„Az Isten szeretet”

„Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent, mert az Isten szeretet” (1JÁNOS 4:8).

1—3. a) Mit jelent ki a Biblia Jehova szeretetéről, és miért egyedülálló ez a kijelentés? b) Miért mondja azt a Biblia, hogy „az Isten szeretet”?

JEHOVA összes tulajdonsága kiváló, tökéletes és vonzó. A legmegnyerőbb közülük mégis a szeretet. Semmi sem vonz minket ilyen erővel Jehovához. Milyen jó, hogy a szeretet egyben az uralkodó tulajdonsága is! Honnan tudjuk ezt?

² A Biblia olyasmit jelent ki a szeretetről, amit Jehova más fő tulajdonságaival kapcsolatban sohasem mond. A Szentírásban nem olvasunk arról, hogy az Isten hatalom, az Isten igazságosság, vagy az Isten bölcsesség. A birtokában van ezeknek a tulajdonságoknak, ő a forrásuk. A szeretetről azonban valami mélyebb értelmű megállapítást olvashatunk az 1János 4:8-ban: „az Isten szeretet.” Igen, a szeretet mélyen átjárja Jehovát. Isten lényege vagy természete a szeretet. Általánosságban így képzelhetjük el ezt: Jehova hatalma képessé teszi őt a cselekvésre. Az igazságossága és a bölcsessége irányítja, hogy miként járjon el. De a szeretete indítja őt cselekvésre. És a szeretete mindig befolyásolja azt, ahogyan a többi tulajdonságát érvényesíti.

³ Azt szoktuk mondani, hogy Jehova a megtestesült szeretet. Ebből következik, hogy ha a szeretetről akarunk tanulni, akkor Jehováról kell tanulnunk. Beszéljünk akkor most Jehova páratlan szeretetének különböző megnyilvánulásairól!

A szeretet legnagyobb megnyilvánulása

4—5. a) Mi volt a szeretet legnagyobb megnyilvánulása az egész történelem folyamán? b) Miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Jehovát a valaha létezett legerősebb szeretet köteléke egyesíti a Fiával?

⁴ Jehova sokféleképpen mutat szeretetet, de ennek a tulajdonságának az egyik megnyilvánulása az összes többit felülmúlja. Miről van szó? Arról, hogy Jehova elküldte Fiát, hogy szenvedjen és meghaljon értünk. Nyugodtan mondhatjuk,  hogy ez volt a szeretet legnagyobb megnyilvánulása az egész történelem folyamán. Miért?

⁵ A Biblia ’az egész teremtés elsőszülöttének’ nevezi Jézust (Kolosszé 1:15). Gondolj bele! Jehova Fia már a fizikai világegyetem létrejötte előtt is létezett. Mennyi időt töltött akkor együtt az Atya és a Fia? Némelyik tudós 13 milliárd évre becsüli a világegyetem korát. Még ha ez a becslés megfelel is a valóságnak, akkor is rövidebb idő ez, mint Jehova Fiának az élettartama! Vajon mivel foglalatoskodott a Fiú ez alatt a roppant hosszú idő alatt? Boldogan szolgált Atyja ’mestermunkásaként’ (Példabeszédek 8:30, NW; János 1:3). Jehova és a Fia együtt hoztak létre minden mást. Milyen izgalmas és örömteli élményeik lehettek! Ennek fényében melyikünk lenne képes akár csak töredékében is felfogni, hogy milyen erős kötelék alakulhat ki ilyen hosszú idő alatt? Egyértelmű, hogy Jehova Istent a valaha létezett legerősebb szeretet köteléke egyesíti a Fiával.

6. Hogyan fejezte ki Jehova a Fia iránti érzéseit, amikor az megkeresztelkedett?

⁶ Jehova mégis a földre küldte a Fiát, hogy mint ember megszülessen. Ez azt jelentette, hogy Jehovának az égben néhány évtizedre le kellett mondania szeretett Fiának közvetlen társaságáról. Jehova élénk érdeklődéssel figyelte az égből Jézust, ahogy felnőtt, és tökéletes emberré vált. Jézus mintegy harmincéves korában megkeresztelkedett. Akkor az Atya maga szólt az égből: „Ez az én Fiam, a szeretett, akit helyeslek” (Máté 3:17). Az Atya nagyon boldog lehetett, amikor azt látta, hogy Jézus hűségesen betölti az összes, rá vonatkozó próféciát, és mindent teljesít, amit megkíván tőle (János 5:36; 17:4).

