Egy újabb szellemi mérföldkő

A Szentírás új világ fordításának közreadása magyar nyelven

EGY újabb szellemi mérföldkőhöz érkeztünk: 2003. július 24-én A Szentírás új világ fordítása megjelent magyar nyelven.

Az Új világ fordítást ezentúl ugyanúgy a kezünkbe vehetjük, mint más fordításokat, amelyeket Magyarországon az istenfélő emberek már régóta forgatnak. De miért volt szükség egy újabb bibliafordításra? Ki áll mögötte? Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy az Új világ fordítás megbízható?

Miért létezik olyan sok bibliafordítás?

Az utóbbi években nagyon sok új bibliafordítás jelent meg. Néhány új fordítás először tette hozzáférhetővé Isten Szavát bizonyos nyelveken. Új Bibliák jelennek meg azonban olyan nyelveken is, amelyeken már vannak elterjedt fordítások. Mi lehet ennek az oka? Egy könyv így magyarázza ezt: „Egyik bibliafordításról sem mondhatjuk soha, hogy az lesz az utolsó. A fordításoknak lépést kell tartaniuk a bibliai tudományok fejlődésével és a nyelvben végbemenő változásokkal” (Kubo Szakae és Walter Specht: So Many Versions?).

A XX. században sokat fejlődött a héber, az arámi és a görög nyelv megértése — azoké a nyelveké, amelyeken a Bibliát eredetileg írták. Ezenkívül régebbi és pontosabb bibliai kéziratokat fedeztek föl, mint amilyeneket a bibliafordítók korábbi nemzedékei használtak. Ezért Isten  Szavát ma pontosabban lehet lefordítani, mint ezelőtt bármikor.

Egy folyóirat az üzleti szempontokra célozva ezt a megállapítást teszi: „A Bibliák kiadása nagy (meglepően nagy) üzlet” (The Atlantic Monthly). Előfordul, hogy a kiadókat inkább az a vágy hajtja, hogy a bibliafordításuk könyvsiker legyen, ez pedig a pontosság rovására megy. Az egyik új bibliafordítás kiadói még azt is megengedték maguknak, hogy kihagyják az általuk „unalmasnak” minősített részeket. Egy másik fordításban megváltoztattak bizonyos szavakat vagy kifejezéseket, amelyeken a modern olvasó esetleg megütközhet. Például a feministák kedvéért Istent „Atya-Anyának” nevezik.

Isten nevének rejtegetése

A legzavaróbb irányzat Isten személyes nevével, a Jehova névvel kapcsolatos. (Néhány bibliatudós ezt a nevet „Jahvénak” fordítja.) A Biblia ősi példányaiban Isten nevét négy héber mássalhangzó képviselte, amelyet a JHVH vagy YHWH betűkapcsolattal lehetne átírni. Ez a megkülönböztető név közel hétezerszer fordul elő csak az úgynevezett ószövetségben (2Mózes 3:15; Zsoltárok 83:18 [83:19, Károli-fordítás]). Nyilvánvaló, hogy a Teremtőnk azt akarta, hogy az imádói ismerjék és használják is ezt a nevet!

Évszázadokkal ezelőtt azonban a zsidók babonás félelmeknek adtak helyt, és nem mondták ki többé Isten nevét. Ez a babonás szemlélet később a kereszténységet is megfertőzte. (Vesd össze: Cselekedetek 20:29, 30; 1Timóteusz 4:1.) A bibliafordítók között elterjedt, hogy Isten nevét az „Úr” címmel helyettesítsék. Manapság a legtöbb Biblia teljesen kihagyja Isten nevét. Néhány modern bibliafordítás még a „név” szó említésétől is óvakodik a János 17:6 fordításánál, ahol Jézusnak ez a kijelentése olvasható: „Nyilvánvalóvá tettem a nevedet.” A Békés—Dalos-fordítás ezt a verset így adja vissza: „Kinyilatkoztattalak téged az embereknek.”

