Főbb gondolatok János és Júdás leveleiből
Jehova Szava élő
Főbb gondolatok János és Júdás leveleiből
JÁNOS APOSTOL három levele, melyeket feltehetően i. sz. 98-ban írt Efézusból, az ihletett Szentírás utolsó könyvei közé tartoznak. Az első két levél arra buzdítja a keresztényeket, hogy folyton a világosságban járjanak, és küzdjenek a hitehagyás ellen. A harmadik levélben János nemcsak arról beszél, hogy járjanak az igazságban, hanem arra is ösztönzi a keresztényeket, hogy legyenek együttműködőek.
Jézus féltestvére, Júdás valószínűleg i. sz. 65-ben írta meg a levelét Palesztinából. Írásában arra figyelmezteti a keresztény társait, hogy óvakodjanak azoktól a gonosz személyektől, akik belopództak a gyülekezetbe, valamint tanácsokat ad nekik, hogy miként állhatnak ellen a rossz befolyásnak. Ha figyelmet fordítunk János három levelére és Júdás írására, az segíthet nekünk, hogy a nehézségek ellenére erősek maradjunk a hitben (Héb 4:12).
JÁRJUNK FOLYTON VILÁGOSSÁGBAN, SZERETETBEN ÉS HIT ÁLTAL
János az első levelét a testvérek egész közösségének szánja, mely egységben van a Krisztussal. Határozott tanácsot ad, hogy segítsen a keresztényeknek kiállniuk a hitehagyással szemben, és szilárdan állni az igazságban és az igazságosságban. Azt is hangsúlyozza, hogy mennyire fontos folyton világosságban, szeretetben és hit által járni.
„Ha . . . a világosságban járunk, ahogy [Isten] maga a világosságban van, akkor részességünk van egymással” – írja János. És mivel Isten a szeretet Forrása, az apostol hozzáteszi: „továbbra is szeressük egymást”. Miközben „Isten szeretete” arra indít minket, hogy ’megtartsuk a parancsolatait’, a Jehova Istenbe, a Szavába és a Fiába vetett „hitünk” által legyőzzük a világot (1Ján 1:7; 4:7; 5:3, 4).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
2:2; 4:10 – Miért mondhatjuk, hogy Jézus „engesztelő áldozat”? Jézus engesztelő áldozata megfelelt a tökéletes igazságosság követelményének. Ennek az áldozatnak az alapján Isten ki tudja terjeszteni az irgalmát, és meg tudja bocsátani azoknak a bűneit, akik hitet gyakorolnak Jézusban (Ján 3:16; Róma 6:23).
2:7, 8 – Milyen parancsolatról beszél János, mely „régi” és „új” is egyben? János erről a parancsolatról az önfeláldozó testvéri szeretettel kapcsolatban ír (Ján 13:34). Úgy utal rá, mint ami „régi”, hiszen Jézus több mint 60 évvel azelőtt adta, hogy János megírta az első ihletett levelét. Ezért a hívők ezt a parancsolatot már „kezdettől fogva” ismerték, akkortól, hogy keresztények lettek. A parancsolat „új” is, abban az értelemben, hogy túlmegy azon, hogy ’szeressük a felebarátunkat, mint önmagunkat’, és önfeláldozó szeretetet követel meg (3Móz 19:18; Ján 15:12, 13).
3:2 – Mi ’nem vált még nyilvánvalóvá’ a felkent keresztényeknek, és kit fognak úgy látni, „amint van”? Az nem vált még nyilvánvalóvá számukra, hogy milyenek lesznek, amikor az égben szellemi testben feltámadnak (Fil 3:20, 21). Viszont azt tudják, hogy ’amikor Isten nyilvánvalóvá lesz, olyanok lesznek, mint ő, mert látni fogják őt, úgy, amint van’, vagyis ’a Szellemet’ (2Kor 3:17, 18).