7—8. a) Mi mindenen ment keresztül Jézus i. sz. 33. niszán 14-én, és milyen érzéseket kelthetett mindez égi Atyjában? b) Miért engedte Jehova szenvedni és meghalni a Fiát?

⁷ De vajon mit érzett Jehova i. sz. 33. niszán 14-én, amikor Jézust elárulták, majd egy dühödt csőcselék elfogta? Amikor gúnyolták, leköpték és öklükkel verték? Amikor megkorbácsolták, húsfoszlányokat szakítva ki  a hátából? Amikor faoszlopra szegezték a kezénél és a lábánál, és hagyták, hogy ott függjön, miközben az emberek gyalázták? Mit érezhetett az Atya, amikor szeretett Fia a haláltusájában hozzá kiáltott? Milyen érzéseket keltett benne az, amikor Jézus kilehelte utolsó leheletét, és az egész teremtés kezdete óta először fordult elő, hogy drága Fia nem létezett? (Máté 26:14–16, 46, 47, 56, 59, 67; 27:26, 38–44, 46; János 19:1).

⁸ Mivel Jehova érző lény, a Fia halála miatti fájdalmának a kifejezésére nincsenek elég erőteljes szavaink. Azt viszont ki tudjuk fejezni, hogy mi indította Jehovát arra, hogy engedje meghalni a Fiát. Miért volt kész ilyen nagy fájdalmat elviselni az Atya? Jehova csodálatos igazságot tár fel a János 3:16-ban. Ez a bibliavers annyira fontos, hogy az evangélium kicsinyített változatának is nevezték már. Így szól: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyetlen-nemzett Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen.” Jehovát tehát a szeretet ösztönözte. Soha senki nem mutatott ennél nagyobb szeretetet.

Hogyan biztosít minket Jehova a szeretetéről?

9. Mit akar velünk elhitetni Sátán Jehova irántunk való érzéseiről, de miről biztosít bennünket Jehova?

⁹ De felvetődik egy lényeges kérdés: Szeret-e Isten minket személy szerint? Sokan egyetértenek azzal, hogy Isten szereti az emberiséget általában, ahogy azt a János 3:16 megállapítja. Ám közben úgy érzik, hogy Isten nem tudná személy szerint őket is szeretni. Az igazság az, hogy Sátán, az Ördög igyekszik elhitetni velünk, hogy Jehova nem szeret és nem értékel bennünket. De bármennyire értéktelennek érezzük is magunkat, és olyannak, akit nem lehet szeretni, Jehova arról biztosít bennünket, hogy minden egyes hűséges szolgáját értékesnek tartja.

10—11. Hogyan emeli ki Jézusnak a verebekről szóló szemléltetése, hogy Jehova értékesnek tart bennünket?

¹⁰ Vegyük szemügyre például Jézus szavait, melyek a Máté 10:29–31-ben vannak feljegyezve. Jézus a következő példával szemléltette tanítványai értékét: „Vajon nem két verebet adnak egy csekély értékű pénzérméért? Mégsem esik a földre egy sem közülük Atyátok tudta nélkül. Nektek pedig fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek hát: ti sok verébnél többet értek.” Gondoljuk át, mit jelentettek ezek a szavak Jézus első századi hallgatóinak.

¹¹ Jézus napjaiban a veréb a legolcsóbb madár volt, amelyet fogyasztás céljából árusítottak. Egy csekély értékű pénzérméért két verebet adtak. Jézus később azt mondta a Lukács 12:6, 7 szerint, hogy két pénzérméért nem négy verebet lehetett kapni, hanem ötöt. Az ötödik madarat csak ráadásként adták, mintha semmit sem érne. Ezek a madarak talán értéktelenek voltak az emberek szemében, de hogyan gondolkodott róluk a Teremtő? Jézus azt mondta, hogy nem „felejtetik el egy sem közülük az Isten előtt” — még az sem, amelyiket ráadásként adták. Most már kezdjük érteni, hogy mi volt a lényege annak, amit Jézus mondott. Ha Jehova ilyen értékesnek tart egyetlen verebet, mennyivel értékesebb egy ember! Jézus kidomborította, hogy Jehova minden minket érintő részlettel tisztában van. Bizony, még a hajszálaink is meg vannak számlálva!