Miért ódzkodnak ennyire Isten nevétől? Figyeljük meg, mit ír egy folyóirat, amelyet a Bibliatársulatok Világszövetsége (UBS) ad ki, az a szövetség, amely összehangolja a világon folyó bibliafordítási munka nagy részét. Az egyik cikkben ez áll: „A JHVH kétségtelenül tulajdonnév, ezért fordítói elvként a betű szerinti átírás lenne a leglogikusabb megközelítés.” A cikk azonban óvatosságra intett: „Mindazonáltal vannak tények, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül” (Practical Papers for the Bible Translator 1992., 43. évfolyam, 4. szám).

Mennyire nevezhetők tényeknek ezek a „tények”? A folyóirat szerint néhány bibliatudós így érvel: „Ha [a nem keresztények között] most egy olyan nevet kezdenénk el használni, mint például a Jahve név, akkor téves következtetésekre juthatnának . . . , mintha csak arra utalnánk, hogy »Jahve« egy idegen Isten, egy új és ismeretlen Isten, aki különbözik attól az Istentől, akit már ismernek.” A Biblia azonban egyértelműen azt tanítja, hogy Jehova Isten valóban különbözik a nem keresztények által imádott istenektől (Ézsaiás 43:10–12; 44:8, 9).

Néhány bibliatudós azt állítja, hogy pusztán a hagyományt követi, amikor Isten nevét az „ÚR” címmel helyettesíti. Ám Jézus elítélte az Istent gyalázó hagyományok követését (Máté 15:6). Ezenkívül, a Szentírásban semmilyen alap nem található arra, hogy egy nevet címmel  lehetne helyettesíteni. Jézus Krisztust sokféle címmel illeti a Biblia, például azt olvassuk róla, hogy „az Isten Szava” és a „királyoknak Királya” (Jelenések 19:11–16). Vajon a Jézus nevet az egyik ilyen címmel kellene helyettesíteni?

A fent említett folyóirat egy másik cikke kijelenti: „Általában kerülni kell a »Jehova« formát.” Mivel indokolja az állítását? „A bibliatudósok többsége úgy véli, hogy az eredeti kiejtést a »Jahve« forma képviseli leginkább.” Ámde más, közismert bibliai neveket (mint például a Jeremiás, Ézsaiás és a Jézus nevet) oly formában adnak vissza, amely igencsak eltér az eredeti héber kiejtéstől (Jir mejáʹ, Jesa’ jáʹhú és Jehó suʹa’). Mivel a „Jehova” alakot joggal használják Isten nevének a fordítására — és ez egyben egy közismert forma is —, a használatával szembeni ellenvetések üres kifogások. Igen, úgy tűnik, hogy az Isten nevének használatától való idegenkedés inkább érzelmeken és előítéleten alapul, mintsem a tudományon.

Mindez azonban nem csupán elméleti kérdés. Például az UBS egyik indiai szakértője arról írt, hogy milyen következményekkel járt Isten nevének az eltávolítása olyan fordításokból, amelyekben ez a név korábban megtalálható volt. Ez a szakértő elismeri: „A hindukat nem érdekli, milyen címmel illetik Istent. Ők Isten nevére kíváncsiak. Ha nem ismerik a nevet, nem tudnak közeledni a viselőjéhez sem.” Ugyanez mondható el minden istenkereső emberről is. Isten nevének az ismerete alapvető fontosságú ahhoz, hogy megértsük őt, hogy ne úgy gondoljunk rá, mint egy személytelen erőre, hanem mint személyre, olyan valakire, akit megismerhetünk (2Mózes 34:6, 7). A Biblia ezért kijelenti: „mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmentésben fog részesülni” (Róma 10:13). Igen, Isten imádóinak használniuk kell a nevét!

Egy olyan fordítás, amely tiszteli Istent

Ezért mérföldkőnek számító esemény volt, amikor 1950-ben A Keresztény Görög Iratok új világ fordításának angol nyelvű kiadása megjelent. A következő tíz évben kiadták részletekben a Héber Iratokat, vagy ahogyan általánosan ismert, az Ószövetséget. 1961-ben kiadták a teljes Bibliát angolul, méghozzá egyetlen kötetben. Figyelemre méltó, hogy az Új világ fordítás használja Isten nevét, a Jehova nevet, azon a majdnem hétezer helyen, ahol az „Ószövetségben” előfordul. Különösen kiemelkedő, hogy ebben a fordításban Isten neve visszakerült arra a 237 helyre, ahol az „Újszövetségben” vagy más néven a Keresztény Görög Iratokban eredetileg előfordult.

