Isten népének szeretnie kell a kedvességet
Isten népének szeretnie kell a kedvességet
„Hát nem azt kívánja meg tőled Jehova, hogy igazságosságot gyakorolj, szeresd a kedvességet, és szerényen járj Isteneddel?” (MIKEÁS 6:8).
1—2. a) Miért ne lepjen meg bennünket az, hogy Jehova elvárja a népétől, hogy kedves legyen? b) A kedvességgel kapcsolatban mely kérdések érdemlik meg a figyelmünket?
JEHOVA a kedvesség Istene (Róma 2:4; 11:22). Milyen hálás lehetett ezért az első emberpár, Ádám és Éva! Az Éden-kertben az őket körülvevő, látható teremtésmű arról tanúskodott, hogy Isten kedvesen bánik az emberekkel, hiszen élvezhették az alkotott dolgokat. Isten máig is kedves mindenkihez, még a hálátlan, gonosz emberekhez is.
2 Mivel az ember Isten képmására lett megalkotva, képes visszatükrözni Isten tulajdonságait (1Mózes 1:26). Nem meglepő hát, hogy Jehova elvárja tőlünk, hogy kedvesek legyünk. Ahogyan a Mikeás 6:8 fogalmaz, Isten népének ’szeretnie kell a kedvességet’. De mit is jelent a kedvesség? Hogyan van kapcsolatban más, Istennek tetsző tulajdonságokkal? Ha az emberek tudnak kedvesek lenni, miért olyan kegyetlen és durva a világ? Nekünk, keresztényeknek miért kell igyekeznünk kedvesen bánni másokkal?
Mi a kedvesség?
3. Hogyan határoznád meg a kedvesség fogalmát?
3 A kedvesség azt jelenti, hogy az ember tevékenyen érdeklődik mások iránt. Hasznos tettekben, figyelmes szavakban nyilvánul meg. Aki kedves, az jót tesz, nem bánt meg mást, barátságos, gyöngéd, együtt érző és jóindulatú. Nagylelkűen és tapintatosan bánik másokkal. Pál apostol így intette a keresztényeket: „öltsétek magatokra a könyörület gyöngéd vonzalmát, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést” (Kolosszé 3:12). A kedvesség tehát hozzátartozik minden igaz keresztény jelképes öltözetéhez.
4. Miért mondhatjuk, hogy Jehova kezdeményező az emberiség iránti kedvesség kimutatásában?
4 Jehova Isten kezdeményező a kedvesség kimutatásában. Pál úgy fogalmazott, hogy amikor „Megmentőnknek, Istennek az emberek iránti kedvessége és szeretete nyilvánvalóvá lett, ő megmentett minket . . . a bennünket életre hívó fürdő révén és a szent szellem általi megújításunk révén” (Titusz 3:4, 5). Isten megfürdeti, azaz megtisztítja a felkent keresztényeket Jézus vérében, más szóval a javukra fordítja Krisztus váltságáldozatának az értékét. A felkentek ezenkívül megújulnak a szent szellem által, és ’új teremtéssé’ lesznek mint Isten szellem által nemzett fiai (2Korintusz 5:17). Sőt, Isten kedvessége és szeretete a „nagy sokaság” tagjaira is kiárad, akik „megmosták köntösüket, és megfehérítették a Bárány vérében” (Jelenések 7:9, 14; 1János 2:1, 2).
5. Miért várható el a kedvesség azoktól, akiket Isten szelleme vezet?
5 A kedvesség hozzátartozik Isten szent szellemének, vagyis tevékeny erejének a gyümölcséhez. „A szellem gyümölcse . . . szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom. Ezek ellen nincs törvény” — jelentette ki Pál (Galácia 5:22, 23). Ebből következik, hogy akiket Isten szelleme vezet, azoktól elvárható, hogy kedvesen bánjanak másokkal.
