Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

’Továbbra is keressétek először az Ő igazságosságát’

’Továbbra is keressétek először az Ő igazságosságát’

’Továbbra is keressétek először az Ő igazságosságát’

„Továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként” (MÁTÉ 6:33)

1–2. Mi Isten igazságossága, és min alapul?

„TOVÁBBRA is keressétek először a királyságot” (Máté 6:33). Mi, Jehova Tanúi jól ismerjük ezt a felszólítást, mely Jézus Krisztusnak a hegyi beszédében hangzott el. Az életünk minden területén törekszünk kimutatni, hogy szeretjük ezt a Királyságot, és szeretnénk lojálisak lenni hozzá. De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ez a mondat így folytatódik: „és az Ő igazságosságát”. Mi ’Isten igazságossága’, és mit jelent ’először azt keresni’?

2 ’Isten igazságossága’ az, ami az Isten által felállított irányadó mértékek és értékrendszer szerint igazságos. Mint Teremtőnek, Jehovának joga van ahhoz, hogy irányadó mértékeket állítson fel azt illetően, hogy mi jó és mi rossz, mi helyes és mi helytelen (Jel 4:11). Ám ’Isten igazságossága’ nem egy rideg törvénygyűjtemény vagy szabályok végtelen sora. ’Isten igazságossága’, vagyis az, ami Isten szerint igazságos, a személyiségén alapul, az igazságosságán és a többi fő tulajdonságán, a szeretetén, a bölcsességén és a hatalmán. ’Isten igazságossága’ kapcsolatban áll az akaratával és a szándékával. És azt is magában foglalja, hogy mit vár el azoktól, akik szeretnék őt szolgálni.

3. a) Mit jelent ’először Isten igazságosságát keresni’? b) Miért ragaszkodunk Jehova igazságos irányadó mértékeihez?

3 Mit jelent ’először Isten igazságosságát keresni’? Egyszerűen szólva azt, hogy Isten akaratát cselekedjük, hogy elnyerjük a tetszését. Az, hogy az ’igazságosságát keressük’, azt is magában foglalja, hogy megpróbálunk összhangban élni az ő értékrendjével és tökéletes irányadó mértékeivel, és nem a saját irányadó mértékeinket követjük. (Olvassátok fel: Róma 12:2.) Ez érinti a Jehovával ápolt kapcsolatunkat. Nem arról van szó, hogy büntetéstől való félelmünkben engedelmeskedünk a törvényeinek. Inkább az iránta érzett szeretet ösztönöz minket arra, hogy a kedvében járjunk. Ezt pedig úgy tehetjük meg, ha nem állítunk fel saját irányadó mértékeket, hanem ragaszkodunk az ő irányadó mértékeihez. Elismerjük, hogy ez az, ami helyes, azért lettünk megalkotva, hogy így éljünk. Jézus Krisztushoz, Isten Királyságának a Királyához hasonlóan nekünk is szeretnünk kell az igazságosságot (Héb 1:8, 9).

4. Miért annyira fontos ’Isten igazságosságát keresni’?

4 Mennyire fontos ’keresnünk Jehova igazságosságát’? Gondolj erre: Az első próba az Éden-kertben azon alapult, hogy vajon Ádám és Éva elfogadja-e, hogy Jehovának joga van irányadó mértékeket felállítani (1Móz 2:17; 3:5). Mivel elbuktak ezen a próbán, szenvedést és halált hoztak ránk, a leszármazottaikra (Róma 5:12). Isten Szava viszont kijelenti: „Aki igazságosságra és szerető-kedvességre törekszik, életet nyer, igazságosságot és dicsőséget” (Péld 21:21). Igen, ha ’először Isten igazságosságát keressük’, harmonikus kapcsolatban lehetünk Jehovával, ami pedig a megmentésünket eredményezi (Róma 3:23, 24).

Ne legyünk igazságosak a magunk szemében

5. Milyen veszélytől kell óvakodnunk?

5 Amikor Pál apostol a korintuszi keresztényeknek írt, rávilágított egy veszélyre, amitől mindannyiunknak óvakodnunk kell, ha szeretnénk ’először Isten igazságosságát keresni’. Ezt írta a többi zsidóról: „tanúskodom mellettük, hogy van bennük buzgalom Isten iránt, de nem pontos ismeret szerint; mert – mivel az Isten igazságosságát nem ismerték, hanem a magukét igyekeztek megerősíteni – nem rendelték alá magukat az Isten igazságosságának” (Róma 10:2, 3). Pál szerint ezek a vallásos emberek nem értették meg Isten igazságosságát, hiszen azzal voltak elfoglalva, hogy a magukét erősítsék meg. *

