Énekeljünk Jehovának!
Énekeljünk Jehovának!
„Éneket zengek Istenemnek, amíg csak vagyok” (ZSOLT 146:2)
1. Milyen indíttatásból szerezte a fiatal Dávid némelyik zsoltárát?
DÁVID fiatalkorában nagyon sok időt töltött azzal, hogy a Betlehemhez közeli mezőkön őrizze az apja nyáját. Miközben a nyájra vigyázott, megfigyelhette Jehova lenyűgöző teremtését: a csillagos eget, „a mező vadjait” és „az ég madarait”. Mélyen megérintette, amit látott, olyannyira, hogy több megindító éneket is szerzett, hogy dicsérje ezeknek a csodálatos dolgoknak az alkotóját. Dávid énekei közül sok a Zsoltárok könyvében található. * (Olvassátok fel: Zsoltárok 8:3, 4, 7–9.)
2. a) Milyen hatással lehet a zene az emberekre? Mondj rá példát! b) Mit tudhatunk meg Dávid és Jehova kapcsolatáról a Zsoltárok 34:7, 8-ból és a 139:2–8-ból?
2 Dávid valószínűleg az életének ezen időszakában vált képzett zenésszé. Annyira ügyes lett, hogy meghívták, hogy Saul királynak játsszon a hárfáján (Péld 22:29). Dávid játéka jó hatással volt a nyugtalan Saulra. És a kellemes zenének gyakran ma is ugyanilyen hatása van. Amikor csak Dávid kezébe vette a hangszerét, Saul „megkönnyebbült, jobban lett” (1Sám 16:23). Az énekek, amelyeket ez az istenfélő zenész és dalszerző komponált, kiállták az idő próbáját. Gondolj csak bele! Napjainkban, több mint 3000 évvel Dávid születése után több millió, különböző hátterű ember a föld minden részén nap mint nap Dávid zsoltáraiból nyer vigaszt és reményt (2Krón 7:6; olvassátok fel: Zsoltárok 34:7, 8; 139:2–8; Ám 6:5).
A zene tiszteletre méltó helyet kap az igaz imádatban
3–4. Milyen rendelkezéseket hoztak Dávid napjaiban, hogy a zene része legyen az igaz imádatnak?
3 Dávid tehetséges volt, és a lehető legjobb módon használta fel a tehetségét: dicsőítette Jehovát. Miután Izrael királya lett, megszervezte, hogy a hajléknál bemutatott szolgálatnak része legyen a gyönyörű zene is. A szolgálatban részt vevő léviták több mint egytizede, vagyis összesen 4000 lévita azzal volt megbízva, hogy ’Jehovát dicsérje’. Közülük 288-an „megtaníttattak a Jehovának való éneklésre, és mindannyian képzettek voltak” (1Krón 23:3, 5; 25:7).
4 Dávid maga szerzett sok olyan éneket, melyet a léviták előadtak. Azokat az izraelitákat, akik jelen lehettek, amikor Dávid zsoltárait énekelték, biztosan mélyen megindította a szép zene. Később, amikor a szövetségládát felvitték Jeruzsálembe, „Dávid . . . szólt a léviták vezetőinek, hogy állítsák föl testvéreiket, az énekeseket az éneket kísérő hangszerekkel, húros hangszerekkel, hárfákkal és cintányérokkal, hogy zengedezzenek, hadd szóljon az örvendezés hangja” (1Krón 15:16).
5–6. a) Miért jutott olyan nagy szerep a zenének Dávid uralkodása alatt? b) Honnan tudjuk, hogy a zenének fontos szerepet tulajdonítottak az igaz imádatban az ókori Izraelben?
5 Miért foglalkoztak ennyit a zenével Dávid napjaiban? Talán mert a király zenész volt? Nem, ennek más oka volt. Erre évszázadokkal később derült fény, amikor is az igazságos Ezékiás király visszaállította a templomi szolgálatot. A 2Krónikák 29:25-ben ezt olvashatjuk Ezékiásról: „odaállította a lévitákat Jehova házához cintányérokkal, húros hangszerekkel és hárfákkal, úgy, ahogy Dávidnak és Gádnak, a király látnokának, és Nátán prófétának a parancsolata szólt, mert a parancsolat Jehova kezétől jött a prófétái által.”
