Jehova szerető-kedvességének haszna

„Kicsoda bölcs? Az . . . szem előtt tartja Jehova szerető-kedvességének tetteit” (ZSOLTÁROK 107:43, NW).

1. Mikor fordul elő a Bibliában először a „szerető-kedvességnek” megfelelő héber szó, és milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni ezzel a tulajdonsággal kapcsolatban?

ÁBRAHÁM unokaöccse, Lót mintegy 4000 évvel ezelőtt ezt mondta Jehováról: „nagy a te szerető-kedvességed” (1Mózes 19:19, NW). Ebben a versben fordul elő a Bibliában először a „szerető-kedvességnek” fordított héber szó. Jákob, Naómi, Dávid és Isten más szolgái szintén beszéltek Jehovának erről a tulajdonságáról (1Mózes 32:10, NW; Ruth 1:8, NW; 2Sámuel 2:6, NW). Az említett héber szó hozzávetőleg 250-szer fordul elő a Héber Iratok eredeti szövegében. De mit is foglal magában Jehova szerető-kedvessége? Kik iránt mutatta ki Isten ezt a tulajdonságot régen? És hogyan meríthetünk hasznot belőle ma?

2. Miért olyan nehéz meghatározni a „szerető-kedvességnek” fordított héber szót, és milyen további helyes fordítási lehetőség létezik még?

² A Szentírásban egy olyan héber szót adnak vissza a „szerető-kedvesség” kifejezéssel, melynek gazdag jelentéstartalmát a legtöbb nyelv képtelen egyetlen szóval tökéletesen kifejezni. Így például az „irgalmasság”, „kegyelem”, „kegyesség”, „jóvolt”, „jótétemény” és „szeretet” szavak — melyek az ebben és a következő cikkben utalásként megadott írásszövegekben a Héber Iratok magyar fordításaiban fordulnak elő —, valamint a „hűség” szó nem tolmácsolja a jelentés minden árnyalatát. A „szerető-kedvesség” kifejezés azonban átfogóbb, és nagyjából visszaadja a szó jelentését. A New World Translation of the Holy Scriptures—With References (A Szentírás új világ fordítása jegyzetekkel) helyesen adja meg a „lojális szeretet” kifejezést, mint amely további lehetséges fordítása a „szerető-kedvességnek” megfelelő héber szónak (2Mózes 15:13, NW, lábjegyzet; Zsoltárok 5:7, NW, lábjegyzet [5:8]).

Más, mint a szeretet és a lojalitás

3. Miben különbözik egymástól a szerető-kedvesség és a szeretet?

³ A szerető-kedvesség, vagyis a lojális szeretet szorosan kapcsolódik a szeretethez és a lojalitáshoz. Mégis eltér tőlük néhány fontos szempontból. Nézzük, miben különbözik egymástól a szerető-kedvesség és a szeretet. Szeretni dolgokat és fogalmakat is lehet. A Biblia beszél az olyan emberről, aki „szereti a bort és az olajat”, valamint megemlíti a „bölcsesség-szerető” embert (Példabeszédek 21:17; 29:3). A szerető-kedvesség azonban emberekre irányul, nem pedig fogalmakra vagy élettelen dolgokra. Emberekről van szó például a 2Mózes 20:6-ban, ahol arról olvashatunk, hogy Jehova „irgalmasságot”, azaz szerető-kedvességet ’cselekszik ezeríziglen’.

4. Mi a különbség a szerető-kedvesség és a lojalitás között?

⁴ A „szerető-kedvességnek” fordított héber szó ezenkívül tágabb jelentésű, mint a „lojalitás” szó. Néhány nyelvben annak a magatartásnak a jelölésére használják a „lojalitás” szót, amelyet egy alárendelt személy köteles tanúsítani a fölötte álló személy iránt. Egy kutató szavaival élve azonban bibliai szemszögből a szerető-kedvesség „gyakrabban éppen az ellenkező irányban nyilvánul meg: a hatalmas mutat lojalitást a gyenge, a rászoruló vagy a neki alávetett személy iránt”. Dávid király ezért így könyöröghetett Jehovához: „Világosítsd meg orczádat a  te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból [szerető-kedvességedben, NW]” (Zsoltárok 31:17). A hatalmas Jehovát kéri Dávid, a rászoruló, hogy mutasson iránta szerető-kedvességet, azaz lojális szeretetet. Minthogy a rászorulónak semmi hatalma sincs afölött, aki hatalmas, ez utóbbi ilyenkor nem kényszerűségből, hanem önként mutat ki szerető-kedvességet.

