Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hogyan választhatsz jó bibliafordítást?

Hogyan választhatsz jó bibliafordítást?

Hogyan választhatsz jó bibliafordítást?

A BIBLIÁT eredetileg az ókorban használatos héber, arámi és görög nyelven írták. Így a legtöbb embernek, aki olvasni szeretné a Bibliát, szüksége van egy fordításra.

A Biblia napjaink legtöbb nyelvre lefordított könyve. Egyes részei több mint 2400 nyelven olvashatók. Bizonyos nyelveken számos fordítás létezik. Mivel magyarul is léteznek különböző fordítások, biztosan a lehető legjobb fordítást szeretnéd használni.

Ahhoz, hogy bölcsen tudj dönteni, fontos választ kapnod a következő kérdésekre: Milyen típusú bibliafordítások léteznek? Mik az erősségeik vagy a gyengéik? És miért kell körültekintőnek lenned egyes bibliafordítások olvasásakor?

Két véglet

A bibliafordítások széles skálán mozognak, de alapvetően három kategóriába sorolhatók. A sorközi (interlineáris) fordítások vannak a skála egyik végén. Ezekben megtalálható az eredeti nyelvű szöveg a szó szerinti fordítással együtt.

A jelképes skála másik végén az értelmező fordítások vannak. Ezeknél a fordításoknál a fordítók szabadon átfogalmazzák a Biblia üzenetét úgy, ahogy ők értik, és ahogy szerintük vonzó lesz az olvasóknak.

A harmadik kategóriába tartoznak azok a fordítások, amelyek arra törekednek, hogy egyensúlyt találjanak e két véglet között. Az ilyen fordításoknak az a célja, hogy visszaadják az eredeti nyelven íródott kifejezések jelentését és hangulatát, miközben a szöveg könnyen olvasható marad.

A szó szerinti fordítások a legjobbak?

A szigorúan szó szerinti fordítás gyakran nem a legjobb módszer a bibliaversek jelentésének visszaadására. Miért nem? Ennek számos oka van. Ezek közül nézzünk meg kettőt:

1. Nincs két olyan nyelv, amelynek teljesen megegyezik a nyelvtana, a szókincse és a mondatszerkesztése. S. R. Driver, a héber nyelv professzora elmondja, hogy a nyelvek „nemcsak a nyelvtanukban vagy az eredetükben különböznek, hanem abban is . . . , hogy a gondolatokat miként foglalják mondatba”. A más-más nyelveken beszélő emberek másképp gondolkodnak. „Ebből adódóan a különböző nyelveken nem ugyanúgy épülnek fel a mondatok” – teszi hozzá Driver professzor.

Mivel egyetlen nyelv szókincse és nyelvtana sem egyezik meg teljesen a bibliai héberrel és göröggel, egy szó szerinti fordítás nem lenne világos, sőt az is előfordulhatna, hogy rossz gondolatot közvetít. Vizsgáljuk meg a következő példákat.

Pál apostol az efézusiaknak írt levelében egy olyan kifejezést használt, mely szó szerint így fordítható: „az emberek kockajátékában” (Efézus 4:14, A Görög Iratok Királyság sorközi fordítása *, angol nyelven). Ez a kifejezés arra utal, amikor valaki kockákkal való játék közben becsap másokat. A legtöbb nyelven azonban egy ilyen átvitt értelmű utalás nem igazán érthető. Ha ezt a kifejezést úgy fordítják, hogy „az emberek ármánykodása”, akkor már világosabb a jelentése.

Amikor Pál a rómaiaknak írt, egy olyan görög kifejezést használt, mely szó szerint ezt jelenti: ’felforrni a szellem által’ (Róma 12:11, Sorközi fordítás). Van ennek a megfogalmazásnak értelme a nyelveden? Tulajdonképpen azt jelenti, hogy ’izzani a szellemtől’.

