Jehova Szava élő

Főbb gondolatok a Példabeszédek könyvéből

AZ ÓKORI Izrael királya, Salamon „háromezer példabeszédet tudott mondani” (1Királyok 4:32). Megismerhetjük a bölcs mondásait? Igen. A Példabeszédek könyvében, melynek megírása i. e. 717 körül fejeződött be, Salamon számos példabeszéde lett lejegyezve. Csak az utolsó két fejezetet tulajdonítják más íróknak, Jáké fiának, Agurnak, valamint Lemuel királynak. De egyesek szerint a Lemuel név szintén Salamonra utal.

A Példabeszédek könyvében összegyűjtött ihletett mondásoknak kettős célja van: „hogy az ember megismerje a bölcsességet és a fegyelmezést” (Példabeszédek 1:2). Tehát segítenek nekünk, hogy bölcsességet szerezzünk, egy olyan képességet, mely által tisztán látjuk a dolgokat, és alkalmazni tudjuk az ismeretet a gondok leküzdésében. Ezenkívül fegyelmezést, vagyis erkölcsi oktatást is nyújtanak. Ha odafigyelünk ezekre a példabeszédekre és megfogadjuk a bennük rejlő tanácsokat, az hatással lehet a szívünkre, valamint boldogok és sikeresek lehetünk (Héberek 4:12).

’SZEREZZ BÖLCSESSÉGET, ÉS RAGASZKODJ A FEGYELMEZÉSHEZ’

(Példabeszédek 1:1—9:18)

„Az igazi bölcsesség az utcán kiált” — mondja Salamon (Példabeszédek 1:20). Miért kell figyelnünk a bölcsesség hangos és tiszta hangjára? A második fejezet sok előnyét említi annak, ha bölcsességet szerzünk. A harmadik fejezet arról beszél, hogy miként kereshetjük Jehova meghitt közelségét. Majd Salamon kijelenti: „A bölcsesség a legfőbb. Szerezz bölcsességet, és mindazzal, amit szerzel, szerezz értelmet. Ragaszkodj a fegyelmezéshez, ne hagyd el” (Példabeszédek 4:7, 13).

Mi segít ellenállnunk a világ erkölcstelenségének? A Példabeszédek ötödik fejezete megadja a választ: használjuk a gondolkodóképességünket, és ismerjük fel, hogy miként csábít a világ. Vegyük figyelembe azt is, hogy milyen nagy árat kell fizetnie annak, aki erkölcstelenséget követ el. A következő fejezet olyan szokásokra és magatartásformákra figyelmeztet minket, melyek veszélybe sodorják a Jehovával ápolt kapcsolatunkat. A hetedik fejezet részletesen feltárja, hogy miként viselkedik egy erkölcstelen személy. A nyolcadik fejezet magával ragadó módon ír a bölcsesség értékéről és vonzerejéről.  A kilencedik fejezet ösztönzően zárja le az eddig megvizsgált példabeszédeket. Egy érdekfeszítő szemléltetéssel arra sarkall minket, hogy törekedjünk a bölcsesség megszerzésére.

Válasz néhány bibliai kérdésre:

1:7; 9:10 — Miért mondhatjuk, hogy ’Jehova félelme az ismeret és a bölcsesség kezdete’? Jehova félelme nélkül nincs ismeret, ugyanis ő mindennek a Teremtője, és a Szentírás Szerzője (Róma 1:20; 2Timóteusz 3:16, 17). Ő minden valódi ismeret Forrása. Éppen ezért az ismeret Jehova tiszteletteljes félelmével kezdődik. Az istenfélelem a bölcsesség kezdete is, hiszen ismeret nélkül nincs bölcsesség. Továbbá ha valaki nem féli Jehovát, bármilyen ismerettel rendelkezzen is, a tudását nem fogja arra használni, hogy dicséretet szerezzen a Teremtőnek.

5:3 — Miért nevezik a prostituáltat ’idegen asszonynak’? A Példabeszédek 2:16, 17 azt írja ’az idegen nőről’, hogy „elfeledkezett Istenének szövetségéről”. Mindazokat, akik hamis isteneket imádtak, vagy figyelmen kívül hagyták a Mózesi Törvényt, beleértve a prostituáltakat is, idegeneknek nevezték (Jeremiás 2:25; 3:13).

