Királyi Biblia — A klasszikus műveltség egyik mérföldköve

A HAJÓ, elhagyva Spanyolországot, az Itáliai-félsziget felé tartott a XVI. század elején. Rakterében felbecsülhetetlen értékű rakomány volt: a Complutumi Poliglott Biblia kinyomtatott példányainak nagy része, melyet 1514 és 1517 között készítettek. Hirtelen hatalmas vihar támadt. A legénység minden erejével azon volt, hogy megmentse a hajót, de mindhiába. A hajó a nagy értékű rakományával együtt elsüllyedt.

A katasztrófa miatt szükség volt a Poliglott Biblia egy újabb kiadására. A híres nyomdász, Christophe Plantin magára vállalta ezt a nagy feladatot. A hatalmas munka finanszírozásához gazdag támogatóra volt szüksége, így megkérte II. Fülöp spanyol királyt, hogy legyen a hivatalos pártfogója. Mielőtt a király döntést hozott, különböző spanyol tudósokkal tanácskozott, többek között Benito Arias Montanóval, a neves bibliatudóssal. Ez a férfi a következőket mondta Fülöp királynak: „Amellett, hogy szolgálatot végzünk Istennek, valamint az egyetemes egyház javát szolgáljuk, ez a könyv nagy dicsőséget hoz őfelsége királyi nevére, valamint emeli személyes hírnevét.”

A Complutumi Poliglott Biblia átdolgozott kiadása figyelemre méltó kulturális vívmánynak ígérkezett, így  Fülöp elhatározta, hogy készséggel támogatni fogja Plantin tervét. Megbízta Arias Montanót, hogy szerkessze meg a művet, melyet később Királyi Bibliának vagy Antwerpeni Poliglott Bibliának * neveztek el.

Fülöpöt annyira érdekelte a Poliglott Biblia elkészítése, hogy minden lapról másolatot kért. Természetesen Plantin vonakodott attól, hogy mindig kivárja, míg a lap Antwerpenből megérkezik Spanyolországba, ott az uralkodó elolvassa, kijavítja, majd visszaküldi. Végül Fülöp a nyomtatott anyagnak csak az első lapját kapta meg, valamint feltehetőleg csak néhány lapot a nyersanyagból. Időközben Montano folyamatosan végezte a tényleges ellenőrző átolvasást három louvaini professzor és a nyomdász tizenéves lányának nagyszerű segítségével.

Szerette Isten Szavát

Arias Montano otthon érezte magát az antwerpeni tudósok között. Felvilágosult gondolkozásával megszerettette magát Plantinnal. Barátságuk és jó munkakapcsolatuk életük végéig megmaradt. Montanónak nemcsak a tudományos munkássága volt kimagasló, hanem az Isten Szava iránti szeretete is. * Fiatalemberként azon fáradozott, hogy egyetemi tanulmányait befejezze, és így teljes mértékben a Szentírás tanulmányozásának szentelhesse magát.

Arias Montano úgy vélte, hogy egy bibliafordítás legyen olyan szó szerinti, amennyire csak lehet. Azon volt, hogy pontosan azt fordítsa  le, amit az eredeti szöveg írt, lehetőséget adva ezáltal az olvasónak, hogy a maga valójában tekintsen bele Isten Szavába. Montano követte Erasmus mottóját, aki arra ösztönözte a tudósokat, hogy „az eredeti [szöveg] alapján prédikáljanak Krisztusról”. A Szentírás eredeti nyelvein megírt sorainak jelentése évszázadokon át el volt rejtve az emberek elől, mert a latin fordításokat nagyon nehezen lehetett megérteni.

Az elkészült munka összeállítása

Minden kézirat, melyet Alfonso de Zamora előkészített és átnézett a Complutumi Poliglott Biblia nyomtatása előtt, Arias Montanóhoz került, és ő felhasználta ezeket a Királyi Bibliához. *

A Királyi Bibliáról először úgy gondolták, hogy a Complutumi Poliglott Biblia második kiadása lesz, de sokkal több lett egy egyszerű átdolgozásnál. A héber szöveget és a Septuaginta görög szövegét átvették a Complutumi Poliglott Bibliából, majd további szövegeket is hozzátettek a terjedelmes függelékkel együtt. Az új Poliglott Biblia végül nyolckötetes lett. A nyomtatás öt évet vett igénybe, 1568-tól 1572-ig, ami meglehetősen rövid idő, ha figyelembe vesszük, hogy milyen összetett munkáról volt szó. Összesen 1213 példányt nyomtattak belőle.