5:5–8 – Hogyan tanúskodott a víz, a vér és a szellem amellett, hogy „Jézus az Isten Fia”? A víz olyan értelemben tanúskodott, hogy amikor Jézus vízben megkeresztelkedett, Jehova maga fejezte ki, hogy elismeri őt mint Fiát (Máté 3:17). Jézus vére, vagyis élete, melyet ’megfelelő váltságul adott mindenkiért’, szintén azt mutatta, hogy Krisztus az Isten Fia (1Tim 2:5, 6). És a szent szellem is tanúsította, hogy Jézus az Isten Fia, amikor alászállt rá a megkeresztelkedésekor, képessé téve őt arra, hogy átmenjen „a vidéken, jót cselekedve, és meggyógyítva mindazokat, akiket elnyomott az Ördög” (Ján 1:29–34; Csel 10:38).
Tanulságok nekünk:
2:9–11; 3:15 Ha egy keresztény engedi, hogy bármi vagy bárki lerombolja a benne lévő testvéri szeretetet, akkor szellemi sötétségben jár, és nem tudja, hová megy.
FOLYTON ’JÁRJUNK AZ IGAZSÁGBAN’
János a következő szavakkal kezdi a második levelét: „Az idősebb férfi a választott nemes hölgynek és gyermekeinek”. Kifejezi, hogy mennyire örül annak, hogy talált a hölgy gyermekei között némelyeket, „akik az igazságban járnak” (2Ján 1, 4).
Miután János a szeretetre buzdít, ezt írja: „A szeretet . . . azt jelenti, hogy továbbra is az ő parancsolatai szerint járunk.” Továbbá János óva int ’az ámítótól és az antikrisztustól’ (2Ján 5–7).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
1, 13 – Ki ’a választott nemes hölgy’? János utalhatott egy bizonyos nőre a „Kyria” kifejezéssel, mely a görögben ’hölgyet’ jelent. Vagy az is lehet, hogy jelképes nyelvezettel valamelyik gyülekezethez szólt, hogy így megtévessze az üldözőiket. Ha ez utóbbi volt a helyzet, a hölgy gyermekei a gyülekezet tagjai voltak, és a hölgy ’nővérének a gyermekei’ kifejezéssel egy másik gyülekezet tagjaira utalt.
7 – Jézusnak milyen ’eljöveteléről’ ír itt János, és mit jelent az, hogy az ámítók „nem vallják” ezt? Ez az „eljövetel” nem Jézus jövőbeni, láthatatlan eljövetele. Inkább a testben való eljövetelét jelenti, és azt, hogy ő a felkent, a Krisztus (1Ján 4:2). Az ámítók nem vallják, vagyis nem fogadják el ezt a testben való eljövetelt. Talán még azt is tagadják, hogy Jézus valaha is élt, és hogy fel lett kenve szent szellemmel.
Tanulságok nekünk:
2, 4 A megmentésünk szempontjából elengedhetetlen, hogy megismerjük ’az igazságot’, vagyis a keresztény tanítások összességét, melyek a Bibliában találhatók, és hogy ragaszkodjunk hozzá (3Ján 3, 4).
8–11 Ha nem szeretnénk elveszíteni ’az Atyától és Jézus Krisztustól származó ki nem érdemelt kedvességet, irgalmasságot és békét’, valamint a hívőtársaink szerető közösségét, ’vigyáznunk kell magunkra’ szellemi értelemben, és el kell utasítanunk azokat, akik ’nem maradnak meg a Krisztus tanításában’ (2Ján 3).
LEGYÜNK ’MUNKATÁRSAK AZ IGAZSÁGBAN’
János a harmadik levelét a barátjának, Gájusznak küldte. „Nincs nagyobb okom a hálára ezeknél, vagyis hogy azt halljam, hogy gyermekeim továbbra is az igazságban járnak” – írja János (3Ján 4).
János megdicséri Gájuszt, amiért ’hű munkát végez’, vagyis támogatja az odalátogató testvéreket. „Kötelességünk . . . vendégszeretően fogadni 3Ján 5–8).
az ilyeneket – írja az apostol –, hogy munkatársakká legyünk az igazságban” (Válasz néhány bibliai kérdésre:
11 – Miért merülnek bele néhányan a rossz viselkedésbe? Egyesek, mivel nem szellemi emberek, nem ismerik Istent, és nem értékelik a tulajdonságait. Mivel nem látják őt a fizikai szemükkel, úgy viselkednek, mintha Isten nem látná őket (Ez 9:9).
