Segíts a gyermekednek megbirkózni a fájdalommal

EGY forgalmas könyvesboltban egy anya elkeseredettségében így kiáltott oda az egyik eladónak: „Ez az üzlet tele van könyvekkel, de egyik sem tud segíteni a fiamnak!” Az anya olyan tanácsadó könyvet keresett, amely segítene a kisfiának megbirkózni egy közeli családtag hirtelen halálával.

Az anyuka aggodalma nem volt alaptalan. Milyen lesújtó egy kisgyermeknek, amikor szembesülnie kell a halállal! A boldog, biztonságot nyújtó családjából a halál elragadhat egy szeretett személyt, akihez szoros szálak fűzték. Hogyan segíthetsz te mint szülő a gyermekednek, ha várható, hogy valaki a családban meg fog halni, vagy nemrég halt meg?

Amikor meghal egy szeretett személy, a saját érzéseiddel is meg kell küzdened; te magad is szenvedsz, és lefoglalhatnak a gondolataid. De ne felejtsd el, hogy a gyermekednek szüksége van rád. „A gyerekek meghallhatnak foszlányokat egy beszélgetésből, és amikor magukra maradnak, sokszor eltorzítják, vagy rosszul értelmezik a hallottakat” – írja az egyik kiadványában egy gyógyíthatatlan betegek gondozásával foglalkozó minnesotai (USA) intézet. Azt is kijelenti, hogy „a gyerekeknek tudniuk kell a tényeket”. Ezért bölcs lenne, ha elmondanád a fiadnak vagy a lányodnak a tényeket úgy, hogy közben figyelembe veszed a korát. Ez nem könnyű, hiszen nagyon nagy különbség lehet abban, hogy egy-egy gyerek mennyit fog fel a történtekből (1Korintusz 13:11).

Hogyan beszélj a halálról?

Néhány kutató szerint, amikor a szülők a halálról beszélnek a gyermekeikkel, óvatosnak kell lenniük az olyan szavak használatával, mint az „alszik”, „elveszítettük” vagy „elment”. Ha nem magyarázzák el, vagy nem határozzák meg pontosan ezeknek a kifejezéseknek a jelentését, az összezavarhatja a kisgyerekeket. Az igaz, hogy Jézus az alvással szemléltette a halál állapotát, és jó okkal, de ne felejtsd el, hogy Jézus nem gyerekekhez beszélt, később pedig meg is magyarázta a szemléltetést. Ezt mondta a követőinek: „Lázár, a barátunk nyugodni tért”. A tanítványok „azt hitték, hogy az alvás nyugalmáról beszél”, pedig ők már nem voltak gyerekek. Ezért Jézus tisztázta a félreértést: „Lázár meghalt” (János 11:11–14). Ha még a felnőtteknek is  szükségük van egyértelmű magyarázatra, akkor mennyivel inkább a gyerekeknek!

„A szülők talán igyekeznek finoman kifejezni magukat, amikor a halálról beszélnek a gyereküknek – mondja két író, Mary Ann Emswiler és James P. Emswiler. – De ezzel addig ismeretlen gondolatokat ültethetnek el a fejében, amelyek ijesztőek, vagy még károsak is lehetnek.” Például, ha csak annyit mondanak egy kisgyereknek, hogy a halott személy alszik, akkor attól félhet, hogy ha este elalszik, nem ébred fel újra. Vagy ha azt mondják neki, hogy az elhunyt hozzátartozó „elment”, úgy érezheti, hogy elhagyták vagy eltaszították.

Sok szülő azt tapasztalja, hogy amikor a gyermekeivel a halálról beszélget, az egyszerű, konkrét szavakat sokkal inkább megértik, mint az elvont fogalmakat vagy a körülírást és a szépítést (1Korintusz 14:9). A szakértők azt tanácsolják, hogy ösztönözd a gyermeket arra, hogy tegyen fel kérdéseket, és mondja el, mi foglalkoztatja. A gyakori beszélgetésekkel eloszlathatod a félreértéseket, és az is kiderülhet, hogy miben tudsz még segíteni neki.

Egy megbízható tanácsadó

A gyász időszakában a gyermeked tőled fogja várni az irányítást, a támogatást és a kérdéseire a válaszokat. Hová fordulhatsz megbízható információért a halállal kapcsolatban? Sokan úgy találták, hogy a Biblia a vigasz és a remény megbízható forrása. Egyértelmű választ ad arra, hogy miért halunk meg, mi történik velünk, amikor meghalunk, és milyen remény van a halottak számára. Az az egyszerű igazság, hogy „a halottak semmit sem tudnak”, valószínűleg segít majd a gyermekednek megérteni, hogy az elhunyt családtag nem szenved (Prédikátor 9:5). Ezenkívül a Bibliában Isten azt a reményt tárja elénk, hogy újra látni fogjuk a szeretett hozzátartozóinkat egy paradicsomi földön (János 5:28, 29).

Ha a Szentíráshoz fordulsz válaszokért, akkor segíthetsz a gyermekednek felismerni, hogy a Biblia minden nehéz helyzetben megbízható tanácsokkal és vigasszal szolgál. Ugyanakkor azt is látni fogja, hogy az élet fontos kérdéseiben a szülei is a Bibliában keresnek útmutatást (Példabeszédek 22:6; 2Timóteusz 3:15).