5. a) Isten szerető-kedvességének mely vonásait emeli ki a Biblia? b) Milyen szempontokból fogjuk megvizsgálni Jehova szerető-kedvességét?

⁵ „Kicsoda bölcs? — tette fel a kérdést a zsoltáríró. — Az . . . szem előtt tartja Jehova szerető-kedvességének tetteit” (Zsoltárok 107:43, NW). Jehova szerető-kedvessége szabadulást és életben maradást jelenthet (Zsoltárok 6:5; 119:88, 159, Újfordítású revideált Biblia). Védelem ez, és enyhülést hoz a nehéz helyzetekben (Zsoltárok 31:17, 22; 40:12; 143:12). Ez a tulajdonság teszi lehetővé a bűnök megbocsátását (Zsoltárok 25:7). Néhány bibliai elbeszélés áttekintéséből és más írásszövegek megvizsgálásából látni fogjuk, hogy Jehova szerető-kedvessége 1. tettekben nyilvánul meg, és 2. az ő hűséges szolgái iránt fejeződik ki.

A szabadítás a szerető-kedvesség egyik megnyilvánulása

6—7. a) Hogyan mutatott Jehova nagy szerető-kedvességet Lót iránt? b) Mikor említette Lót Jehova szerető-kedvességét?

⁶ Ha szeretnénk átlátni, hogy mi mindent foglal magában Jehova szerető-kedvessége, talán az a legjobb, ha megvizsgáljuk azokat a bibliai beszámolókat, amelyekben szerepet kap ez a tulajdonság. Az 1Mózes 14:1–16-ban arról  olvashatunk, hogy Ábrahám unokaöccsét, Lótot ellenséges csapatok foglyul ejtették, de Ábrahám kiszabadította őt. Lót élete ismét veszélyben forgott, amikor Jehova úgy határozott, hogy elpusztítja a gonosz Szodomát, ahol Lót élt a családjával (1Mózes 18:20–22; 19:12, 13).

⁷ Közvetlenül Szodoma pusztulása előtt Jehova angyalai kivezették Lótot és a családját a városból. Lót ekkor így szólt: „a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod [szerető-kedvességed, NW], melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartotta” (1Mózes 19:16, 19). Lót ezekkel a szavakkal elismerte, hogy Jehova kivételes szerető-kedvességet mutatott iránta azáltal, hogy megmentette. Ebben az esetben Isten szerető-kedvességének a megnyilvánulása szabadulást és életben maradást eredményezett (2Péter 2:7).

Jehova szerető-kedvessége és vezetése

8—9. a) Milyen megbízatást kapott Ábrahám szolgája? b) Miért imádkozott a szolga Isten szerető-kedvességéért, és mi történt, miközben még mondta az imát?

⁸ Mózes első könyvének a 24. fejezetében egy másik esetről olvashatunk, amikor megnyilvánult Isten szerető-kedvessége, vagyis lojális szeretete. A beszámoló szerint Ábrahám azzal bízta meg a szolgáját, hogy utazzon el arra a vidékre, ahol Ábrahám rokonai élnek, és ott keressen feleséget a fiának, Izsáknak (2–4. vers). Nehéz feladat volt, de Ábrahám biztosította a szolgáját afelől, hogy Jehova angyala vezetni fogja (7. vers). A szolga végül eljutott egy kúthoz, mely „Nákhor városán” kívül volt (ez vagy Háránra, vagy egy ahhoz közeli helyre utal). A nők éppen akkor jöttek vizet meríteni (10., 11. vers). Amikor a szolga meglátta a közeledő nőket, tudta, hogy elérkezett küldetésének a döntő pillanata. De vajon hogyan sikerül majd kiválasztania a megfelelő nőt?

⁹ Ábrahám szolgája felismerte, hogy szüksége van Isten segítségére, ezért így imádkozott: „Uram! én uramnak Ábrahámnak Istene, hozd elém még ma, és légy kegyelmes [mutass szerető-kedvességet, NW] az én uram Ábrahám iránt” (12. vers). Hogyan fejezte ki Jehova a szerető-kedvességét? A szolga sajátos jelt kért, amely alapján felismerheti, hogy melyik fiatal nőre esett Isten választása (13., 14. vers). Az egyik nő pontosan azt tette, amit a szolga Jehovától kért. Szinte olyan volt, mintha véletlenül meghallotta volna a férfi imáját! (15–20. vers). A szolga „álmélkodva néz vala reá”. De volt néhány lényeges tény, melyet még tisztázni kellett. Ábrahám rokonai közül való-e ez a szemrevaló nő? És vajon hajadon még? A szolga tehát „veszteg hallgat vala, tudni akarván: vajjon szerencséssé teszi-é az Úr az ő útját, vagy nem” (16., 21. vers).

