1–2. a) Mit tanácsolt Salamon a fiataloknak? b) Miért gondolkodhatnak el Salamon tanácsán az idősebbek is?

SALAMON király ihletés alatt a következőket tanácsolta a fiataloknak: „Emlékezz meg nagy Teremtődről ifjúságod napjaiban, mielőtt eljönnek a vészterhes napok”. Mik ezek „a vészterhes napok”? Az időskor viszontagságos napjai. Salamon talányos szóképekkel írta le, hogy az idős embereknek reszket a kezük és a lábuk, kihullanak a fogaik, romlik a látásuk és a hallásuk, megőszülnek, és meggörnyed a hátuk. Nem meglepő hát, hogy Salamon arra hívta fel a figyelmünket, hogy már fiatalon emlékezzünk meg Jehováról. (Olvassátok fel: Prédikátor 12:1–5.)

² Az 50-es éveikben járó vagy az annál idősebb keresztények közül sokan még jó erőben vannak. Talán már őszülnek, de még nem küzdenek az előbb felsorolt egészségi gondokkal. Vajon nekik is szól Salamon ihletett tanácsa, melyet a fiataloknak adott? Mit jelent az, hogy emlékezzünk meg nagy Teremtőnkről?

3. Mi mindent jelent az, hogy „emlékezz meg nagy Teremtődről”?

 ³ Még ha sok éve szolgáljuk is Jehovát, időnként jó, ha elgondolkodunk azon, milyen csodálatos a Teremtőnk. Keze műve, az élet már önmagában is csoda, emberi ésszel szinte felfoghatatlan. Alkotásai hihetetlenül változatosak, és végtelen lehetőséget kínálnak arra, hogy örömet találjunk az életben. Minél többet gondolkodunk rajtuk, annál inkább értékeljük Isten szeretetét, bölcsességét és hatalmát (Zsolt 143:5). De megemlékezni nagy Teremtőnkről még azt is magában foglalja, hogy elmélkedünk azon, mit vár el tőlünk. Ha elgondolkodunk az alkotásain és elvárásain, az iránta érzett hála arra indít majd bennünket, hogy teljes szívvel szolgáljuk őt egész életünk során (Préd 12:13).

4. Milyen kérdésen hasznos elgondolkodniuk a tapasztalt keresztényeknek, és miért?

⁴ Még ha sok évtizedes tapasztalat van is a hátad mögött, hasznos elgondolkodnod azon, mit tehetnél még Jehováért, amíg viszonylag jó erőben vagy. Milyen páratlan lehetőségeid vannak? Például átadhatod a Jehováról szerzett ismereteidet a fiatalabbaknak, vagy elmesélheted nekik, milyen élményekkel gazdagodtál a szolgálatban az életed során. Dávid király vágyott rá, hogy beszélhessen mindarról, amit Isten tett érte: „Ó, Isten, ifjúságom óta te tanítasz engem . . . Öregségemig, őszkoromig se hagyj el, ó, Isten, míg csak hirdethetem karodat a jövő nemzedéknek, minden eljövendőnek a te hatalmadat” (Zsolt 71:17, 18).

5. Hogyan adhatják át az idősebb keresztények a tudásukat a fiatalabbaknak?

⁵ Hogyan adhatod át a tudásodat fiatalabb hittársaidnak? Jó alkalom erre, ha meghívod őket az otthonodba, hogy jót beszélgessetek, vagy ha elhívod őket a szolgálatba, hogy lássák rajtad, milyen örömmel végzed a prédikálómunkát. Az ókori időkben élt Elihu ezt mondta: „Beszéljenek a napok, és az évek sokasága ismertesse a bölcsességet” (Jób 32:7). Pál apostol pedig arra buzdította a tapasztalt keresztény nőket, hogy a szavaikkal és a példájukkal bátorítsanak másokat. Azt írta az idős asszonyoknak, hogy „legyenek . . . jóra tanítók” (Tit 2:3).

