstantin az egyik hadjárata során állítólag álmában egy keresztet látott a nap előtt, a következő latin felirattal: „in hoc signo vinces” (’e jelben győzni fogsz’). Idővel egy „keresztény” jel került seregének zászlóira, pajzsaira és fegyverzetére. (Lásd balra.) Konstantin állítólag áttért a kereszténységre, ám csak 25 évvel később, a halálos ágyán keresztelkedett meg. Indítékát sokan kétségbe vonták. Egy könyv megjegyzi: „Nem arra törekedett, hogy kövesse a názáreti Jézus tanításait, hanem arra, hogy a keresztény hitet katolikus [egyetemes] vallássá formálja, melyről azt gondolta, hogy az alattvalói majd elfogadják” (The Non-Christian Cross).

Azóta sokféle kereszt ismertté vált. Például az antalkereszt, melyről egy bibliai szótárban az áll, hogy „egy T betűhöz hasonlít, és egyesek szerint a [babilóniai] Tammúz isten jelképeként használt tau betűből ered” (The Illustrated Bible Dictionary). A kereszt egy másik típusa az andráskereszt, melynek alakja olyan, mint az X betűé. Jól ismert a latin kereszt is, mely két gerendából áll, lesüllyesztett keresztgerendával. „A hagyomány szerint az Úr Jézus ilyen kereszten halt meg”, bár ez az elképzelés téves.

Hogyan tekintették az első századi keresztények?

A Bibliából kiderül, hogy amikor az első században Jézus tanította az embereket, sokan hinni kezdtek benne, és elfogadták, hogy áldozati halálának megváltó értéke van. A Biblia beszámol arról, hogy miután Pál apostol Korintuszban prédikált a zsidóknak, és bebizonyította nekik, hogy Jézus a Krisztus, „Kriszpusz, a zsinagógai elöljáró . . . hívővé lett az Úrban, és ugyanígy az egész háznépe is. És sokan azok közül a korintusziak közül, akik hallották az üzenetet, hinni kezdtek, és megkeresztelkedtek” (Cselekedetek 18:5–8). Pál nem buzdította arra a hívőtársait, hogy valamilyen vallási szimbólumot használjanak az imádatban, ellenkezőleg, figyelmeztette őket, hogy ’meneküljenek a bálványimádástól’, és minden egyéb pogány vallási szokástól (1Korintusz 10:14).

A történészek és a kutatók semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy a korai keresztények használták volna a keresztet. Érdekes, amit egy XVII. század végén élt író kérdezett: „Vajon dicsőséges Jézusunk tetszésére van-e, hogy követői hódolattal tisztelik kivégzésének [állítólagos] eszközét, melyen türelemmel és ártatlanul szenvedett, megvetve a szégyent?” (History of the Cross). Te mit válaszolnál erre?

Isten nem tartja elfogadhatónak a képek, szobrok és jelképek imádatát. „Mi egyezsége van Isten templomának a bálványokkal?” – kérdezte Pál (2Korintusz 6:14–16). A Szentírás sehol sem utal arra, hogy a keresztényeknek az imádatban használniuk kellene annak az eszköznek a mását, melyen Jézust kivégezték. (Vesd össze: Máté 15:3; Márk 7:13.)

De akkor mi az igaz keresztények azonosító jele? Nem a kereszt vagy valamilyen más jelkép, hanem a szeretet. Jézus ezt mondta a követőinek: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:34, 35).

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 19. oldalon]

Az az eszköz, melyre az evangéliumírók utaltak, egyáltalán nem hasonlított ahhoz, amit ma keresztnek nevezünk

[Kép a 18. oldalon]

Kivégzés sztau·roszʹ-on (XVII. századi rajz, Justus Lipsius: De cruce libri tres)

[Kép a 19. oldalon]

Füles keresztet, vagyis az élet jelképét ábrázoló egyiptomi falfestmény (i. e. XIV. század körül)

[Forrásjelzés]

© DeA Picture Library/​Art Resource, NY

[Kép a 19. oldalon]

Szvasztika a hindu Laksmí-Nárájana-templom falán

[Kép forrásának jelzése a 20. oldalon]

From the book The Cross in Tradition, History, and Art (1897)