Válaszok a kérdéseidre

Miközben próbálsz segíteni a fiadnak vagy a lányodnak megbirkózni a gyásszal, adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben elbizonytalanodsz. Vizsgáljunk meg néhány kérdést, amelyek gyakran felvetődnek, és nézzük, mit tehetsz. *

• Elrejtsem a fájdalmamat a gyermekem elől? Természetesen szeretnéd megóvni a gyermekedet. De mindenképpen rossz az, ha látja, hogy bánkódsz? Sok szülő szerint az a legjobb, ha őszintén kimutatják az érzéseiket, így a kisgyermek látja, hogy természetes az, ha gyászolunk. Néhányan olyan bibliai személyekről beszélgetnek a gyermekükkel, akik nem rejtették el a bánatukat mások elől. Például Jézus is könnyekre fakadt, és nem leplezte az érzéseit, amikor a drága barátja, Lázár meghalt (János 11:35).

• Elvigyem a gyermekemet a ravatalozóban vagy a sírnál tartott temetési szertartásra, vagy részt vegyen egy megemlékezésen? Ha elviszed, akkor előtte bölcs lenne elmagyaráznod neki, hogy mire számítson, és persze azt is, hogy miért tartjátok a megemlékezést. Természetesen előfordulhat, hogy a szülők megfontoltan úgy döntenek, hogy nem viszik el a gyermeküket a szertartásra, vagy annak egy részére. Azok a gyerekek, akik jelen vannak a Jehova Tanúi  által tartott temetési szertartáson, hasznot meríthetnek a Bibliára épülő előadásból. Ezenkívül a jelenlevők közötti ’gyöngéd vonzalom’ és szeretet egy gyereknek is sokat jelenthet, és enyhítheti a fájdalmát (Róma 12:10, 15; János 13:34, 35).

• Beszéljek a gyermekemnek az elhunyt családtagról? Néhány kutató azt mondja, hogy ha teljesen kerülöd ezt a témát, a gyermeked talán tévesen arra a következtetésre jut, hogy valamit eltitkolsz előle az elhunyttal kapcsolatban, vagy hogy ki akarsz törölni minden hozzá fűződő emléket. Julia Rathkey írónő megjegyezte: „Fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy hogyan lehet együtt élni az emlékekkel, és hogy nem kell félni tőlük.” Ha szabadon beszélsz az elhunyt hozzátartozóról, megemlítve a pozitív tulajdonságait, vagy kellemes emlékeket az életéből, az még segíthet is a fájdalom enyhítésében. A Tanú-szülők azzal a Bibliában található reménységgel is vigasztalják a gyermeküket, hogy a halottak feltámadnak egy paradicsomi földre, ahol nem lesz többé sem betegség, sem halál (Jelenések 21:4).

• Hogyan segíthetek a gyermekemnek, amikor gyászol? A mély fájdalom a gyermek szervezetére is hatással lehet, például betegség tünetei jelentkezhetnek nála. Lehet, hogy időnként dühös vagy zaklatott, mert tehetetlennek érzi magát. Ne lepődj meg azon sem, ha bűntudat gyötri, ha jobban ragaszkodik hozzád, vagy ha kétségbeesik, amikor később érsz haza, vagy megbetegszel. Hogyan kezeld a helyzetet? Soha ne tegyél úgy, mintha nem látnád, hogy valami nincs rendben. Vedd észre a jeleket, és figyelj oda a gyermekedre. Igyekezz jól megítélni, hogy mit él át, és ne becsüld alá az érzéseit. Rendszeresen nyugtasd meg, és teremts lehetőséget arra, hogy nyíltan beszélgethessetek, és hogy kérdéseket tehessen fel. „Az Írásokból származó vigasztalás által” megszilárdíthatod a gyermekedben – és magadban is – a reményt (Róma 15:4).

• Mikor térjen vissza a család a megszokott életritmushoz és tevékenységekhez? Szakértők szerint az a jó, ha a család minél többet megtart a szokásos napi tevékenységeiből. Azt mondják, hogy sokat segít a fájdalom feldolgozásában, ha a család ragaszkodik a jó szokásaihoz. Jehova Tanúi között sok szülő azt tapasztalta, hogy ha nem hanyagolják el a szellemi tevékenységeket, mint például a rendszeres családi bibliatanulmányozást és a keresztény összejöveteleken való részvételt, az erőt ad a családnak, és stabilitást visz az életébe (5Mózes 6:4–9; Héberek 10:24, 25).

Addig, amíg Jehova Isten meg nem szünteti a betegséget és a halált, a gyerekeknek időről időre szembesülniük kell ezzel a tragédiával (Ézsaiás 25:8). Ám ha a szülők a megfelelő módot választják arra, hogy eloszlassák a gyermekeik félelmeit, és ha támogatják őket, a gyermekek meg tudnak birkózni egy szeretett személy elvesztésével.

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 19. oldalon]

Ösztönözd a gyermeket arra, hogy tegyen fel kérdéseket, és mondja el, mi foglalkoztatja

[Kép a 20. oldalon]

Ragaszkodj a megszokott tevékenységekhez, beleértve a családi bibliatanulmányozásotokat is