7:1, 2 — Mire utalnak a ’beszédek’ és a ’parancsolatok’ kifejezések? A Biblia tanításai mellett, ezek magukban foglalják a családi szabályokat, vagyis korlátozásokat, melyeket a szülők állítanak fel a családtagok jóléte érdekében. A fiataloknak tiszteletben kell tartaniuk ezeket, akárcsak azokat a szentírási tanításokat, melyekre a szüleik oktatják őket.

8:30 — Ki a „mestermunkás”? A megszemélyesített bölcsesség mestermunkásnak nevezi magát. Ez nem csupán egy költői eszköz, mely segít kifejteni a bölcsesség sajátosságait. Ez a megszemélyesítés jelképesen Isten egyszülött Fiára, Jézus Krisztusra utal, emberré válása előtt. Jóval azelőtt, hogy emberként a földön megszületett, ’Isten útjának kezdetéül lett létrehozva’ (Példabeszédek 8:22). ’Mestermunkásként’ tevékenyen részt vett Atyja oldalán minden megteremtésében (Kolosszé 1:15–17).

9:17 — Mi „a lopott víz”, és miért „édes”? Mivel a Biblia a házastársak közötti szexuális intimitást ahhoz hasonlítja, hogy valaki frissítő vizet iszik egy kútból, a lopott víz titkos, erkölcstelen szexuális kapcsolatra utal (Példabeszédek 5:15–17). A gondolat, hogy erről senki nem tud, látszólag édessé teszi ezt a vizet.

Tanulságok nekünk:

1:10–14 Résen kell lennünk, nehogy a bűnösök rossz útra csábítsanak minket azzal, hogy gazdagságot ígérnek.

3:3 Nagyra kell értékelnünk a szerető-kedvességet és a hűséget, és nyíltan ki kell mutatnunk ezeket, éppen úgy, ahogyan egy értékes nyakláncot hordanánk. Ezeket a tulajdonságokat a szívünkre is fel kell írnunk, vagyis a bensőnkbe kell zárnunk őket.

4:18 A szellemi ismeret fokozatosan bővül. Ahhoz, hogy a világosságban maradjunk, továbbra is alázatot és szelídséget kell kimutatnunk.

5:8 Távol kell tartanunk magunkat minden erkölcstelen befolyástól, akár zene, szórakozás, internet, könyvek vagy folyóiratok formájában jelenik is meg.

5:21 Vajon az, aki szereti Jehovát, feláldozná az igaz Istennel ápolt jó kapcsolatát néhány röpke örömteli pillanatért? Persze, hogy nem! Az erkölcsi tisztaságunk megőrzésére az a legerősebb ösztönző erő, hogy tisztában vagyunk vele, hogy Jehova látja az útjainkat, és számadással tartozunk neki.

6:1–5 Milyen nagyszerű tanácsot olvashatunk ezekben a versekben a ’kezességvállalásról’, vagyis hogy valaki ostoba módon anyagi elkötelezettséget vállal mások érdekében. Ha gondos vizsgálódás után úgy tűnik, hogy amit tettünk az nem volt bölcs, késlekedés nélkül kérésekkel ’ostromoljuk embertársunkat’, és tegyünk meg mindent, hogy helyrehozzuk a dolgot.

6:16–19 Ebbe a hét alapvető kategóriába szinte minden rossz cselekedet beletartozik. Ezekkel szemben gyűlöletet kell kifejlesztenünk.

6:20–24 Ha valakit a Szentírás alapján nevelnek fel, az megvédheti őt attól, hogy a szexuális erkölcstelenség csapdájába kerüljön. A szülőknek  nem szabad elhanyagolniuk, hogy ilyen oktatást nyújtsanak.

7:4 Vonzalmat kell kifejlesztenünk magunkban a bölcsesség és az értelem iránt.

ÖNÁLLÓ PÉLDABESZÉDEK, MELYEK ÚTMUTATÁST NYÚJTANAK

(Példabeszédek 10:1—29:27)

Salamon hátralevő példabeszédei önálló, tömör mondások. Általában ellentét, párhuzam vagy hasonlat formájában erőteljes tanulságokkal szolgálnak a viselkedés, a beszéd és a gondolkodásmód területén.