Az igazi kedvesség nem a gyengeség jele
6. Mikor nevezhető gyengeségnek a kedvesség, és miért?
6 Némelyek a gyengeség jelének tartják a kedvességet. Úgy érzik, időnként ridegnek, sőt gorombának
kell lenniük, hogy az emberek erős jelleműnek tartsák őket. Pedig valójában nagyon is sok erő kell ahhoz, hogy valaki igazán kedves legyen, és ne tévesszen célt a kedvesség kimutatásában. Mivel az igazi kedvesség hozzátartozik Isten szellemének gyümölcséhez, nem jelenthet gyengeséget, megalkuvást a helytelen viselkedéssel szemben. A célt tévesztett kedvesség viszont csakugyan gyengeségnek nevezhető, és a helytelenség elnézését mozdítja elő.7. a) Mit mulasztott el Éli? b) Miért óvakodjanak a vének attól, hogy célt tévesszenek a kedvesség kimutatásában?
7 Nézzük meg például Élinek, Izrael főpapjának az esetét. Éli elmulasztotta megfegyelmezni a fiait, Hofnit és Fineást, akik papokként szolgáltak a hajléknál. Nem elégedve meg az áldozatnak azzal a részével, amelyet Isten Törvénye biztosított nekik, azt mondták egy szolgának, hogy nyers húst kérjen az áldozat felajánlójától, mielőtt az áldozat kövérjét elfüstölögtették az oltáron. Éli fiai továbbá erkölcstelen viszonyt folytattak a hajlék bejáratánál szolgáló nőkkel. Éli mégsem mozdította el őket tisztjükből, csupán szelíden korholta őket (1Sámuel 2:12–29). Nem csoda, hogy „azokban a napokban ritkán jött szózat Jehovától” (1Sámuel 3:1). A keresztény véneknek ügyelniük kell rá, nehogy tévesen a helytelenül cselekvők iránt mutassanak kedvességet, akik veszélynek tehetik ki a gyülekezet szellemiségét. Az igazi kedvesség nem huny szemet az Isten irányadó mértékeit megsértő gonosz szavak és tettek fölött.
8. Hogyan tanúsított Jézus igazi kedvességet?
8 Példaképünk, Jézus Krisztus soha nem tanúsított rossz irányban kedvességet; a legjobb példát mutatta az igazi kedvességből. Ez egyebek között abban fejeződött ki, hogy gyöngéd vonzalmat érzett az emberek iránt, „mert elcsigázottak és hányatott sorsúak voltak, mint a pásztor nélküli juhok”. A tiszta szívű emberek szívesen voltak Jézus társaságában, és még a kisgyermekeiket is odavitték hozzá. Gondoljunk arra, hogy milyen kedves és könyörületes lehetett, amikor „karjába vette a gyermekeket, s . . . megáldotta őket” (Máté 9:36; Márk 10:13–16). Bár Jézus kedves volt, szilárdan ragaszkodott ahhoz, ami égi Atyja szemében helyes. Soha nem nézte el a rosszat; Istentől kapott erővel leleplezte a képmutató vallási vezetőket. A Máté 23:13–26 tanúsága szerint többször is kijelentette: „Jaj nektek, írástudók és farizeusok, képmutatók!”
A kedvesség és Istennek tetsző más tulajdonságok
9. Milyen kapcsolatban van a kedvesség a hosszútűréssel és a jósággal?
9 A kedvesség kapcsolatban van más olyan tulajdonságokkal, amelyeket Isten szelleme terem meg. A felsorolásban a „hosszútűrés” és a „jóság” között említik. És csakugyan, azáltal nyilváníthatjuk ki a kedvességet, hogy hosszútűrők vagyunk, tehát türelmesek azokkal is, akik nem kedvesek. A jósággal pedig úgy függ össze a kedvesség, hogy gyakran abban
nyilvánul meg, hogy valami hasznosat teszünk másokért. Azt a görög szót, amely a Bibliában a „kedvesség” megfelelője, olykor a „jóság” szóval is vissza lehet adni. A korai keresztények egymás iránti kedvessége annyira bámulatba ejtette a pogányokat, hogy azok Tertullianus szerint olyan embereknek hívták Jézus követőit, akiknek a kedvesség a legkiemelkedőbb tulajdonsága.10. Milyen összefüggés van a kedvesség és a szeretet között?