6. Milyen gondolkodást kell kerülnünk, és miért?

6 Mi is beleeshetünk ebbe a csapdába, ha például úgy tekintjük az Istennek végzett szolgálatunkat, mint egy versenyt, és másokhoz hasonlítjuk magunkat. Ha így gondolkodnánk, könnyen eljuthatnánk oda, hogy túlzottan bízunk a saját képességeinkben. De így tulajdonképpen megfeledkeznénk ’Jehova igazságosságáról’ (Gal 6:3, 4). A Jehova iránti szeretetünknek kell indítania bennünket arra, hogy azt tegyük, ami helyes. Ha a saját igazságosságunkat próbálnánk bizonyítani, megcáfolnánk azt a kijelentésünket, hogy szeretjük őt. (Olvassátok fel: Lukács 16:15.)

7. Mit mondott Jézus arról, ha valaki a maga szemében igazságos?

7 Jézus beszélt olyanokról, „akik magukban bíztak, hogy ők igazságosak, és akik a többieket semmibe se vették”. Azt a rossz tulajdonságot, hogy valaki igazságos a maga szemében, a következőképpen szemléltette: „Két ember ment fel a templomba imádkozni, az egyik farizeus, a másik adószedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Ó, Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: zsaroló, igazságtalan, házasságtörő, vagy mint ez az adószedő is. Hetente kétszer böjtölök, megadom a tizedet mindenből, amit szerzek.« Az adószedő pedig távol állva még szemét sem akarta az égre emelni, hanem csak verte, verte a mellét, és ezt mondta: »Ó, Isten, légy kegyelmes hozzám, bűnöshöz!«” Jézus így összegezte a szemléltetést: „Mondom nektek, ez igazságosabbnak bizonyulva ment haza, mint amaz; mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, de aki megalázza magát, felmagasztaltatik” (Luk 18:9–14).

Ne legyünk ’felettébb igazságosak’ se

8–9. Mit jelent ’felettébb igazságosnak’ lenni, és hová vezethet ez?

8 Egy másik veszélyről, melyet el kell kerülnünk, a Prédikátor 7:16 ír: „Ne légy felettébb igazságos, és ne mutatkozz túlságosan bölcsnek. Miért okoznád a magad vesztét?” A bibliaíró ihletés alatt később azt is megmondja, hogy miért kell ezt kerülnünk. A 20. vers ezt írja: „Mert nincs a földön igazságos ember, aki csak jót tesz, és nem vétkezik.” Az az ember, aki „felettébb igazságos”, saját maga állít fel irányadó mértékeket az igazságosságra vonatkozóan, és ez alapján ítél meg másokat. Ám arra nem gondol, hogy így a saját irányadó mértékeit Isten irányadó mértékei fölé helyezi, és Isten szemében igazságtalan lesz.

9 Ha ’felettébb igazságosak’ vagyunk, vagy ahogyan egy másik bibliafordítás fogalmaz, ha ’túlságosan igazak’ vagyunk, akkor még odáig is eljuthatunk, hogy megkérdőjelezzük azt, hogy Jehova helyesen cselekszik-e. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ha kétségbe vonjuk Jehova döntéseinek az igazságosságát és jogosságát, a saját igazságosságra vonatkozó irányadó mértékünket Jehova irányadó mértéke fölé helyezzük. Ez olyan lenne, mintha Jehovát bíróság elé állítanánk, és az alapján ítélnénk meg, hogy mi mit tartunk helyesnek vagy helytelennek. Ám Jehovának van joga felállítani az igazságosságra vonatkozó irányadó mértékeket, és nem nekünk! (Róma 14:10).

10. Ahogyan az Jóbbal is történt, mi vezethet oda, hogy megítéljük Istent?

10 Noha egyikünk sem akarja szándékosan megítélni Istent, a tökéletlen természetünk miatt előfordulhat, hogy mégis ezt tesszük. Könnyen ebbe a hibába eshetünk, ha látunk valamit, ami szerintünk igazságtalan, vagy ha mi magunk élünk át nehézségeket. Még a hűséges Jób is elkövette ezt a hibát. Először azt olvashatjuk róla, hogy „feddhetetlen és egyenes volt. Félte az Istent, és kerülte a rosszat” (Jób 1:1). De aztán számtalan csapás sújtotta, és úgy érezte, hogy ezek igazságtalanul érik őt. Emiatt „a maga lelkét jelentette ki igazságosnak, mintsem Istent” (Jób 32:1, 2). Jóbnak ki kellett igazítania a gondolkodásmódját. Éppen ezért nem kell meglepődnünk, ha időnként mi is hasonló helyzetben találjuk magunkat. Ha ez megtörténik, mi segíthet helyreigazítani a gondolkodásunkat?