6 Igen, Jehova a prófétái által azt az utasítást adta az imádóinak, hogy énekkel dicsérjék őt. Az énekekkel foglalkozó lévitákat – hogy elegendő idejük legyen a zeneszerzésre és nagy valószínűséggel a próbákra is – felmentették azok alól a feladatok alól, melyeket általában a lévitáknak kellett ellátniuk (1Krón 9:33).
7–8. Ami a Királyság-énekek éneklését illeti, mi fontosabb a tehetségnél?
7 Talán így vélekedsz: „Ami engem illet, én biztosan nem kerültem volna azok közé a képzett zenészek közé, akik a hajléknál szolgáltak.” De a lévita zenészek között nem volt mindenki képzett. Az 1Krónikák 25:8 szerint voltak köztük „tanítványok” is. Érdemes azt is megjegyezni, hogy Izrael más törzseiben voltak nagyon képzett zenészek és énekesek, Jehova mégis a lévitákat bízta meg azzal, hogy zenéről gondoskodjanak. Biztosak lehetünk benne, hogy minden hűséges lévita, függetlenül attól, hogy ’képzett’ volt-e vagy ’tanítvány’, szívvel-lélekkel végezte a feladatát.
8 Dávid szerette a zenét, és értett is hozzá. De vajon csak a tehetség számít Istennek? A Kolosszé 3:23-ban ezt olvashatjuk: „Bármit tesztek is, munkálkodjatok azon egész lélekkel, mint Jehovának, és nem mint embereknek”. Az üzenet egyértelmű: A lényeg az, hogy „egész lélekkel” dicsérjük Jehovát.
A zene szerepe Dávid napjai után
9. Mondd el, mit láthattál és hallhattál volna, ha jelen vagy a templom felavatásakor Salamon napjaiban!
9 Salamon uralma idején a zenének kiemelkedő szerepe volt az igaz imádatban. A templom felavatásakor egy teljes zenekar játszott, amelyben rézfúvósok is voltak, mintegy 120 trombitás. (Olvassátok fel: 2Krónikák 5:12.) A Biblia azt írja, hogy „a trombitások [akik mind papok voltak] és az énekesek teljes egységben, egybehangzóan megszólaltak, dicséretet és hálát zengve Jehovának . . . »mert ő jó, mert időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége«”. Amikor ez az örömteli ének felcsendült, „a ház . . . megtelt felhővel”. Ez mutatta Jehova helyeslését. Mennyire felpezsdítő és ámulatba ejtő lehetett hallani a trombiták és a több ezer énekes hangját, amint egybehangzóan szóltak (2Krón 5:13).
10–11. Mi mutatja, hogy a korai keresztények imádatában is szerepe volt a zenének?
10 A korai keresztények imádatában is szerepe volt a zenének. Természetesen az első századi imádók nem hajlékban vagy templomban jöttek össze, hanem magánotthonokban. Az üldözés és más körülmények miatt nem volt mindig egyszerű összegyűlniük. Ennek ellenére énekkel dicsérték Istent.
11 Pál apostol erre buzdította a Kolosszéban élő keresztény testvéreit: „Továbbra is . . . intsétek egymást zsoltárokkal, Istennek szóló dicséretekkel, kellemes szellemi énekekkel” (Kol 3:16). Miután Pált és Silást börtönbe vetették, ’imádkoztak, és énekkel dicsérték Istent’, pedig nem is volt énekeskönyvük (Csel 16:25). Ha téged zárnának börtönbe, hány Királyság-éneket tudnál fejből elénekelni?
12. Hogyan mutathatjuk ki, hogy értékeljük a Királyság-énekeket?
12 Mivel a zenének napjainkban is tiszteletre méltó szerepe van az imádatunkban, jól tesszük, ha megkérdezzük magunktól: „Kellően értékelem az énekeket? Mindent megteszek, hogy időben érkezzek az összejövetelekre, kongresszusokra, hogy a testvérekkel együtt tudjam énekelni a kezdő éneket? Lelkesen és érzéssel énekelek? Buzdítom a gyermekeimet arra, hogy az összejövetelek között elhangzó énekeket ne egy fajta szünetnek tekintsék, egy lehetőségnek arra, hogy szükségtelenül elhagyják a helyüket, talán hogy kinyújtóztassák a lábukat?” Az éneklés hozzátartozik az imádatunkhoz. Igen, legyünk akár „képzettek”, akár „tanítványok”, mindannyian képesek vagyunk együtt dicsérni Jehovát az énekünkkel, és ezt meg is kell tennünk. (Vesd össze: 2Korintusz 8:12.)