12. Miért vehetjük biztosra, hogy Jézus nem állított valószerűtlent, amikor azt mondta, hogy meg vannak számlálva a hajszálaink?

 ¹² Némelyek úgy érezhetik, hogy Jézus ezúttal valószerűtlent állított. De gondoljunk csak a feltámadásra! Mennyire közelről kell Jehovának ismernie minket ahhoz, hogy újra tudjon teremteni bennünket! Annyira értékel, hogy minden részletre emlékszik, beleértve a teljes genetikai kódunkat, valamint az évek során összegyűlt valamennyi emlékünket és tapasztalatunkat is. Ehhez képest nem olyan nagy teljesítmény megszámolni a hajszálainkat, ha arra gondolunk, hogy egy embernek átlagosan 100 000 hajszála van. Mennyire szépen fejezik ki Jézus szavai azt, hogy Jehova egyénenként törődik velünk!

13. Hogyan derül ki Josafát király példájából, hogy Jehova a jót keresi bennünk, pedig tökéletlenek vagyunk?

¹³ A Biblia valami másra is fényt derít, ami miatt biztosak lehetünk abban, hogy Jehova szeret minket. Ő keresi és értékeli a jót bennünk. Vegyük a jó Josafát király példáját. Amikor a király valami ostobaságot követett el, Jehova prófétája ezt mondta neki: „Ezért nagy az Úrnak haragja ellened.” Ez aztán kijózanító gondolat! Ámde Jehova üzenete nem ért ezzel véget. Így folytatódott: „Mindazáltal némi jó dolog találtatott benned” (2Krónika 19:1–3). Ezek szerint Jehova az igazságos haragja ellenére azért még látott ’némi jó dolgot’ Josafátban. Ugye milyen megnyugtató, hogy Istenünk a jót keresi bennünk, pedig tökéletlenek vagyunk?

Isten ’kész megbocsátani’

14. Milyen nyomasztó érzések tölthetnek el, amikor bűnt követünk el, és hogyan fordíthatjuk a javunkra Jehova megbocsátását?

¹⁴ Amikor bűnt követünk el, a csalódottság, a szégyenérzet és a bűntudat miatt talán úgy gondoljuk, hogy soha nem leszünk méltók Jehova szolgálatára. De ne felejtsük el, hogy Jehova ’kész megbocsátani’ (Zsoltárok 86:5, NW). Igen, ha megbánjuk bűneinket, és komolyan azon igyekszünk, hogy ne kövessük el őket megint, akkor a javunkra fordíthatjuk Jehova megbocsátását. Vegyük szemügyre, hogy mit ír a Biblia Jehova szeretetének erről a csodálatos megnyilvánulásáról.

15. Milyen messzire veti el tőlünk a bűneinket Jehova?

¹⁵ Dávid, a zsoltáríró egy élénk szóképet használt Jehova megbocsátásának az érzékeltetésére: „A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket” (Zsoltárok 103:12, kiemelés tőlünk). Milyen távol van kelet nyugattól? Kelet bizonyos értelemben mindig az elképzelhető legtávolabb van nyugattól; a kettő soha nem találkozik. Egy tudós szerint ez a kifejezés azt jelenti, hogy „a lehető legtávolabb; olyan messze, amennyire csak el tudjuk képzelni”. Dávid ihletett szavainak az a mondanivalója, hogy amikor Jehova megbocsát, akkor olyan messzire veti el tőlünk a bűneinket, amennyire csak el tudjuk képzelni.

16. Miért lehetünk biztosak abban, hogy miután Jehova megbocsátja a bűneinket, tisztának tekint minket?

¹⁶ Próbáltál már foltot kivenni egy világos ruhából? Lehet, hogy mindent megtettél, a folt mégis látható maradt. Figyeld meg, hogyan írja le Jehova azt, hogy milyen mértékű megbocsátásra képes: „ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú” (Ézsaiás 1:18, kiemelés tőlünk). A ’skarlátpiros’ * élénkpiros színre utal. A „karmazsin” egy sötét szín volt a festett kelméken. Saját erőfeszítéseinkből sosem leszünk képesek eltávolítani a bűn okozta foltot. Jehova azonban a skarláthoz és karmazsinhoz hasonló bűnöket olyan fehérré tudja tenni, mint a hó vagy a festetlen gyapjú. Ha tehát Jehova megbocsátja a bűneinket, nem kell úgy éreznünk, hogy egész életünkben hordozzuk a foltot, melyet ezek a bűnök okoznak.

