Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mi történik valójában egy személlyel a halálakor?

Mi történik valójában egy személlyel a halálakor?

Mi történik valójában egy személlyel a halálakor?

„Minden lélek halhatatlan, még a gonoszoké is . . . Mivel a büntetésük a kiolthatatlan tűz végtelen bosszúja, és mivel nem halnak meg, a gyötrődésüknek nem lehet vége” (Alexandriai Kelemen, egy író az i. sz. második és harmadik századból)

AKIK támogatják azt a tanítást, hogy a pokol a gyötrelem helye, azok Kelemenhez hasonlóan úgy vélik, hogy az emberi lélek halhatatlan. Vajon a Biblia alátámasztja ezt a tanítást? Figyeld meg Isten Szavának a válaszait a következő kérdésekre.

Volt halhatatlan lelke az első embernek, Ádámnak? Károli-fordításként ismert protestáns bibliafordítás ezt mondja Ádám teremtéséről: „formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké” (1Mózes 2:7). Figyeld meg, hogy ez a bibliavers nem azt írja, hogy Ádám lelket kapott.

Mi történt végül Ádámmal, miután vétkezett? Az Isten által kiszabott büntetés nem az volt, hogy örökké gyötrődjön a pokolban. Ehelyett Isten ezt mondta a Katolikus fordítás szerint: „Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza” (1Mózes 3:19, kiemelés tőlünk). Isten kijelentése nem utal arra, hogy Ádám bármely része is túlélte volna a halált. Amikor Ádám meghalt, Ádám, a lélek halt meg.

Van-e olyan ember, akinek halhatatlan lelke van? Isten ezt mondta Ezékiel prófétának: „Annak a léleknek kell meghalnia, aki vétkezik” (Ezékiel 18:4, Újfordítású revideált Biblia). Pál apostol ezt írta: „egy ember [Ádám] által lépett a világba a bűn, majd a bűn folyományaként a halál, és így a halál minden embernek osztályrésze lett, mert mindnyájan vétkeztek . . .” (Róma 5:12, Kat.). Ha minden ember vétkezik, akkor az a logikus következtetés, hogy minden lélek meghal.

Tud vagy érez valamit egy halott lélek? Isten Szava ezt mondja: „Az élők ugyanis tudják, hogy meg fognak halni, de a holtak nem tudnak semmit” (Prédikátor 9:5, Kat.). A Biblia így beszél arról, hogy mi történik egy személlyel a halálakor: „Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei” (Zsoltárok 146:4, Kár.). Ha a holtak „nem tudnak semmit”, és ’elvesznek az ő terveik’, akkor hogyan érezhetnének bármiféle gyötrelmet a pokolban?

Jézus Krisztus a halált nem egy olyan állapothoz hasonlította, amikor az ember tudatánál van, hanem az alváshoz (János 11:11–14). * Néhányan azonban felhozhatják azt az ellenvetést, hogy Jézus igenis tanította, hogy a pokol forró, és hogy a bűnösök a pokol tüzére fognak kerülni. Vizsgáljuk meg, hogy mit mondott valójában Jézus a pokolról.

[Lábjegyzet]

^ 8. bek. Erről a témáról bővebben olvashatsz az „Ezt tanuljuk Jézustól – Arról, hogy milyen reménység van a halottak számára” című cikkben a 16., 17. oldalon.