6. Miért értékesek az idősebb keresztények?

⁶ Miért mondhatjuk, hogy sok mindent tehetsz másokért? Gondolj bele, mennyivel nagyobb tudásod van, mint 30-40 évvel ezelőtt! Kétségtelenül bölcsen alkalmazod a bibliai alapelveket, és el tudod érni, hogy a Biblia szavai megérintsék az emberek szívét. Ha vén vagy, tudod, hogyan segíts azoknak, akik hibát követtek el (Gal 6:1). Talán van tapasztalatod abban, hogyan kell felvigyázói feladatokat ellátni a gyülekezetben, a kongresszusi osztályokon vagy a Királyság-termek építésekor. Lehet, hogy az az egyik feladatod, hogy tájékoztatod az orvosokat arról, hogyan láthatják el vér felhasználása nélkül a betegüket. De akkor is vannak értékes tapasztalataid, ha nemrégiben keresztelkedtél meg. Ha szülő vagy, minden bizonnyal sok mindent megtanultál a gyermekeid nevelése során. Az idősebb keresztények nagyon értékesek, mert tanítani, vezetni és bátorítani tudják a hittársaikat. (Olvassátok fel: Jób 12:12.)

7. Mi mindent taníthatnak meg az idősebb keresztények a fiatalabbaknak?

⁷ Milyen más módokon tudsz még segíteni? Megmutathatod a fiatalabbaknak, hogyan kezdhetnek el és vezethetnek bibliatanulmányozásokat. Ha testvérnő vagy, segíthetsz a fiatal anyukáknak,  hogy kiegyensúlyozottan tudják ellátni a szülői feladataikat és a Jehovának végzett szolgálatukat. Ha testvér vagy, ösztönözheted a fiatalabbakat, hogy lelkesen tartsanak előadásokat, és megtaníthatod nekik, hogyan hirdessék még hatékonyabban a jó hírt. Magaddal viheted őket, amikor meglátogatod idősebb hittársaidat, így láthatják, hogyan lehet szentírási gondolatokkal bátorítani másokat. Még ha kevesebb is az erőd, mint korábban volt, a fiatalabbak sokat tanulhatnak tőled. Isten Szava ezt mondja: „Az ifjak szépsége az ő erejük, az idős emberek pompája pedig az ősz hajuk” (Péld 20:29).

8. Mit tett Pál idősebb korában?

⁸ Pál apostolnak a szolgálat iránti lelkesedése nem csökkent az évek múlásával. Amikor i. sz. 61 táján a rómaiak szabadon engedték, már sokévnyi, nehézségekkel teli misszionáriusi szolgálat állt mögötte. Megtehette volna, hogy letelepszik Rómában, és ott folytatja a szolgálatát (2Kor 11:23–27). A római testvérek biztosan nagyon örültek volna a támogatásának. De Pál tudta, hogy más területeken még nagyobb szükség van a jó hír hirdetésére. Így hát Timóteusszal és Titusszal folytatta a misszionáriusi szolgálatot. Ellátogatott Efézusba, majd Krétára, és valószínűleg Makedóniába is (1Tim 1:3; Tit 1:5). Azt tervezte, hogy Hispániába is elmegy, de nem tudjuk, hogy ez végül megvalósult-e (Róma 15:24, 28).

9. Mikor költözhetett Péter olyan területre, ahol segítségre volt szükség? (Lásd a képet a cikk elején.)

⁹ Péter apostol valószínűleg az 50-es éveiben járt, amikor olyan területre költözött, ahol segítségre volt szükség. Miért gondoljuk ezt? Ha egyidős volt Jézussal, vagy valamivel idősebb volt nála, akkor i. sz. 49-ben, amikor találkozott a többi apostollal Jeruzsálemben, úgy 50 éves lehetett (Csel 15:7). Nem sokkal ezután Babilonba költözött, bizonyára azért, hogy az ott élő, nagy létszámú zsidó közösségnek prédikáljon (Gal 2:9). Babilonban élt, amikor úgy i. sz. 62-ben Jehova ihletésére megírta az első levelét (1Pét 5:13). Noha nem lehet könnyű idegen országban élni, Pétert a kora nem tartotta vissza attól, hogy teljes erőbedobással végezze Jehova örömteli szolgálatát.