17. Milyen értelemben veti a háta mögé Jehova a bűneinket?

¹⁷ Ezékiás, miután kigyógyult egy halálos betegségből, megindító hálaéneket komponált, melyben így szólt Jehovához: „hátad mögé vetetted minden bűneimet!” (Ézsaiás 38:17,  kiemelés tőlünk). Ezek a szavak úgy ábrázolják Jehovát, mint aki fogja a bűnbánó vétkes bűneit, és maga mögé dobja, ahol többé nem látja őket, és nem vesz róluk tudomást. Egy forrásmű szerint így fejezhető ki a vers mondanivalója: „Olyanná tetted [bűneimet], mintha meg sem történtek volna.” Hát nem megnyugtató gondolat?

18. Hogyan világít rá Mikeás próféta, hogy amikor Jehova megbocsát, maradandóan eltünteti a bűneinket?

¹⁸ Mikeás próféta a helyreállításról szóló egyik ígéretről írva kifejezte abbeli meggyőződését, hogy Jehova megbocsát bűnbánó népének: „Kicsoda olyan Isten, mint te, a ki . . . elengedi öröksége maradékának vétkét?! . . . Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket!” (Mikeás 7:18, 19, kiemelés tőlünk). Képzeld el, mit jelentettek ezek a szavak a bibliai idők embereinek! Volt-e valami esélyük rá, hogy megtaláljanak valamit, amit „a tenger mélységébe” dobtak? Mikeás szavai tehát azt jelzik, hogy amikor Jehova megbocsát, maradandóan eltünteti a bűneinket.

’Istenünk gyengéd könyörülete’

19—20. a) Mit jelent az „irgalmaz” vagy a „megszán” kifejezésekkel fordított héber ige? b) Hogyan tanít minket a Biblia Jehova könyörületéről az anyának a kisgyermeke iránti érzései által?

¹⁹ Jehova szeretete a könyörületében is megnyilvánul. Mi a könyörület? A Bibliában szoros kapcsolat van a könyörület és az irgalom között. Jó néhány olyan héber és görög szó létezik, amely a könyörület értelmet hordozza. Nézzük például a héber ra·chamʹ igét, melyet gyakran az „irgalmaz” vagy a „megszán” kifejezésekkel adnak vissza. Ez a héber kifejezés, melyet Jehova önmagára használ, összefügg az ’anyaméh’ jelentésű szóval, és anyai könyörületként írhatnánk le.

²⁰ A Biblia az anyának a kisgyermeke iránti érzései által tanít minket Jehova könyörületéről. Az Ézsaiás 49:15-ben ezt olvassuk: „Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön [ra·chamʹ] méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem.” Nehéz elképzelni, hogy egy anya elfelejtené megszoptatni a kisgyermekét, vagy elfelejtene gondoskodni róla. Hiszen egy csecsemő magatehetetlen, ezért éjjel-nappal igényli édesanyja figyelmét. Sajnos mégis előfordul, hogy az anyák elhanyagolják gyermekeiket, kivált ezekben a ’válságos időkben’ (2Timóteus 3:1, 3). De Jehova kijelenti: „én te rólad el nem feledkezem.” Jehovának a szolgái iránt érzett gyengéd könyörülete mérhetetlenül erősebb, mint a leggyengédebb természetes érzés, amelyet csak el tudunk képzelni. Erősebb, mint az a könyörület, melyet egy anya rendes körülmények között érez a kisbabája iránt.

21—22. Milyen volt az izraeliták élete Egyiptomban, és mit váltottak ki Jehovából a kiáltásaik?

 ²¹ Hogyan fejez ki könyörületet Jehova egy szerető szülőhöz hasonlóan? A könyörület egyértelműen megmutatkozik abban, ahogyan Jehova az ókori Izraellel bánt. Az i. e. XVI. század végén több millió izraelita rabszolgasorban sínylődött Egyiptomban, kegyetlen elnyomás alatt (2Mózes 1:11, 14). Az izraeliták nyomorúságukban Jehovához kiáltottak segítségért. Mit váltott ki ez a könyörületes Istenből?

