Vajon az Éden volt az ember eredeti otthona?

KÉPZELD magad egy kertbe, ahol semmi sem tereli el a figyelmed, és ahol nem hallod a nyüzsgő város zaját. Ez egy hatalmas kert, melynek békéjét semmi sem zavarja meg. Ráadásul nem nyomasztanak a gondok, nem szenvedsz semmilyen betegségben vagy allergiában, és nincsenek fájdalmaid. Teljesen élvezni tudod a kert szépségét.

Elkápráztat a színpompás virágok látványa, gyönyörködsz a patak csillámló vizében, és abban, hogy a fák és a fű a zöld megannyi árnyalatában pompázik. Kellemes szellő simogatja a bőrödet, és édes illatokkal van tele a levegő. Hallgatod a levelek susogását, a sziklákon csobogó víz hangját, a madarak énekét és a rovarok zümmögését. Ugye te is szívesen lennél egy ilyen helyen?

Világszerte sokan hisznek abban, hogy az ember kezdetben ilyen helyen élt. A judaizmus, a kereszténység és az iszlám évszázadok óta azt tanítja, hogy az Éden-kert létezett, és hogy Isten odahelyezte Ádámot és Évát. A Biblia szerint az első emberpárnak nyugodt és boldog élete volt az Édenben. Békében éltek egymással és az állatokkal, és Istennel is békés volt a kapcsolatuk. Isten kedvesen azt a reményt adta nekik, hogy örökké ebben a csodálatos környezetben élhetnek (1Mózes 2:15–24).

A hinduknak is vannak elképzeléseik egy ókori paradicsomról. A buddhisták pedig úgy hiszik, hogy a nagy szellemi vezetők, vagyis buddhák, az aranykorokban tűnnek fel, amikor a világot paradicsomi állapotok jellemzik. Továbbá számos afrikai vallás olyan történeteket tanít, melyek rendkívül hasonlítanak Ádám és Éva történetéhez.

Valójában számtalan vallás és hagyomány utal arra, hogy valamikor létezett egy paradicsom. Egy író megjegyezte: „számos kultúra hitt az ősi paradicsomban, ahol a tökéletesség, szabadság, béke, boldogság és bőség uralkodott, s ahol ismeretlen volt az erőszak, a feszültség és a viszály . . . Innen fakad a kollektív tudattalanban élő mély nosztalgia az elveszített, ám el nem felejtett  paradicsom iránt, s a vágy, hogy ismét megtaláljuk azt” (Jean Delumeau: A paradicsom története).

Vajon ezeknek a történeteknek és hagyományoknak közös eredetük van? Lehetséges, hogy egy valós esemény hagyott ilyen mély nyomot az emberiségben? Valóban létezett az Éden-kert a távoli múltban, és tényleg valóságos személy volt Ádám és Éva?

Vannak, akik nevetségesnek tartják ezt az elképzelést. A mai tudományos világban sokak szerint ezek a beszámolók csupán mítoszok. Meglepő módon még a vallásos személyek között is vannak olyanok, akik kételkednek. Sok vallási vezető nem támogatja az Éden-kert létezésébe vetett hitet. Azt tanítják, hogy ilyen hely sohasem létezett. Szerintük ez a beszámoló csak mítosz, mese vagy példázat.

Az igaz, hogy a Biblia tartalmaz példázatokat, és ezek közül a leghíresebbeket maga Jézus mondta. De az Édenről szóló beszámolót a Biblia nem példázatként mutatja be, hanem valóságos történetként, és mindenféle túlzás nélkül ír róla. És ha ezek az események nem történtek meg, hogyan bízhatunk a Biblia többi részében? Vizsgáljuk meg, hogy egyesek miért vonják kétségbe, hogy az Éden-kert létezett, és nézzük meg, hogy az érveik megállják-e a helyüket. Majd azt is látni fogjuk, hogy milyen jelentősége van mindannyiunk számára ennek a beszámolónak.