10. Miért jutott Ábrahám szolgája arra a következtetésre, hogy Jehova szerető-kedvességet tanúsított az ura iránt?

¹⁰ Röviddel ezután a fiatal nő elmondta, hogy „Bethuél leánya . . . a Milkha fiáé, a kit ő Nákhornak [Ábrahám testvérének] szűlt” (1Mózes 11:26; 24:24). Ebben a pillanatban a szolga felismerte, hogy Jehova meghallgatta az imáját. Lenyűgözve meghajolt, és így szólt: „Áldott az Úr az én uramnak Ábrahámnak Istene, ki nem vonta meg az ő irgalmasságát [szerető-kedvességét, NW] és hűségét az én uramtól. Az Úr vezérlett engem ez útamban az én uram atyjafiainak házához” (27. vers). Isten azáltal, hogy vezette a szolgát, szerető-kedvességet tanúsított annak ura, Ábrahám iránt.

Isten szerető-kedvessége enyhülést és védelmet jelent

11—12. a) Milyen próbák közepette tapasztalta József Jehova szerető-kedvességét? b) Hogyan nyilvánult meg Isten szerető-kedvessége József esetében?

¹¹ Most fordítsuk figyelmünket Mózes első könyvének a 39. fejezetére! Itt Ábrahám dédunokája, József áll a középpontban, akit eladtak rabszolgának Egyiptomba. De „az Úr Józseffel  vala” (1., 2. vers). Még József egyiptomi ura, Pótifár is úgy látta, hogy Jehova Józseffel van (3. vers). József később mégis nagyon komoly próba alá került. Pótifár felesége hamisan azzal vádolta, hogy nemi erőszakot akart elkövetni rajta, így József börtönbe került (7–20. vers). A „tömlöczben” aztán „lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala” (1Mózes 40:15; Zsoltárok 105:18).

¹² Mi történt ebben a különösen nehéz helyzetben? „Jehova . . . Józseffel maradt, és szerető-kedvességet mutatott iránta” (21. vers „a” része, NW). A szerető-kedvességnek egy bizonyos megnyilvánulása olyan eseményeket indított el, melyek később enyhülést hoztak József nehéz helyzetében. Jehova „kedvessé tevé [Józsefet] a tömlöcztartó előtt” (21. vers „b” része). A börtönőr ezért felelős beosztásba helyezte Józsefet (22. vers). József később találkozott azzal a férfival, aki végül az egyiptomi uralkodó, a fáraó figyelmébe ajánlotta őt (1Mózes 40:1–4, 9–15; 41:9–14). A király pedig magas rangra emelte Józsefet, Egyiptomban a második uralkodóvá téve őt. Így József életmentő intézkedéseket hozhatott Egyiptom éhínség sújtotta földjén (1Mózes 41:37–55). József tizenhét éves volt, amikor elkezdődtek a szenvedései, és több mint tizenkét évig sínylődött (1Mózes 37:2, 4; 41:46). De a nyomorúság és szenvedés évei alatt Jehova Isten végig szerető-kedvességet  tanúsított József iránt, hiszen megvédte őt a teljes tragédiától, és életben tartotta, hogy kiváltságos szerepet tölthessen be a szándékában.

Isten szerető-kedvessége soha nem vall kudarcot

13. a) Jehova szerető-kedvességének mely kifejeződéseiről ír a 136. zsoltár? b) Mi jellemzi a szerető-kedvességet?

¹³ Jehova újra meg újra kifejezte szerető-kedvességét Izrael népe iránt. A 136. zsoltár elmondja, hogy szerető-kedvességből megszabadította (10–15. vers), vezette (16. vers) és védelmezte őket (17–20. vers). Isten egyének iránt is kimutatja szerető-kedvességét. Bárki, aki szerető-kedvességgel bánik embertársaival, az önként tesz így, és az a célja, hogy valamilyen létfontosságú szükségletet elégítsen ki. Egy bibliai forrásmű kijelenti a szerető-kedvességről: „Olyan cselekedet ez, amely megmenti vagy jobbá teszi valakinek az életét. Közbelépés valakiért, aki szerencsétlen, nyomorúságos helyzetbe került.” Egy tudós szavaival élve a szerető-kedvesség „tettekre váltott szeretet”.

14—15. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Lót elismert szolgája volt Istennek?