Nem ismerünk mindig minden tényt

11–12. a) Ha úgy érezzük, hogy valami igazságtalan, mit nem szabad elfelejtenünk? b) Miért gondolhatják úgy némelyek, hogy Jézusnak a szőlőmunkásokról szóló szemléltetésében igazságtalanság történt?

11 Először is ne felejtsük el, hogy nem ismerünk mindig minden tényt. Ezzel Jób is így volt. Nem tudott azokról az összejövetelekről, amelyeken Isten angyalfiai az égben részt vettek, és amelyeken Sátán gonoszul megvádolta őt (Jób 1:7–12; 2:1–6). Nem volt tisztában azzal sem, hogy a csapásokat tulajdonképpen Sátán okozza. Sőt még az sem biztos, hogy egyáltalán tudta-e pontosan, kicsoda Sátán. Ezért helytelenül úgy következtetett, hogy Isten sújtja őt csapásokkal. Igen, nagyon könnyen rossz következtetésre juthatunk, ha nem ismerünk minden tényt.

12 Nézzük meg például Jézusnak a szőlőmunkásokról szóló szemléltetését. (Olvassátok fel: Máté 20:8–16.) Jézus egy olyan házigazdáról beszélt, aki minden munkásának ugyanakkora összeget adott fizetésként, noha volt, aki egész nap dolgozott, és volt, aki csak egy órát. Te mit gondolsz erről? Igazságosnak tűnik ez? Talán rögtön megsajnálod azokat a munkásokat, akik egész nap a tűző napon dolgoztak, és úgy véled, hogy ők bizony több pénzt érdemeltek volna. Ha erre a következtetésre jutsz, akkor úgy gondolhatod, hogy a házigazda nem volt sem szeretetteljes, sem igazságos. Sőt, még a panaszkodó munkásoknak adott válaszából is az tűnhet ki, hogy zsarnoki módon visszaélt a hatalmával. De tisztában vagyunk minden ténnyel?

13. Milyen más szemszögből kell megvizsgálnunk Jézusnak a szőlőmunkásokról szóló szemléltetését?

13 Vizsgáljuk most meg ezt a szemléltetést egy másik szemszögből. A házigazda nyilvánvalóan tudta, hogy minden munkásnak élelmet kell adnia a családjának. Jézus idejében a földeken dolgozók napszámot kaptak. A családjuknak minden egyes napon szüksége volt a fizetésükre. Ezt észben tartva, gondoljunk arra, hogy milyen helyzetben voltak azok a munkások, akiket a házigazda a nap végén talált, és akik emiatt csupán egy órát dolgozhattak. Talán egyórai fizetségből nem tudtak volna élelmet adni a családjuknak, pedig ők készek voltak dolgozni, és egész nap arra vártak, hogy valaki felfogadja őket (Máté 20:1–7). Nem az ő hibájuk volt, hogy nem dolgozhattak egész nap. Semmi sem utal arra, hogy szándékosan kerülték volna a munkát. Képzeld el, hogy egész nap vársz, miközben tudod, hogy a családod az aznapi fizetségedre van utalva. Mennyire hálás lennél, hogyha valamilyen munkához jutnál, és mennyire meglepődnél, ha elég fizetséget kapnál ahhoz, hogy ellásd élelemmel a családodat.

14. Milyen értékes tanulságot vonhatunk le a szőlőmunkásokról szóló szemléltetésből?

14 Most értékeljük át újra, hogy mit tett a házigazda. Senkit sem fizetett alul. Sőt, úgy gondolta, hogy minden munkásnak joga van ahhoz a fizetséghez, amiből el tudja tartani a családját. Kihasználhatta volna a helyzetet, hogy olcsó munkaerőhöz jusson, hisz nem volt hiány munkásokban. De ő ezt nem tette. Minden munkása elegendő pénzt kapott ahhoz, hogy élelmet adjon a családjának. Ha figyelembe vesszük ezeket a részleteket, talán már másképp tekintünk arra, amit a házigazda tett. A döntése szeretetet tükröz, és nem azt, hogy zsarnoki módon visszaélt a hatalmával. Mi a tanulság? Ha csupán néhány tényt veszünk figyelembe, rossz következtetésre juthatunk. Igen, ez a példázat kiemeli, hogy mennyivel magasabb rendű Isten igazságossága, amely nem pusztán jogi szabályokon vagy emberi érdemen alapul.