A 10—24. fejezetek Jehova tiszteletteljes félelmének az értékét hangsúlyozzák. A 25—29. fejezeteket „Ezékiásnak, Júda királyának az emberei” másolták le (Példabeszédek 25:1). Ezek a példabeszédek a Jehovába vetett bizalomra tanítanak, és más fontos tanulságokat is feltárnak.

Válasz néhány bibliai kérdésre:

10:6 — Hogyan ’takar a gonoszok szája erőszakot’? Ez abban az értelemben lehet igaz, hogy a gonoszok édes beszédükkel eltakarják bűnös szándékukat, miszerint ártani akarnak másoknak. Vagy az is lehet, hogy mivel a gonoszokkal általában ellenségesen viselkednek, ez a rossz bánásmód elnémítja őket.

10:10 — Hogyan okoz fájdalmat az, aki „kacsingat szemével”? Egy „semmirekellő ember” nemcsak ’hamis beszédhez’ folyamodik, hanem testbeszéddel, például ’kacsintással’, megpróbálja véka alá rejteni az indítékait (Példabeszédek 6:12, 13). Az ilyen megtévesztés sok érzelmi fájdalmat okozhat a becsapott félnek.

10:29 — Mi „Jehova útja”? Ez a kifejezés itt arra utal, ahogyan Jehova az emberiséggel bánik, és nem arra az útra, melyet követnünk kell. Isten bánásmódja az emberekkel biztonságot jelent a feddhetetleneknek, de romlást a gonoszoknak.

11:31 — Miért nyeri el jutalmát még inkább a gonosz, mint az igazságos? A jutalom itt az egyes emberek által kapott büntetés mértékében nyilvánul meg. Amikor az igazságos ember vétkezik, jutalma a vétkeiért járó fegyelmezés lesz. A gonosz szándékosan vétkezik, és nem hajlandó visszatérni a jó útra. Ezért súlyos büntetést érdemel, és meg is kapja azt.

12:23 — Hogyan lehet ’elrejteni az ismeretet’? Az ismeret elrejtése nem azt jelenti, hogy az ember egyáltalán nem tárja fel azt. Inkább azt jelenti, hogy körültekintően tárja fel, nem pedig hivalkodó, dicsekvő módon.

14:17 — Milyen értelemben ’gyűlölik a gondolkodóképességét használó embert’? A „gondolkodóképességnek” fordított héber kifejezés jelenthet tisztánlátást és rosszindulatú gondolkodást is. Ha valakinek gonosz gondolatai vannak, akkor nem csoda, hogy gyűlölik. De ugyanez a helyzet a tisztánlátó emberrel is, aki használja a gondolkodóképességét, és úgy dönt, hogy „nem [lesz] része a világnak” (János 15:19).

18:19 — Miért ’félelmet keltőbb az erős városnál az olyan testvér, aki ellen törvényszegést követtek el’? Akárcsak egy ostrom alatt álló erős város, egy ilyen személy konokul visszautasíthatja, hogy engedményeket tegyen. A közte és a törvényszegő közötti viszályok könnyen olyan akadállyá válhatnak, mint „a lakótorony retesze”.

Tanulságok nekünk:

10:11–14 Ahhoz, hogy a szavaink építőek legyenek, az elménket pontos ismerettel kell megtöltenünk,  a szívünket a szeretetnek kell ösztönöznie, és a bölcsességnek kell megszabnia, hogy mi hagyja el a szánkat.

10:19; 12:18; 13:3; 15:28; 17:28 Ne legyünk bőbeszédűek, és gondolkodjunk, mielőtt beszélünk.

11:1; 16:11; 20:10, 23 Jehova elvárja, hogy legyünk becsületesek az üzleti ügyeinkben.

11:4 Ostobaság gazdagságra törekedni, és közben elhanyagolni a személyes bibliatanulmányozást, az összejövetelek látogatását, az imát és a szántóföldi szolgálatot.