Noha az 1517-es Complutumi Poliglott Biblia „a tipográfiai művészet emlékműve”, az új Antwerpeni Biblia tartalmát és szakmai értékét tekintve felülmúlta az elődjét. Ez egy újabb mérföldkő volt a nyomtatás történetében, és ami még ennél is fontosabb, mérföldkő a bibliafordításhoz szükséges jó minőségű alapszövegek elkészítésében.

Támadás Isten Szavának ellenségeitől

Nem meglepő, hogy a hiteles bibliafordítás ellenzői hamarosan feltűntek a színen. Bár  az Antwerpeni Poliglott Bibliát a pápa jóváhagyta, és Arias Montano méltán örvendett jó hírnévnek mint tiszteletre méltó tudós, mégis feljelentették az inkvizíciós törvényszéken. Az ellenfelei azzal vádolták Montanót, hogy a Bibliájában Santes Pagninus újra átdolgozott latin szövegét úgy mutatta be, mint amely a több száz évvel korábban készített Vulgatánál pontosabban adja vissza a héber és görög eredeti szöveget. Azzal is vádolták, hogy azért támaszkodott az eredeti nyelvekre, mert pontos bibliafordítást akart készíteni, ami az ő szemükben eretnekségnek számított.

 Az inkvizíció azt is nehezményezte, hogy „a király nem részesült elég nagy megbecsülésben azáltal, hogy a nevét adta a munkához”. Azt is fájlalták, hogy Montano nem adott kellő tiszteletet a hivatalos fordításnak, a Vulgatának. A vádak ellenére nem tudtak elegendő bizonyítékot felhozni ahhoz, hogy elítéljék Montanót vagy a poliglott Bibliáját. Végül a Királyi Biblia jó fogadtatásra talált, és számos egyetemen alapművé vált.

Hasznos eszköz a bibliafordításhoz

Az Antwerpeni Poliglott Bibliát nem a nagyközönségnek szánták, azonban a bibliafordítók kezében rövid időn belül hasznos eszközzé vált. Elődjéhez, a Complutumi Poliglott Bibliához hasonlóan ez is hozzájárult az Írások meglévő szövegeinek pontosításához. Abban is segített a fordítóknak, hogy jobban megértsék a nyelveket, melyeken a Biblia eredetileg íródott. Amikor a Bibliát számos főbb európai nyelvre lefordították, hasznos volt ez a mű. Például egy könyv beszámol róla, hogy a híres 1611-es King James Version, más néven Authorized Version elkészítésekor az ókori nyelvű szövegek lefordításában az Antwerpeni Poliglott Biblia értékes segítséget nyújtott (The Cambridge History of the Bible). A Királyi Biblia jelentős hatással volt két másik híres poliglott Bibliára, melyek a XVII. században jelentek meg. (Lásd a „Poliglott Bibliák” című kiemelt részt.)

Az Antwerpeni Poliglott Biblia sok-sok érdeme közül az egyik az, hogy ez volt az első munka, amely elérhetővé tette az európai tudósoknak a Görög Iratokat szír nyelven. A szó szerinti latin fordítás mellett ott volt a szír szöveg. Ez nagyon hasznos kiegészítésnek bizonyult, hiszen a szír az első nyelvek között volt, melyre lefordították a Keresztény Görög Iratokat. Az i. sz. V. századi szír szöveg olyan kéziratok alapján készült, melyek az i. sz. II. századból származtak. Egy enciklopédia megjegyzi, hogy a szíriai „Pesitta értéke a szövegelemzés szempontjából széles körben elismert. Ez az egyik legrégibb és legfontosabb forrása az ősi hagyományoknak” (The International Standard Bible Encyclopedia).

Sem a tomboló tenger, sem a spanyol inkvizíció támadása nem tudta megakadályozni, hogy a Complutumi Poliglott Bibliának megjelenjen egy jobb minőségű, kibővített változata a Királyi Biblia formájában, 1572-ben. Az Antwerpeni Poliglott Biblia története jól mutatja, hogy milyen erőfeszítéseket tettek őszinte emberek, hogy megvédjék Isten Szavát.