10 A kedvesség a szeretettel is összefügg. Jézus ezt mondta a követőiről: „Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35). Pál pedig így beszélt erről a szeretetről: „A szeretet hosszútűrő és kedves” (1Korintusz 13:4). A kedvesség a Szentírásban gyakran előforduló „szerető-kedvesség” kifejezésben is összekapcsolódik a szeretettel. Ez a szó olyan kedvességre utal, amely lojális szeretetből fakad. A „szerető-kedvességnek” fordított héber főnév többet jelent a gyöngéd figyelemnél. Olyan kedvesség ez, amely szeretettel kötődik a tárgyához mindaddig, amíg az azzal kapcsolatos szándéka meg nem valósul. Jehova szerető-kedvessége, vagyis lojális szeretete többféleképpen jut kifejezésre, például a tőle jövő szabadításban és védelemben (Zsoltárok 6:4; 40:11; 143:12).
11. Miről biztosít minket Isten szerető-kedvessége?
11 Jehova a szerető-kedvességével magához vonzza az embereket (Jeremiás 31:3). Amikor Isten hűséges szolgáinak szabadításra vagy segítségre van szükségük, tudják, hogy Jehova szerető-kedvessége csakugyan lojális szeretet, amely nem hagyja őket cserben. Ezért hittel imádkozhatnak, ahogyan a zsoltáríró, aki így fogalmazott: „Én pedig szerető-kedvességedben bízom; hadd örüljön szívem szabadításodnak!” (Zsoltárok 13:5). Mivel Isten szeretete lojális, a szolgái feltétel nélkül megbízhatnak őbenne. A következőkről biztosítják őket: „Jehova nem hagyja el népét, nem hagyja cserben saját örökségét” (Zsoltárok 94:14).
Miért olyan kegyetlen a világ?
12. Mikor és hogyan vette kezdetét a zsarnoki uralom?
12 Az erre a kérdésre adandó válasz az Éden-kertben történtekkel függ össze. Az emberi történelem hajnalán egy szellemteremtmény, aki önzővé és gőgössé vált, a fejébe vette, hogy megszerzi a világ fölötti uralkodást. Mesterkedései által valóban ő lett ’e világ uralkodója’, és igen zsarnoki módon gyakorolja a hatalmát (János 12:31). Úgy vált ismertté, mint Sátán, az Ördög, a fő ellenfele Istennek és embernek egyaránt (János 8:44; Jelenések 12:9). Nem sokkal Éva megteremtése után feltárult önző terve, hogy olyan uralmat akar létrehozni, mely verseng Jehova jóságos uralkodásával. A gonosz uralom akkor vette kezdetét, amikor Ádám úgy döntött, hogy függetleníti magát Isten uralmától, ezáltal teljesen elutasítva Isten kedvességét (1Mózes 3:1–6). Ádám és Éva nem vált igazán függetlenné, hanem az Ördög önző és büszke befolyása alá került, az ő uralmának lett alávetve.
13—15. a) Milyen következményekkel járt Jehova igazságos uralmának az elutasítása? b) Miért olyan durva a világ?