14 – Kikre utal a „barátok” kifejezés? A „barátok” szó itt nem csak azokat foglalja magában, akik közeli kapcsolatot ápolnak egymással. János ezzel a kifejezéssel a hívőtársaira utal általánosságban.
Tanulságok nekünk:
4 A szellemileg érett személyek a gyülekezetben nagyon örülnek, amikor azt látják, hogy a fiatalok „továbbra is az igazságban járnak”. A szülőknek pedig semmi máshoz nem fogható örömben van részük, amikor azt látják, hogy segíteni tudtak a gyermekeiknek Jehova szolgáivá válni.
5–8 Sokan keményen munkálkodnak a testvéreikért, az irántuk és a Jehova iránt érzett szeretetből fakadóan. Köztük vannak az utazófelvigyázók, a misszionáriusok, a Bétel-szolgák és az úttörők. A hitük követésre méltó, és megérdemlik a szeretetteljes támogatásunkat.
9–12 A hűséges Demetriuszt utánozzuk, ne pedig a fecsegő Diotrefészt, aki rágalmazó volt.
„TARTSÁTOK MEG MAGATOKAT ISTEN SZERETETÉBEN”
(Júd 1–25)
Júdás úgy ír azokról, akik beszivárogtak a gyülekezetbe, mint „zúgolódók, olyanok, akik panaszkodnak sorsuk miatt, a maguk kívánságai szerint járnak”. „Fellengzős dolgokat” beszélnek, „miközben egyéniségeket csodálnak” (Júd 4, 16).
Hogyan állhatnak ellen a keresztények a rossz befolyásnak? „Szeretteim, emlékezzetek vissza azokra a beszédekre, amelyeket Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak apostolai mondtak korábban” – írja Júdás. Majd hozzáteszi: „tartsátok meg magatokat Isten szeretetében” (Júd 17–21).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
3, 4 – Miért buzdította Júdás a keresztényeket arra, hogy ’vívjanak kemény harcot a hitért’? Mert istentelenek „belopództak” a gyülekezetbe. Ezek az emberek ’Isten ki nem érdemelt kedvességét a gátlástalan viselkedés mentségévé változtatták’.
20, 21 – Hogyan ’tarthatjuk meg magunkat Isten szeretetében’? Ezt három lépéssel érhetjük el: 1. Ha ’szentséges hitünkön’ építjük magunkat azáltal, hogy szorgalmasan tanulmányozzuk Isten Szavát és buzgón részt veszünk a prédikálómunkában; 2. ha „szent szellemmel” imádkozunk, vagyis a szent szellem hatásával összhangban; 3. ha hitet gyakorolunk abban, ami lehetővé teszi az örök életet: Jézus Krisztus váltságáldozatában (Ján 3:16, 36).
Tanulságok nekünk:
5–7 Elkerülhetik-e a gonoszok Jehova ítéletét? Figyelembe véve a Júdás által felsorolt három intő példát, ez lehetetlen.
8–10 Mihály arkangyal példáját kell követnünk, és tiszteletet kell mutatnunk az Isten által kinevezett hatalom iránt.
12 A hitehagyottak, akik csak színlelik a szeretetet, ugyanúgy veszélyesek a hitünkre, mint a víz alatt rejtőző sziklák a hajókra vagy az úszókra. A hamis tanítók talán nagylelkűnek tűnnek, de olyanok, mint a víztelen felhők, vagyis szellemileg üresek. Ezek a személyek gyümölcstelenek, mint az elszáradt fák késő ősszel. A sorsuk pusztulás lesz, akárcsak a gyökerestől kitépett fáké. Bölcsen tesszük, ha távol tartjuk magunkat a hitehagyottaktól.
22, 23 Az igaz keresztények gyűlölik a rosszat. Ezek az érett személyek – elsősorban a kinevezett felvigyázók – azért, hogy megmentsenek az örök pusztulás tüzétől némelyeket, „akiknek kételyeik vannak”, szellemi segítséget nyújtanak nekik.
[Képek a 28. oldalon]
A víz, a szellem és a vér tanúskodik amellett, hogy „Jézus az Isten Fia”