Akár tudták, akár nem, ezek az emberek önzetlen munkájukkal igazolták Ézsaiás próféta szavait, aki közel 3000 évvel ezelőtt a következőket írta: „Elszáradt a fű, elhervadt a virág, de Istenünk szava időtlen időkig fennmarad” (Ézsaiás 40:8).

[Lábjegyzetek]

[Oldalidézet a 13. oldalon]

„Istenünk szava időtlen időkig fennmarad”

[Kiemelt rész/képek a 12. oldalon]

POLIGLOTT BIBLIÁK

„A poliglott Biblia olyan mű, melyben több nyelven is megtalálható a szöveg” — magyarázza egy spanyol tudós, Federico Pérez Castro. — Ám eredetileg ez a kifejezés olyan Bibliákra utal, melyek az eredeti nyelveken tartalmazzák a Szentírást. A szónak ebben a szűkebb értelmében a poliglott Bibliák száma nagyon csekély.”

1. A Complutumi Poliglott Bibliát (1514—17) Cisneros bíboros támogatta, és Alcalá de Henaresben, Spanyolországban nyomtatták. Hat kötete négy nyelven tartalmazta a Biblia szövegét: héber, görög, arámi és latin nyelven. A XVI. századi fordítóknak ez volt a Héber—Arámi Iratok elkészítéséhez az alapszöveg.

2. Az Antwerpeni Poliglott Biblia (1568—72), melyet Benito Arias Montano szerkesztett, a complutumi szöveg mellett tartalmazta még a Keresztény Görög Iratok szír Pesitta fordítását, valamint az arámi Jonatán-Targumot. A héber szöveg, mely magánhangzó-pontozási rendszerrel és hangsúlyjelekkel készült, Jacob ben Hayyim elismert héber szövege alapján lett átdolgozva. Ezért a bibliafordítók számára ez a mű lett a Héber Iratok alapszövege.

3. A Párizsi Poliglott Biblia (1629—45) elkészítését egy francia jogász, Guy Michel le Jay finanszírozta. Ez az Antwerpeni Poliglott Biblia hatására készült, bár tartalmazott még néhány szamáriai és arab szöveget is.

4. A Londoni Poliglott Bibliát (1655—57) Brian Walton szerkesztette, és ez szintén az Antwerpeni Poliglott Biblián alapult. Ebben a könyvben ókori etiópiai és perzsa bibliafordításokat is találhatunk, de ezek a fordítások nem segítették elő jelentős mértékben a Biblia jobb megértését.

[Forrásjelzések]

Zászlószalag és az Antwerpeni Poliglott Bibliák (két alsó): Biblioteca Histórica. Universidad Complutense de Madrid; Antwerpeni Poliglott Biblia (felső): By courtesy of Museum Plantin-Moretus/Stedelijk Prentenkabinet Antwerpen; Londoni Biblia: From the book The Walton Polyglot Bible, Vol. III, 1655-1657

[Kép a 9. oldalon]

II. Fülöp spanyol király

[Forrásjelzés]

II. Fülöp: Biblioteca Nacional, Madrid

[Kép a 10. oldalon]

Arias Montano

[Forrásjelzés]

Montano: Biblioteca Histórica. Universidad Complutense de Madrid

[Kép a 10. oldalon]

Korabeli nyomdagépek Antwerpenben (Belgium)

[Forrásjelzés]

Nyomdagép: By courtesy of Museum Plantin-Moretus/Stedelijk Prentenkabinet Antwerpen

[Képek a 11. oldalon]

Bal oldalon: Christophe Plantin és az Antwerpeni Poliglott Biblia címlapja

[Forrásjelzés]

Címlap és Plantin: By courtesy of Museum Plantin-Moretus/Stedelijk Prentenkabinet Antwerpen

[Kép a 11. oldalon]

Fent: Mózes második könyvének 15. fejezete négy hasábban

[Kép forrásának jelzése a 9. oldalon]

Címlap és Plantin: By courtesy of Museum Plantin-Moretus/Stedelijk Prentenkabinet Antwerpen

[Kép forrásának jelzése a 13. oldalon]

Biblioteca Histórica. Universidad Complutense de Madrid