Az egyik leghíresebb beszédében Jézus egy olyan kifejezéssel élt, melyet gyakran így fordítanak: „Boldogok a lelki szegények” (Máté 5:3). De a szó szerinti fordítás sok nyelven nem érthető világosan. Sőt bizonyos esetekben még arra is utal, hogy „a lelki szegények” szellemi fogyatékosak, gyengék vagy nem elég céltudatosak. Azonban Jézus itt arra tanított, hogy a boldogság nem a fizikai szükségletek kielégítésén múlik, hanem azon, hogy az ember felismeri-e, hogy szüksége van Isten vezetésére (Lukács 6:20). Ezért az olyan fordítások, melyek úgy adják vissza ezt, hogy „akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek”, vagy „akik tudják, hogy szükségük van Istenre”, sokkal pontosabban közvetítik az eredeti gondolatot (Máté 5:3; The New Testament in Modern English).

2. Egy szó vagy kifejezés mást és mást jelenthet, attól függően, hogy milyen szövegkörnyezetben fordul elő. Például az a héber szó, amely általában az emberi kézre utal, számtalan dolgot jelenthet. A szövegkörnyezettől függően például fordítható ’emlékműnek’, ’hatalomnak’ vagy ’partnak’ (1Sámuel 15:12; 2Sámuel 8:3; Jeremiás 46:6). Valójában ez a bizonyos szó több mint negyvenféleképpen van fordítva A Szentírás új világ fordításának angol nyelvű kiadásában.

Mivel a szövegkörnyezet meghatározhatja, hogy miként kell egy szót fordítani, az Új világ fordítás angol nyelvű kiadása, amely alapján a magyar nyelvű kiadás is készült, közel 16 000 kifejezést használ a mintegy 5500 bibliai görög kifejezés fordítására. Ezenkívül több mint 27 000 kifejezéssel ad vissza körülbelül 8500 héber szót. * Miért fordítják a szavakat ilyen sokféleképpen? A fordítói bizottság úgy ítélte meg, hogy fontosabb visszaadni a szavak szövegkörnyezet szerinti értelmét, mint az, hogy egy szó szerinti fordítást készítsenek. Mindazonáltal az Új világ fordítás a lehető legkövetkezetesebben adja vissza a célnyelven a héber és a görög szavakat.

Nyilvánvaló, hogy a Biblia fordítása többet jelent annál, mint hogy egyszerűen mindig ugyanúgy fordítják le az eredeti nyelv szavait. A fordítóknak jó ítélőképességgel kell kiválasztaniuk azokat a szavakat, melyek pontosan és érthetően adják vissza az eredeti szöveg gondolatait. Ezenkívül a szavakat és a mondatokat úgy kell összeállítaniuk, hogy az megfeleljen a célnyelv nyelvtani szabályainak.

Mit mondhatunk a szabad fordításokról?

Azok a fordítók, akik az úgynevezett értelmező Bibliákat, vagy szabad fordításokat készítik, önkényesen változtatnak az eredeti nyelven megírt szövegen. Hogyan? Vagy hozzáfűzik azt, hogy szerintük mit jelent az eredeti szöveg, vagy kihagynak belőle néhány információt. Az értelmező fordítások népszerűek lehetnek, mivel könnyen olvashatók. Azonban ez a nagy szabadság időnként elhomályosítja vagy megváltoztatja az eredeti szöveg jelentését.

Vessünk egy pillantást arra, hogy egy értelmező bibliafordítás miként adja vissza Jézus jól ismert mintaimáját: „Égi Atyánk, ismertesd meg magad” (Máté 6:9, The Message: The Bible in Contemporary Language). Egy sokkal pontosabb fordításban így olvashatók Jézus szavai: „Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved.” Figyeljük meg azt is, hogy a János 17:26 hogyan szerepel néhány Bibliában. Az egyik szabad fordítás szerint Jézus a letartóztatásának éjszakáján ezt mondta Atyjához intézett imájában: „Ismertté tettelek előttük” (Today’s English Version). Egy sokkal szöveghűbb fordításban Jézus imája így olvasható: „megismertettem velük a nevedet”. Észrevetted, hogy néhány fordító voltaképpen eltitkolja azt a tényt, hogy Istennek van neve, melyet használni és tisztelni kell?