Változnak az idők, változnak a szükségletek
13–14. Milyen értéke van annak, ha lelkesen, szívből éneklünk az összejövetelen? Szemléltesd!
13 Több mint 100 évvel ezelőtt a Sioni Őrtorony elmagyarázta, hogy a többi közt miért olyan fontosak a Királyság-énekeink. Ezt írta: „Az igazság éneklése nagyszerű módja annak, hogy az igazság Isten népének az elméjébe és szívébe kerüljön.” Sok énekünknek a szövege egy-egy bibliaversen alapul, ezért ha megtanulunk néhány éneket, az nagyszerű módja annak, hogy a szívünkbe vésődjön az igazság. A látogatók, akik először jönnek el az összejövetelre, gyakran megindítónak találják a gyülekezet szívből jövő énekét.
14 Egy este 1869-ben C. T. Russell éppen hazafelé tartott a munkából, amikor egy alagsori teremből kiszűrődő énekszóra lett figyelmes. Akkoriban teljesen el volt keseredve, hogy talán soha nem találja meg az igazságot Istenről. Ezért elhatározta, hogy az üzleti vállalkozásának szenteli az életét. Úgy érvelt, hogy még ha szellemi segítséget nem tud is nyújtani az embereknek, legalább a fizikai szükségletek kielégítésében segíteni tud nekik, ha gyűjt valamennyi pénzt. Russell testvér belépett a poros és elhanyagolt terembe, ahol éppen istentiszteletet tartottak. Leült és figyelt. Később azt írta, hogy az, amit azon az estén hallott, elég volt ahhoz, hogy Isten irányításával helyreálljon a Biblia isteni ihletettségébe vetett ingadozó hite. Figyeld meg, hogy Russell testvért az éneklés vonzotta az összejövetelre.
15. Milyen finomítások miatt vált szükségessé az énekeskönyv átdolgozása?
15 Ahogyan előrehaladunk az időben, olykor finomítások történnek egy szentírási gondolat magyarázatában. A Példabeszédek 4:18 ezt írja: „Az igazságosak ösvénye azonban olyan, mint a hajnal világossága, mely egyre világosabb lesz a teljes délig.” Az egyre növekvő fény elkerülhetetlenül ahhoz vezet, hogy másképp kell „énekelnünk az igazságot”. Az elmúlt 25 év során Jehova Tanúi sok országban nagy örömmel használták az Énekeljetek dicséreteket Jehovának című énekeskönyvet. * Ám mióta a könyv megjelent, a világosság fényesebb lett számos témakörben, és néhány kifejezés, mely szerepelt benne, elavulttá vált. Például többé már nem „az új rendről” beszélünk, hanem „az új világról”. És ma már azt mondjuk, hogy Jehova neve „megszentelve” lesz, nem pedig azt, hogy „igazolva”. Egyértelmű hát, hogy a tanításokban történt változások miatt szükségessé vált egy új énekeskönyv kiadása.
16. Hogyan segít az új énekeskönyvünk megfogadni Pálnak az Efézus 5:19-ben olvasható tanácsát?
16 Emiatt és más okokból is a Vezető Testület jóváhagyta egy új énekeskönyv kiadását, melynek címe: Énekeljünk Jehovának. Ebben az új könyvben már csak 135 ének van. Mivel kevesebb éneket kell megtanulnunk, legalább néhány új éneknek meg tudjuk jegyezni a szövegét. Ez összhangban van Pál tanácsával, melyet az Efézus 5:19-ben olvashatunk. (Olvassátok fel!)