13 Beszéljünk most a következményekről. Ádámot és Évát kiűzték a földnek arról a részéről, amely paradicsom volt. Addig viruló kertben éltek, és könnyen hozzáfértek az egészséges zöldségekhez, gyümölcsökhöz, az Éden-kerten kívül azonban zord körülmények fogadták őket. Isten így szólt Ádámhoz: „Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél a fáról, amelyről azt parancsoltam: »arról ne egyél«, átkozott legyen a föld miattad. Gyötrelmes fáradozással fogod enni termését életed minden napján. Tövist és bogáncskórót fog neked teremni.” A földre kimondott átok azt jelentette, hogy a művelése akkortól kezdve nagyon nehézzé vált. Ádám leszármazottai olyannyira érzékelték az átok hatását — azt, hogy a föld tövist és bogáncskórót terem —, hogy Noé apja, Lámek a ’kezük gyötrelmes fáradozásáról’ beszélt, „ami a Jehova által megátkozott föld miatt van” (1Mózes 3:17–19; 5:29).
14 Odalett Ádám és Éva nyugalma is; helyette 1Mózes 3:16; 4:8).
gyötrődés várt rájuk. Isten ezt mondta Évának: „Felettébb megnövelem terhességed fájdalmát. Fájdalommal szülsz gyermekeket, és epekedni fogsz férjed után, ő pedig uralkodni fog rajtad.” Később az elsőszülött fiuk, Káin kegyetlenül meggyilkolta az öccsét, Ábelt (15 „Az egész világ a gonosz hatalmában van” — szögezte le János apostol (1János 5:19). A világ ma az uralkodójához hasonlóan rossz tulajdonságokat mutat fel, például önző és büszke. Nem csoda, hogy annyi a durvaság és a kegyetlenség! De nem mindig lesz ez így. Jehova gondoskodik róla, hogy Királyságában a durvaság és a kegyetlenség helyett a kedvesség és a könyörület érvényesüljön.
Isten Királyságában a kedvesség érvényesül majd
16. Miért mondhatjuk, hogy Istennek a Krisztus Jézus általi uralmát kedvesség hatja át, és mire kötelez ez bennünket?
16 Jehova és Királyságának kijelölt Királya, Krisztus Jézus megkövetelik, hogy az alattvalóik a kedvességükről legyenek ismertek (Mikeás 6:8). Jézus Krisztus ízelítőt adott abból, hogy a kormányzást, melyet Atyja rábízott, kedvesség hatja majd át (Héberek 1:3). Ez figyelhető meg Jézus szavaiból, melyekkel leleplezte a hamis vallási vezetőket, akik nehéz terheket raktak az emberekre. Ezt mondta: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik keményen fáradoztok és meg vagytok terhelve, és én felüdítelek benneteket. Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek. Mert az én igám kellemes, és az én terhem könnyű” (Máté 11:28–30). Nagyon sok földi uralkodó — akár vallási, akár világi hatalom van a kezében — kimeríti az embereket fárasztó terhekkel: szabályok végtelen sorával és hálátlan feladatokkal. Jézus elvárásai ellenben a követői szükségleteihez és képességeihez vannak szabva. Ez csakugyan felüdítő és kellemes iga! Hát nem arra indít ez minket, hogy hozzá hasonlóan kedvesen bánjunk másokkal? (János 13:15).
17—18. Miért bízhatunk abban, hogy akik együtt uralkodnak majd Krisztussal az égben, és akik a földi képviselői lesznek, kedvesen fognak viselkedni?
17 Jézus megkapó szavai, melyeket az apostolainak mondott, rávilágítanak, hogy Isten Királyságának uralma határozottan eltér az emberi uralomtól. Ezt olvassuk a Bibliában: „heves vita is támadt [a tanítványok között] arról, hogy melyikőjük tűnik a legnagyobbnak. Ő pedig ezt mondta nekik: »A nemzeteken hatalmaskodnak a királyaik, és akiknek hatalmuk van felettük, azokat jótevőknek hívják. De ti ne legyetek ilyenek. Hanem aki a legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a legifjabb, és aki vezetőként tevékenykedik, mint aki szolgál. Mert melyik nagyobb: aki asztalhoz telepedett, vagy aki szolgál? Nemde az, aki asztalhoz telepedett? Én mégis Lukács 22:24–27).