Miért fontos körültekintőnek lenni?

Néhány szabad fordítás elhomályosítja az eredeti szövegben megfogalmazott erkölcsi irányadó mértékeket. Például egy angol nyelvű bibliafordítás ezt írja az 1Korintusz 6:9, 10-ben: „Nem értitek, hogy nem így kellene élni? Az igazságtalan emberek, akik nem foglalkoznak Istennel, nem lehetnek vele a királyságában. Azok, akik kihasználnak másokat, és rosszul bánnak velük, akik élnek és visszaélnek a szexualitással, akik használják és kihasználják a földet, és mindent, ami rajta van, nem alkalmasak arra, hogy Isten királyságának polgárai legyenek” (The Message: The Bible in Contemporary Language).

Vessük össze ezt a sokkal pontosabban fogalmazó Új világ fordítással: „Micsoda?! Nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem fogják örökölni Isten királyságát? Ne vezessenek félre titeket. Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem természetellenes célokra tartott férfiak, sem férfiakkal háló férfiak, sem tolvajok, sem kapzsik, sem részegesek, sem szidalmazók, sem zsarolók nem fogják örökölni Isten királyságát.” Figyeld meg, hogy a Pál apostol által leírt részletek – arról, hogy pontosan milyen viselkedést kell kerülnünk – még csak meg sincsenek említve a szabad fordításban.

A tantételek iránti elfogultság szintén hatással lehet a fordító munkájára. Például a Today’s English Version (más néven Good News Bible) szerint Jézus ezt mondta a követőinek: „Menjetek be a szűk kapun, mert a pokol kapuja széles, és az oda vezető út könnyű, és sokan mennek rajta” (Máté 7:13). A fordítók betoldották a „pokol” szót, annak ellenére, hogy Máté beszámolójában egyértelműen a „pusztulás” szó szerepel. Miért tették ezt? Valószínűleg azért, mert szerették volna alátámasztani azt az elképzelést, hogy a gonoszokat örökké kínozzák majd, nem pedig elpusztítják őket. *

Hogyan találhatod meg a legjobb fordítást?

A Bibliát az átlagemberek, földművesek, pásztorok, halászok által használt mindennapi nyelven írták (Nehémiás 8:8, 12; Cselekedetek 4:13). Ezért egy jó bibliafordítás úgy adja át a benne található üzenetet, hogy az őszinte emberek megérthessék, függetlenül attól, hogy milyen a hátterük. Egy ilyen fordításra a következők is ráillenek:

Pontosan közvetíti az Istentől ihletett eredeti üzenetet (2Timóteusz 3:16).

A szavak jelentését szó szerint adja vissza, amikor az eredeti szöveg szóhasználata és felépítése ezt lehetővé teszi a célnyelvre történő fordításnál.

A szavak és a kifejezések pontos értelmét adja vissza, ha az eredeti szöveg szó szerinti fordítása eltorzítaná vagy elhomályosítaná a jelentést.

Természetes és könnyen érthető a nyelvezete, melyet szívesen olvasnak.

Létezik ilyen fordítás? Ennek a folyóiratnak az olvasói közül milliók örömmel forgatják az Új világ fordítást. Miért? Mert egyetértenek a fordítói bizottság szemléletével, melyről az első angol kiadás előszavában ezt olvashatjuk: „A Szentírásnak nem egy értelmező fordítását adjuk közre. Végig arra törekedtünk, hogy amennyire csak lehetséges, szó szerinti fordítást készítsünk, ahol ezt a mai angol nyelvhasználat megengedi, és ahol a szó szerinti fordítás nem homályosítja el a gondolatot, vagy nem teszi azt nehezen érthetővé.”