13:4 Önmagában nem elég, ha csupán ’vágyakozunk’ egy felelősségteljes beosztásra a gyülekezetben, vagy arra, hogy az új világban éljünk. Szorgalmasnak is kell lennünk, és határozott erőfeszítéseket kell tennünk, hogy meg is feleljünk a követelményeknek.

13:24; 29:15, 21 Egy szerető szülő nem kényezteti el a gyermekét, és nem huny szemet a rosszaságai felett. Egy apa vagy anya helyreigazítja a gyermeket, hogy kiirtsa az ilyen rossz dolgokat, mielőtt még mélyen meggyökereznének.

14:10 Mivel a legbensőbb érzéseket nem mindig lehet pontosan szavakba foglalni, és a kívülállók sem mindig érthetik meg ezeket, a mások által nyújtott vigasztalásnak megvannak a maga korlátai. Lehet, hogy úgy kell kiállnunk bizonyos nehézségeket, hogy kizárólag Jehovára támaszkodunk.

15:7 Nem kell minden ismeretünket egyszerre rázúdítanunk egy személyre, éppen úgy, ahogy egy földműves sem egyetlen helyre szórja el az összes magot. A bölcs ember a szükséglettől függően, apránként hinti az ismeretet.

15:15; 18:14 Ha igyekszünk derűlátóak maradni, az segít örömet találnunk, még a lesújtó körülmények között is.

17:24 Az ’ostobával’ ellentétben — akinek a szeme és az elméje elkalandozik, ahelyett hogy a fontos dolgokra összpontosítana —, értelmet kell keresnünk, hogy bölcsen cselekedhessünk.

23:6–8 Vigyáznunk kell, nehogy képmutatóan mutassuk ki a vendégszeretetet.

27:21 A dicséret elárulhatja, hogy kik is vagyunk. Alázatosságról tesz tanúbizonyságot, ha a dicséret arra indít minket, hogy elismerjük, milyen sokkal tartozunk Jehovának, és arra ösztönöz minket, hogy folytassuk a neki végzett szolgálatunkat. Az alázatosság hiánya lelepleződik, ha a dicséret a felsőbbrendűség érzését erősíti bennünk.

27:23–27 Ezek a példabeszédek a pásztorélet képeivel hangsúlyozzák, hogy mennyire értékes, ha megelégszünk azzal, hogy szorgalmas munkából fenntartott, egyszerű életet élünk. Különösen azt kell elmélyíteniük bennünk, hogy fontos Jehovára támaszkodnunk. *

28:5 Ha ’keressük Jehovát’ az ima, valamint Szavának tanulmányozása által, ’mindent megértünk’, amire szükségünk van ahhoz, hogy elfogadhatóan szolgáljuk őt.

’FONTOS ÜZENETEK’

(Példabeszédek 30:1—31:31)

A Példabeszédek könyve két ’fontos üzenettel’ fejeződik be (Példabeszédek 30:1; 31:1). Agur üzenete gondolatébresztő hasonlatok által szemlélteti a kapzsiság kielégíthetetlenségét, és rámutat, hogy mennyire észrevétlenül elcsábíthat egy férfi egy lányt. * Ezenkívül óva int az önmagasztalástól és a haragos beszédtől.

Abban a fontos üzenetben, melyet Lemuel az édesanyjától kapott, elhangzanak bölcs tanácsok a borról és a mámorító italról, valamint az igazságos ítéletről. A derék feleségről szóló leírás ezzel a kijelentéssel zárul: „Adjatok neki keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a . . . cselekedetei” (Példabeszédek 31:31).

Szerezzünk bölcsességet, fogadjuk el a fegyelmezést, fejlesszünk ki istenfélelmet, és bízzunk Jehovában. Az ihletett példabeszédek igazán értékes tanulságokkal szolgálnak! Minden körülmények között alkalmazzuk a bennük rejlő tanácsokat, és akkor tapasztalhatjuk, hogy mennyire „boldog ember az, aki féli Jehovát” (Zsoltárok 112:1).

[Lábjegyzetek]

[Képek a 16. oldalon]

Jehova minden valódi ismeret Forrása

[Kép a 18. oldalon]

Mit jelent ’hinteni az ismeretet’?