10–11. Mit tett egy idősödő házaspár?

¹⁰ Az 50-es éveikben járó vagy idősebb keresztények közül sokan új célokat tűztek ki Jehova szolgálatában, mivel megváltoztak a körülményeik. Néhányuk olyan területre költözött, ahol több hírnökre van szükség. Az egyikük, Robert ezt mondja: „A feleségemmel az 50-es éveink közepén jártunk, amikor ráébredtünk, hogy sok új lehetőség áll előttünk. Az egyetlen fiunk önálló életet kezdett, a szüleink már nem éltek, és volt egy kis örökségünk. Kiszámoltam, hogy ha eladjuk a házunkat, az árából ki tudjuk fizetni a kölcsönünket, és a maradékból fenn tudjuk tartani magunkat a nyugdíjazásomig. Hallottuk, hogy Bolíviában sokan kérnek bibliatanulmányozást, és kevés pénzből ki lehet jönni. Ezért elhatároztuk, hogy odaköltözünk. Nem volt egyszerű megszokni az új otthonunkat. Minden annyira más volt, mint amit Észak-Amerikában megszoktunk. De Jehova bőségesen megáldotta az erőfeszítéseinket.

¹¹ Most az egész életünk Jehova szolgálata körül forog. Néhány bibliatanulmányozónk azóta megkeresztelkedett. Az egyik család, amellyel tanultunk, szerény körülmények között él egy faluban, távol a gyülekezettől. Nem könnyű eljutniuk  az összejövetelekre a városba, mégis minden héten ott vannak. Leírhatatlan öröm látni, hogy egyre erősebb a hitük, és hogy a legidősebb fiuk az úttörőszolgálatot is elkezdte.”

12–13. Mit vállalt egy testvér a nyugdíjazása után?

¹² Az idegen nyelvű gyülekezetek és csoportok sokat meríthetnek az idősebb testvérek és testvérnők példájából. Ugyanakkor az idősebbek is örömet találhatnak az idegen nyelvű szolgálatban. Figyeljünk meg egy példát! Miután a Nagy-Britanniában élő Brian 65 évesen nyugdíjba ment, a feleségével egy idő után azt érezték, hogy csak úgy elfolynak a mindennapjaik. Brian ezt mondja: „A gyermekeink már kirepültek a családi fészekből, és egyre kevesebb személy fogadta el a bibliatanulmányozást. Majd találkoztam egy fiatal kínai férfival, aki az egyetemen végzett kutatómunkát. Szívesen eljött az összejövetelre, és beleegyezett a bibliatanulmányozásba. Pár hét után elkísérte az egyik munkatársa is a gyülekezetbe, két héttel később pedig még ketten csatlakoztak hozzájuk.

¹³ Amikor már az ötödik kínai kutató kért bibliatanulmányozást, megfogalmazódott bennem, hogy bár elértem a nyugdíjkorhatárt, Jehova szolgálatában még mindig aktív lehetek. Megkérdeztem hát a feleségemet, aki két évvel fiatalabb nálam, hogy van-e kedve kínaiul tanulni. Örült az ötletnek, így hát beszereztük a nyelvtanuláshoz szükséges kazettákat. Mindez 10 évvel ezelőtt történt. Az idegen nyelvű terület megfiatalított bennünket. Mostanáig 112 kínai személlyel tanulmányoztuk a Bibliát, és a legtöbbjük már volt összejövetelen is. Egyikük pedig úttörőszolgálatot végez.”

14. a) Miről ne feledkezzenek meg az idősebb keresztények? b) Miért bátorító Pál példája?