az vagyok közöttetek, aki szolgál«” (18 Az emberi uralkodók a saját nagyságukat igyekeznek biztossá tenni, azáltal hogy „hatalmaskodnak” az embereken, és hangzatos címekre törekszenek, mintha attól kiválóbbak lennének azoknál, akiken uralkodnak. Jézus azonban azt mondta, hogy az igazi nagyság abból fakad, ha valaki szorgalmasan és kitartóan arra törekszik, hogy szolgáljon másokat. Mindazoknak, akik együtt uralkodnak majd Krisztussal az égben, és akik a földi képviselői lesznek, igyekezniük kell utánozni Jézusnak az alázatosságban és kedvességben mutatott példáját.
19—20. a) Hogyan utalt Jézus Jehova kedvességének mértékére? b) Hogyan utánozhatjuk Jehovát a kedvesség kinyilvánításában?
19 Nézzünk meg most egy másik szeretetteljes tanácsot Jézustól. Jehova kedvességének mértékére utalva ezt mondta: „Ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mennyiben érdem az nektek? Hiszen még a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, igazából mennyiben érdem az nektek? Még a bűnösök is megteszik ugyanezt. Ezenkívül, ha azoknak kölcsönöztök kamatmentesen, akiktől remélitek, hogy megkapjátok, mennyiben érdem az nektek? Még bűnösök is kölcsönöznek kamatmentesen bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Ellenkezőleg, szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és kölcsönözzetek kamatmentesen, semmit sem remélve vissza; és nagy lesz a ti jutalmatok, és fiai lesztek a Legfelségesebbnek, mert ő kedves a hálátlanokhoz és gonoszokhoz. Továbbra is legyetek irgalmasak, mint ahogy a ti Atyátok is irgalmas” (Lukács 6:32–36).
20 Isten kedvessége önzetlen. Nem kér semmit, és nem vár el semmit viszonzásul. Jehova kedvesen „felhozza a napját gonoszokra is, jókra is, és esőt ad igazságosaknak is, és igazságtalanoknak is” (Máté 5:43–45; Cselekedetek 14:16, 17). Égi Atyánkat utánozva nem csupán tartózkodunk attól, hogy megbántsuk a hálátlanokat, de jót is teszünk velük, még azokkal is, akik ellenségesen bánnak velünk. Kedves magatartásunkkal bebizonyítjuk Jehovának és Jézusnak, hogy szeretnénk Isten Királyságának uralma alatt élni, amikor a kedvesség és Istennek tetsző más tulajdonságok hatnak majd át minden emberi kapcsolatot.
Miért legyünk kedvesek?
21—22. Miért legyünk kedvesek?
21 Az igaz keresztények életében különösen fontos a kedvesség kimutatása. Azt bizonyítja, hogy Isten szelleme működik rajtunk. Ezenkívül az igazi kedvesség kinyilvánításával Jehova Istent és Krisztus Jézust utánozzuk. A kedvesség továbbá megköveteltetik azoktól, akik Isten Királyságának az alattvalói lesznek. Szeressük hát a kedvességet, és tanuljuk meg kimutatni!
22 Milyen gyakorlatias módokon tanúsíthatunk kedvességet a mindennapokban? A következő cikk ezt a témát taglalja.
Hogyan válaszolsz?
• Mi a kedvesség?
• Miért kegyetlen és durva a világ?
• Honnan tudjuk, hogy Isten uralma alatt a kedvesség érvényesül majd?
• Miért fontos kedvességet tanúsítaniuk azoknak, akik Isten Királyságának uralma alatt kívánnak élni?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 13. oldalon]
A keresztény vének igyekeznek kedvesen bánni a nyájjal
[Kép a 15. oldalon]
Jehova szerető-kedvessége nem hagyja cserben a szolgáit a nehézségek idején
[Képek a 16. oldalon]
Jehova kedvesen megengedi, hogy mindenkire süssön a nap, és mindenkinek ad esőt