Az igazságosságról alkotott nézetünk nem mindig helytálló

15. Miért nem mindig helytálló az igazságosságról alkotott nézetünk?

15 Ha olyan helyzettel találjuk szembe magunkat, ami igazságtalannak tűnik, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az igazságosságról alkotott nézetünk torz lehet, vagy esetleg valami korlátozhatja. Eltorzíthatja a tökéletlenség, az előítélet vagy a kulturális háttér. Ami pedig korlátozhatja, az az, hogy nem látjuk mások indítékait, és nem tudjuk pontosan, hogy mi van a szívükben. Ezzel ellentétben Jehovát és Jézust nem korlátozza ilyesmi (Péld 24:12; Máté 9:4; Luk 5:22).

16–17. Miért nem ragaszkodott Jehova a házasságtöréssel kapcsolatos törvényéhez Dávid és Betsabé esetében?

16 Vizsgáljuk meg a Dávid és Betsabé házasságtöréséről szóló beszámolót (2Sám 11:2–5). A mózesi törvény szerint halált érdemeltek volna (3Móz 20:10; 5Móz 22:22). Noha Jehova megbüntette őket, nem ragaszkodott a törvényhez, melyet korábban saját maga alkotott. Vajon ez igazságtalan volt tőle? Kivételezett Dáviddal, és áthágta a saját igazságos irányadó mértékeit? Vannak bibliaolvasók, akiknek ez a véleményük.

17 Ám ne feledjük, hogy a házasságtöréssel kapcsolatos törvényt Jehova a tökéletlen bíráknak adta, akik nem voltak képesek belelátni a szívekbe. A törvény segített nekik, hogy a korlátaik ellenére következetesen ítéljenek. Jehova viszont képes belelátni a szívekbe (1Móz 18:25; 1Krón 29:17). Ezért hát ne gondoljuk azt, hogy Jehovát kötötték azok a törvények, amelyeket a tökéletlen bírák számára alkotott. Ez olyan lett volna, mintha valakit, akinek tökéletes a látása, arra kényszerítenének, hogy szemüveget viseljen, holott azt azoknak készítik, akik rosszul látnak. Jehova belelátott Dávid és Betsabé szívébe, és látta, hogy őszintén megbánták, amit tettek. Ha ezt is figyelembe vesszük, elmondhatjuk, hogy ő ennek megfelelően ítélkezett felettük, könyörületesen és szeretettel bánt velük.

Továbbra is ’keressük Jehova igazságosságát’

18–19. Mi segít majd, hogy Jehovát soha ne az alapján ítéljük meg, ami szerintünk igazságos?

18 Előfordulhat, hogy miután elolvastunk egy bibliai beszámolót, vagy történt valami az életünkben, úgy érezzük, hogy Jehova igazságtalan volt. De soha ne az alapján ítéljük meg őt, ami szerintünk igazságos. Ne felejtsük el, hogy nem ismerünk mindig minden tényt, és hogy az igazságosságról alkotott nézetünk torz lehet, vagy esetleg valami korlátozza. Tartsuk mindig észben, hogy „ember haragja nem munkálja Isten igazságosságát” (Jak 1:19, 20). Így a szívünk soha nem fog ’Jehova ellen haragudni’ (Péld 19:3).

19 Jézushoz hasonlóan mi is mindig ismerjük el, hogy egyedül Jehovának van joga ahhoz, hogy meghatározza, mi igazságos és mi jó (Márk 10:17, 18). Igyekezzünk ’pontos ismeretet’ szerezni az irányadó mértékeiről (Róma 10:2; 2Tim 3:7). Ha elfogadjuk ezeket az irányadó mértékeket, és Jehova akaratával összhangban élünk, kimutatjuk, hogy ’először az Ő igazságosságát keressük’ (Máté 6:33).

[Lábjegyzet]

^ 5. bek. Egy tudós szerint az itt olvasható „megerősít” szó az eredeti nyelven azt is jelentheti, hogy ’szobrot emel’. Tehát ezek a zsidók jelképes értelemben a saját dicsőségüknek emeltek szobrot, és nem Isten dicsőségének.

Emlékszel rá?

• Miért fontos ’Jehova igazságosságát keresnünk’?

• Milyen két veszélytől kell óvakodnunk?

• Hogyan ’kereshetjük először Isten igazságosságát’?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 9. oldalon]

Mit tanulhatunk Jézusnak abból a szemléltetéséből, amely a templomnál imádkozó két férfiról szólt?

[Kép a 10. oldalon]

Vajon igazságtalan volt, hogy azok a munkások, akik csak egy órát dolgoztak, ugyanannyi fizetséget kaptak, mint azok, akik egész nap dolgoztak?