¹⁴ Sok kereszténynek, aki az 50-es éveiben jár, lehetősége van többet tenni  Jehova szolgálatában, de természetesen nem mindenkinek. Néhányan betegséggel küzdenek, míg mások talán a gyermekeikre vagy korosodó szüleikre viselnek gondot. Ha te is közéjük tartozol, megnyugtathat az a gondolat, hogy Jehova értékeli, amit érte tudsz tenni. Tehát örülj annak, amit meg tudsz tenni, és ne rágódj azon, amit nem! Ne feledd Pál apostol példáját! Éveken át házi őrizetben tartották, ezért nem tudta folytatni a misszionáriusi tevékenységét. Ám az otthonában bárkit szívesen fogadott, és minden látogatójának beszélt a Szentírásról, és erősítette a hitüket (Csel 28:16, 30, 31).

15. Miért értékesek Isten éltes korú szolgái?

¹⁵ Jehova nagyra becsüli éltes korú szolgáinak az erőfeszítéseit is. Salamon elismerte, hogy az időskor sok viszontagsággal jár. Ám a Szentírásból azt is megtudjuk, hogy Jehova nagyon örül, amikor az idősek a romló egészségi állapotuk ellenére minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy dicsőítsék őt (Luk 21:2–4). A gyülekezet tagjai értékesnek tartják hűséges, idős társaik szép példáját.

16. Mire volt lehetősége Annának, és mire nem?

¹⁶ A Szentírásban olvashatunk egy özvegyről, Annáról, aki még időskorában is dicsőítette Jehovát. Jézus születésekor 84 éves volt, ezért feltételezhetően már nem nyílt lehetősége arra, hogy Jézus követője legyen, hogy Jehova felkenje szent szellemmel, és hogy prédikálja a Királyságról szóló jó hírt. De örömmel megtette, amit tudott. „Sohasem hiányzott a templomból, és éjjel-nappal szent szolgálatot végzett” (Luk 2:36, 37). Reggel és este körülbelül fél órán át a pap füstölőszert égetett a templomban, és Anna ez idő alatt az udvaron egybegyűlt sokasággal együtt magában imádkozott. Egy ilyen alkalommal történt, hogy meglátta a csecsemő Jézust, és beszélni kezdett róla „mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megszabadítását” (Luk 2:38).

17. Hogyan segíthet a gyülekezet az idős vagy beteg testvéreknek?

¹⁷ Fontos törődnünk idős vagy beteg hittársainkkal. Néhányuk csak ritkán tud részt venni az összejöveteleken és a kongresszusokon, jóllehet ez a szívük vágya. Hogyan segíthet nekik a gyülekezet? Néhány helyen megoldható, hogy telefonon hallgassák a programokat. És hogyan támogathatják Jehova munkáját azok az idősek, akik nem tudnak jelen lenni az összejöveteleken? Például úgy, hogy imádkoznak a gyülekezetért. (Olvassátok fel: Zsoltárok 92:13, 14.)

18–19. a) Mi az, amire esetleg nem gondolnak az idős személyek? b) Kik fogadják meg Salamon ihletett tanácsát?

¹⁸ Az idős személyek talán nem is gondolják, milyen bátorító a példájuk. Anna sosem hiányzott a templomból, és nagyon szerette Jehovát. Valószínűleg nem gondolta, hogy a példája feljegyzésre kerül a Szentírásban, és évszázadokkal később lelket önt másokba. A hittestvéreid sem fognak elfeledkezni a te példádról, arról, hogy mennyire szereted Jehovát. Nem véletlenül írja ezt Isten Szava: „Ékes korona az ősz haj, ha az igazságosság útján található” (Péld 16:31).

¹⁹ Mindannyiunknak vannak nehézségei, melyek miatt talán nem tudunk annyit tenni Jehováért, amennyit szeretnénk. De ha még viszonylag jó erőben vagyunk, fogadjuk meg ezt az ihletett tanácsot: „Emlékezz meg nagy Teremtődről . . . mielőtt eljönnek a vészterhes napok” (Préd 12:1).