²² Jehova szánalomra indultan ezt mondta: „Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, a mely Égyiptomban vagyon és meghallottam . . . kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit” (2Mózes 3:7). Elképzelhetetlen volt, hogy szenvedését látva és kiáltását hallva Jehova ne érezzen együtt a népével. Jehova olyan Isten, aki beleélést tanúsít. A beleélés, vagyis az a képesség, hogy valaki át tudja érezni mások fájdalmát, közel áll a könyörületességhez. Jehova azonban nem csupán együtt érzett a népével, hanem arra érzett indíttatást, hogy cselekedjen az érdekében. Az Ézsaiás 63:9 (Újfordítású revideált Biblia) kijelenti: „szeretetével és könyörületével ő váltotta meg őket.” Jehova „hatalmas kézzel” kiszabadította az izraelitákat Egyiptomból (5Mózes 4:34). Azután csoda útján gondoskodott ennivalóról, és termékeny földre vitte őket, melyet birtokba vehettek.

23. a) Hogyan biztosítanak minket a zsoltáríró szavai arról, hogy Jehova mélységesen törődik velünk egyénenként? b) Hogyan segít nekünk Jehova?

²³ Jehova nemcsak mint csoporttal bánik könyörületesen a népével. Szerető Istenünk mélységesen törődik velünk egyénenként. Teljesen tisztában van minden szenvedésünkkel. A zsoltáríró kijelentette: „Az ÚR szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti” (Zsoltárok 34:16, 19, Úf.). Hogyan segít Jehova személy szerint nekünk? Nem feltétlenül szünteti meg a szenvedésünk forrását. De nagyon sok mindenről gondoskodik azok számára, akik hozzá kiáltanak segítségért. Szavában olyan gyakorlatias tanácsokat találunk, amelyek sokat javíthatnak a helyzetünkön. A gyülekezetben gondoskodott szellemileg képzett felvigyázókról, akik igyekeznek visszatükrözni az ő könyörületességét, amikor segítenek másoknak (Jakab 5:14, 15). „Könyörgést meghallgató” lévén Jehova „ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt” (Zsoltárok 65:3; Lukács 11:13). Mindez ’Istenünk gyengéd könyörületének’ a megnyilvánulása (Lukács 1:78).

24. Hogyan viszonozzuk Jehova szeretetét?

²⁴ Ugye, milyen lelkesítő égi Atyánk szeretetén elmélkedni? Az előző cikk emlékeztetett minket arra, hogy Jehova szeretetteljesen gyakorolja a hatalmát, igazságosságát és bölcsességét, és ez javunkra válik. Ebben a cikkben pedig láttuk, hogy Jehova közvetlenül is kifejezi a szeretetét az emberiség iránt — és egyénenként irántunk is —, méghozzá rendkívüli módokon. Most mindannyian kérdezzük meg magunktól: „Hogyan tudnám viszonozni Jehova szeretetét?” Bárcsak úgy viszonoznánk, hogy egész szívünkkel, elménkkel, lelkünkkel és erőnkkel szeretjük őt! (Márk 12:29, 30). Életvitelünk nap mint nap tükrözze azt az őszinte vágyunkat, hogy egyre közelebb szeretnénk kerülni Jehovához! És azt kívánjuk, hogy Jehova, az Isten, aki a szeretet, egyre közelebb kerüljön hozzánk, egy örökkévalóságon át! (Jakab 4:8).

[Lábjegyzet]

Emlékszel?

• Honnan tudjuk, hogy a szeretet Jehova uralkodó tulajdonsága?

• Miért mondhatjuk, hogy soha senki nem mutatott annál nagyobb szeretetet, mint Jehova, amikor elküldte Fiát, hogy szenvedjen és meghaljon értünk?

• Hogyan biztosít minket Jehova arról, hogy egyénenként szeret minket?

• Milyen élénk szóképekkel érzékelteti a Biblia Jehova megbocsátását?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 15. oldalon]

„Isten . . . az ő egyetlen-nemzett Fiát adta”

[Kép a 16., 17. oldalon]

„Ti sok verébnél többet értek”

[Forrásjelzés]

© J. Heidecker/VIREO

[Kép a 18. oldalon]

Az anyának a kisgyermeke iránti érzéseiből tanulhatunk Jehova könyörületéről