A név visszahelyezése egyrészt tiszteletet mutat Isten iránt, másrészt új távlatokat nyit a Biblia megértése előtt. Sok fordításban például így hangzik a Máté 22:44: „Monda az Úr az én Uramnak.” De ki az, aki szól, és vajon kihez beszél? Az Új világ fordítás így adja vissza ezt a verset: „Így szólt Jehova az én Uramhoz” — idézve a Zsoltárok 110:1-et. Ezen a kritikus helyen az olvasó felismerheti, hogy a vers mikor utal Jehova Istenre, és mikor a Fiára.

Ki áll mögötte?

Az Új világ fordítást a Watch Tower Bible and Tract Society adja ki, Jehova Tanúinak a törvényes képviselete. Több mint száz éve, hogy ez a társulat Bibliákat  nyomtat és terjeszt világszerte. Ezt a fordítást egy keresztényekből álló csoport, az Új Világ Bibliafordító Bizottság terjesztette a társulat elé. Mivel távol állt tőlük, hogy a maguk dicsőségét keressék, a bizottság tagjainak az volt a kérése, hogy a nevük titokban maradjon még a haláluk után is. (Vesd össze: 1Korintusz 10:31.)

Miért kapta ez a fordítás az Új világ fordítás nevet? Az elnevezés azt a szilárd meggyőződést tükrözi, miszerint az emberiség „elérkezett az új világ kapujához”, amiről a 2Péter 3:13-ban olvashatunk ígéretként. A bizottság szavait idézve: ebben az időszakban, „amely az óvilág átmeneti időszaka”, nagyon fontos, hogy a bibliafordítások ragyogni engedjék „Isten Szavának tiszta igazságát”. (Lásd az 1950-ben angolul megjelent kiadás előszavát.)

Pontos fordítás

Ennél a fordításnál elsődlegesen a pontosságot tartották fontosnak. Az angol nyelvű kiadás fordítói közvetlenül az eredeti héber, arámi és görög nyelvekből fordítottak, és a rendelkezésre álló legjobb szövegeket vették alapul. * Rendkívüli gonddal ügyeltek arra, hogy az ókori szöveget a lehető legszószerintibben adják vissza — ám olyan nyelvezettel, amelyet a mai olvasók is könnyen megértenek.

Nem meglepő, hogy néhány tudós dicsérte az Új világ fordítás szöveghűségét és pontosságát. Benjamin Kedar professzor, a héber nyelv izraeli tudósa 1989-ben ezt mondta: „A héber Bibliával és annak fordításaival kapcsolatosan végzett nyelvészeti kutatásaim során gyakran hivatkozom arra az angol kiadásra, amely New World Translationként ismert. Minden alkalommal megerősödik bennem az az érzés, hogy ez a munka azt az őszinte törekvést tükrözi, hogy a szövegből a lehető legpontosabb megértést nyerjük.”

Más nyelveken is megjelenik

Ahogyan az várható volt, a Watch Tower Society nem csak az angolul beszélő emberek számára tette hozzáférhetővé az Új világ fordítást. Eddig részben vagy egészben 44 nyelven adták ki. Ennek a munkának a megkönnyítésére a társulat kifejlesztett egy olyan módszert, amely összekapcsolta a bibliai szavak tanulmányozását a számítógépes technikával. A társulat létrehozott egy fordítószolgálatot is, amely most a New York állambeli Pattersonban működik, és a fordítókat segíti. Az Írói Bizottságon keresztül Jehova Tanúinak a Vezető Testülete szigorúan felügyeli a Biblia fordítását. Hogyan folyik ez a munka?