Te is kimutathatod az értékelésedet
17. Milyen gondolatok segítenek, hogy ne szégyelljünk énekelni a gyülekezetben?
17 Vajon engednünk kellene, hogy a szégyenérzet visszatartson minket attól, hogy lelkesen énekeljünk az összejöveteleken? Gondolj a következőkre: Ha a beszédről van szó, „mindannyian sokszor megbotlunk” (Jak 3:2). Mégis, az, hogy a beszédünk közel sem tökéletes, nem gátol meg minket abban, hogy házról házra dicsérjük Jehovát. Akkor annak, hogy nincs jó hangunk, miért kellene megakadályoznia minket abban, hogy énekkel dicsérjük őt? Jehova, ’aki szájat adott az embernek’, örömmel hallja, amint az énekhangunkkal őt dicsérjük (2Móz 4:11).
18. Mondj ötleteket, hogyan lehet megtanulni az énekek szövegét!
18 Az Énekeljünk Jehovának – Kórus zenekarral című CD-k már számos nyelven megjelentek, melyeken az új énekeinket kórus énekli gyönyörű zenekari kísérettel. Ez a feldolgozás még élvezetesebbé teszi az énekeket. Hallgassuk őket gyakran, mert így rövid idő alatt meg tudjuk tanulni néhány új ének szövegét. Sok éneknek úgy lett megírva a szövege, hogy ha egy sort eléneklünk belőle, szinte ki tudjuk következtetni, hogy mi lesz a következő sorban. Így hát, amikor hallgatod a CD-t, miért ne próbálnád meg a kórussal együtt énekelni a szöveget? Ha otthon megismerkedsz az énekek szövegével és dallamával, kétségtelenül magabiztosabban fogsz énekelni a Királyság-teremben.
19. Hogyan készül a Királyság-énekek zenekari feldolgozása?
19 Könnyen természetesnek vehetjük, hogy zenei felvételeket hallhatunk a különleges kongresszusi napokon, a körzetkongresszusokon és a kerületkongresszusokon. Ám ezek elkészítése sok munkát igényel. Miután kiválasztják az énekeket, nagy odafigyeléssel átdolgozzák zenekarra, hogy majd a 64 fős Őrtorony szimfonikus zenekar eljátszhassa. A muzsikusok rengeteg időt fordítanak arra, hogy jól megismerkedjenek a zenei anyaggal, amelyből a zenekari próbák után felvétel készül a pattersoni stúdióinkban. Ezek közül a testvérek közül tízen nem is az Egyesült Államokban élnek. Mindannyian kiváltságnak tartják, hogy a teokratikus eseményekre szánt gyönyörű zenék elkészítésében nekik is részük lehet. Mi azáltal mutathatjuk ki, hogy értékeljük a szeretetteljes erőfeszítéseiket, hogy amikor a kongresszuson az ülésszakelnöklő megkér bennünket, hogy üljünk le, és figyeljünk a zenei bejátszásra, azonnal helyet foglalunk, és csendben hallgatjuk a zenét, amelyet szeretettel nekünk készítettek.
20. Mit határoztál el?
20 Jehova mindig odafigyel az őt dicsérő énekekre, ezek fontosak a számára. Megörvendeztethetjük a szívét, ha lelkesen és szívből énekelünk, valahányszor összejövünk imádat céljából! Igen, akár „képzettek”, akár „tanítványok” vagyunk, ’daloljunk Jehovának’ (Zsolt 104:33).
[Lábjegyzetek]
^ 1. bek. Érdekes, hogy tíz évszázaddal Dávid halála után a Messiás születését angyalok serege olyan pásztoroknak jelentette be, akik a Betlehemhez közeli mezőkön vigyáztak a nyájaikra (Luk 2:4, 8, 13, 14).
^ 15. bek. A 225 éneket tartalmazó énekeskönyv több mint 100 nyelven volt elérhető.
Mit gondolsz?
• Milyen példák bizonyítják a bibliai időkből, hogy a zenének fontos szerepe van az imádatban?
• Szerinted milyen összefüggés van Jézusnak a Máté 22:37-ben található parancsa és aközött, hogy teljes szívből énekeljük a Királyság-énekeket?
• A többi közt hogyan mutathatjuk ki az értékelésünket a Királyság-énekek iránt?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 23. oldalon]
Ne engedd, hogy a gyermeked szükségtelenül elhagyja a helyét az ének alatt
[Kép a 24. oldalon]
Gyakorlod otthon az új énekek szövegét?