Az Új világ fordítás részben vagy egészben több mint 60 nyelven jelent meg, összesen több mint 145 000 000 példányban. Mivel az Új világ fordítás magyar nyelven is létezik, miért ne kérnél egy példányt Jehova Tanúitól, és miért ne bizonyosodnál meg te magad is arról, hogy mennyire hasznos ez a pontos fordítás?

A Biblia őszinte tanulmányozói szeretnék megérteni az Istentől ihletett üzenetet, és aszerint szeretnének cselekedni is. Ha te is így vagy ezzel, akkor szükséged van egy pontos bibliafordításra. Igen, te is megérdemelsz egy ilyen fordítást.

[Lábjegyzetek]

^ 13. bek. Egy sorközi (interlineáris) fordítás lehetővé teszi, hogy az olvasó minden egyes kifejezés szó szerinti fordítását az eredeti nyelven íródott szöveggel együtt láthassa.

^ 17. bek. Érdemes megjegyezni, hogy néhány angol bibliafordítás még többféleképpen adja vissza a kifejezéseket, mint az Új világ fordítás, ezért kevésbé következetes.

^ 25. bek. A Biblia azt tanítja, hogy a halálunkkor visszatérünk a porba, a lélek meghal, és nem lesznek többé gondolataink vagy érzéseink (1Mózes 3:19; Prédikátor 9:5, 6; Ezékiel 18:4). Sehol sem tanítja azt, hogy a gonoszok lelkét örökké kínozni fogják egy tüzes pokolban.

[Oldalidézet a 21. oldalon]

Az értelmező fordítások népszerűek lehetnek, mivel könnyen olvashatók. Azonban ez a nagy szabadság időnként elhomályosítja vagy megváltoztatja az eredeti szöveg jelentését

[Oldalidézet a 22. oldalon]

Az Új világ fordítás részben vagy egészben több mint 60 nyelven jelent meg, összesen több mint 145 000 000 példányban

[Kiemelt rész/kép a 20. oldalon]

EGY ÓKORI ÉRTELMEZŐ FORDÍTÁS

A Biblia értelmező, vagy szabad fordításai nem új keletűek. Az ókorban zsidó emberek állították össze az úgynevezett arámi targumokat, vagyis a Szentírás szabad értelmezéseit. Bár ezek nem pontos fordítások, rávilágítanak, hogy a zsidók hogyan értelmeztek bizonyos szövegrészeket, és segítenek a fordítóknak meghatározni néhány nehezen érthető részlet jelentését. Például a Jób 38:7-ben az ’Isten fiai’ kifejezést úgy értelmezik, hogy az ’angyalok csoportjai’. Az 1Mózes 10:9-nél a targumok arra utalnak, hogy a Nimródról szóló leírásban szereplő héber elöljárószó azt a jelentést hordozza, hogy ’ellene van’ vagy ’ellenszegülő’, ahelyett hogy egyszerűen a semleges ’előtt’ értelemben szerepelne. Ezeket az értelmező fordításokat a bibliai szöveggel együtt használták, de sohasem az volt a céljuk, hogy helyettesítsék magát a Bibliát.

[Kép]

AZ 1657-BEN BEFEJEZETT, WALTON-FÉLE „POLIGLOTT BIBLIA” EGY RÉSZLETE, JÓB 38:1–15

Héber nyelvű bibliaszöveg (latin, sorközi fordítással)

A hozzá kapcsolódó szöveg egy arámi targumból

[Kép a 19. oldalon]

RÉSZLET „A GÖRÖG IRATOK KIRÁLYSÁG SORKÖZI FORDÍTÁSÁBÓL”, EFÉZUS 4:14

A bal oldali oszlopban a szó szerinti, a jobb oldaliban pedig az értelem szerinti fordítás látható

[Kép forrásának jelzése a 18. oldalon]

Háttér: Shrine of the Book, Israel Museum, Jerusalem