Először is kineveznek egy fordítócsoportot, amely önátadott keresztényekből áll. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy amikor a fordítók mint csapat dolgoznak együtt és nem egymástól függetlenül, akkor jobb és szélsőségektől mentesebb fordítás születik. (Vesd össze: Példabeszédek 11:14.) Általában a csapat minden tagja már tapasztalatot szerzett a társulat kiadványainak fordítójaként. A csapat alapos képzést kap a bibliafordítás alapelveit és a külön erre a célra kifejlesztett számítógépes programok kezelését illetően.

A fordítócsapat arra kapott képzést, hogy olyan Bibliát készítsen, amely 1. pontos, 2. következetes, 3. annyira szó szerinti, amennyire csak a nyelv engedi,  4. az átlag emberek számára mégis könnyen érthető. Hogyan érik ezt el? Vegyük például a most megjelent Bibliát. A fordítócsapat azzal kezdte meg a munkáját, hogy magyar megfelelőket választott minden főbb bibliai kifejezésre, amely az angol nyelvű Új világ fordításban szerepel. A számítógépes program segítségével látható volt, hogy melyek az egymáshoz kapcsolódó és a szinonim bibliai szavak. Megmutatta az eredeti görög és héber szavakat is, amelyekből az angol szavakat fordították, így a fordító tanulmányozhatta, hogyan lettek lefordítva ugyanezek a görög vagy héber szavak más helyeken. Mindez nagy segítséget jelentett a megfelelő magyar szavak kiválasztásában. Mihelyt a csapat megállapodott a választott szavakban, elkezdték fordítani a Bibliát. Miközben versről versre fordítottak, a számítógépen láthatták az előzőleg kiválasztott magyar szavakat.

A fordítás azonban sokkal többet jelent annál, mint hogy egyszerűen nyelvünk szavaival helyettesítjük be az idegen szavakat. Sok munkát igényelt annak elérése, hogy a kiválasztott magyar szavak a megfelelő bibliai gondolatot hordozzák az adott szövegkörnyezetben. Arra is gondot kellett fordítani, hogy a szöveg nyelvtanilag jó, mondatszerkesztés szempontjából szép és természetes legyen. Ennek a kemény fáradozásnak jól látható az eredménye. Az Új világ fordítás magyar nyelvű kiadása jól olvashatóan, világosan, érthetően és az ősi szöveghez hűen tolmácsolja Isten Szavát.

Mindenkit arra buzdítunk, hogy személyesen vizsgálja meg A Szentírás új világ fordítását, amely beszerezhető ennek a folyóiratnak a kiadóitól vagy Jehova Tanúinak a helyi gyülekezetétől. Olvasásakor megbízhatunk abban, hogy a fordítás hűen tolmácsolja Isten kijelentéseit a saját nyelvünkön. Minden bizonnyal hamar felismerjük, hogy ez a nemrégiben megjelent Biblia valóban egy szellemi mérföldkő!

[Lábjegyzet]

 [Kiemelt rész a 26. oldalon]

Az új világ fordítás néhány jellegzetessége

Tisztán kivehető, jól olvasható betűk

A versek bekezdésekként vannak csoportosítva: A versek nem önmagukban alkotnak egy-egy bekezdést, hanem csoportokba lettek szedve. Ez segít az olvasónak abban, hogy követni tudja a bibliaíró gondolatmenetét.

Élőfejek: A legtöbb oldal tetején láthatók, és segítenek hamarabb megtalálni a keresett bibliai történetet.

Keresztutalások: Minden oldalon találhatók olyan utalások, amelyek elvezetnek a témával kapcsolatos más bibliai részekhez.

Szójegyzék: A könyv vége felé található egy rész, amelynek a címe: „Bibliai szavak jegyzéke”. Ez a Bibliában előforduló, kiválasztott szavaknak és az előfordulási helyüknek a felsorolása. Általában egy rövid kivonat mutatja meg a szövegkörnyezetet.

Függelék: Rövidebb cikkekből álló sorozat; ezek alapvető bibliai tantételeket, és azokhoz kapcsolódó kérdéseket tárgyalnak.