¹⁴ Mózes első könyvének az imént vizsgált beszámolóiból láthatjuk, hogy Jehova soha nem mulasztja el a szerető-kedvesség kimutatását azok iránt, akik szeretik őt. Lót, Ábrahám és József különböző körülmények között éltek, és más-más próbákat kellett kiállniuk. Tökéletlen emberek voltak, Jehova mégis elismerte őket a szolgáiként. Mindhármuknak szükségük volt Isten segítségére. Vigasztalónak érezhetjük azt, hogy drága égi Atyánk szerető-kedvességet tanúsít az ilyen emberek iránt.

¹⁵ Lót néhány meggondolatlan döntést hozott, és ez később bajokhoz vezetett (1Mózes 13:12, 13; 14:11, 12). De voltak dicséretre méltó tulajdonságai is. Amikor Istentől két angyal érkezett Szodomába, Lót vendégszeretően fogadta őket (1Mózes 19:1–3). Hitet tanúsítva figyelmeztette vejeit Szodoma küszöbönálló pusztulására (1Mózes 19:14). A 2Péter 2:7–9-ből megtudhatjuk, mit gondolt Isten Lótról. Ez a szövegrész így szól: „[Jehova] megszabadította az igazságos Lótot, akit nagyon gyötört, hogy a törvénnyel dacolók átengedik magukat a gátlástalan viselkedésnek — mert amit az az igazságos ember nap mint nap közöttük lakva látott és hallott, azzal kínozta igazságos lelkét a törvénytelen tetteik miatt — . . . Jehova tudja, mi a módja annak, hogy az Isten iránti odaadás embereit megszabadítsa a próbából.” Igen, Lót igazságos ember volt, és ez a megfogalmazás arra utal, hogy Isten iránti odaadásban élt. Hozzá hasonlóan mi is élvezhetjük Isten szerető-kedvességét, ha „a viselkedés szent cselekedeteiben és az Isten iránti odaadás tetteiben” foglalatoskodunk (2Péter 3:11, 12).

16. Milyen helyeslő szavakkal beszél a Biblia Ábrahámról és Józsefről?

¹⁶ A Mózes első könyve 24. fejezetében feljegyzett  történet világosan feltárja, milyen szoros kapcsolat fűzte Ábrahámot Jehovához. Az első vers kijelenti, hogy „az Úr mindenben megáldotta vala Ábrahámot”. Ábrahám szolgája így nevezte Jehovát: „az én uramnak Ábrahámnak Istene” (12., 27. vers). Jakab tanítvány pedig azt mondja, hogy Ábrahámot ’igazságossá nyilvánították’, és „»Jehova barátjának« hívták” (Jakab 2:21–23). Lényegében ugyanezt mondhatjuk el Józsefről is. Mózes első könyvének a 39. fejezetében végig hangsúlyt kap a Jehova és József közötti szoros kapcsolat (2., 3., 21. és 23. vers). István tanítvány is ezt mondta Józsefről: „Az Isten . . . vele volt” (Cselekedetek 7:9).

17. Mit tanulhatunk Lót, Ábrahám és József példájából?

¹⁷ Akikről most megbeszéltük, hogy Isten szerető-kedvességében részesültek, olyan emberek voltak, akik jó kapcsolatot ápoltak Jehova Istennel, és valamilyen módon az ő szándékát szolgálták. Olyan akadályokkal kerültek szembe, amelyeket egymaguk képtelenek lettek volna legyőzni. Veszélyben forgott Lót élete, Ábrahám családi vonalának a folytatódása és József szerepének a biztosítása. Csak Jehova tudta megadni ezeknek az istenfélő férfiaknak azt, amire szükségük volt, és pontosan ezt is tette, amikor szerető-kedvességet gyakorolva közbelépett. Ha szeretnénk örökké részesülni Jehova Isten szerető-kedvességéből, nekünk is szoros, személyes kapcsolatot kell ápolnunk vele, és mindig az akaratát kell tennünk (Ezsdrás 7:28; Zsoltárok 18:51).

Isten szolgái kivételes helyzetben vannak

18. Mit tárnak fel különböző írásszövegek Jehova szerető-kedvességéről?

¹⁸ Jehova szerető-kedvessége „betölti a földet”, és mi nagyon hálásak vagyunk ezért a tulajdonságáért! (Zsoltárok 119:64, Úf.). Teljes szívből megfogadjuk a zsoltáríró ismételt felszólítását: „Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért [szerető-kedvességéért, NW], és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért” (Zsoltárok 107:8, 15, 21, 31). Örülünk, hogy Jehova szerető-kedvességet gyakorol elismert szolgái iránt egyénenként, és mint csoport iránt is. Dániel próféta az imájában így szólította meg Jehovát: „nagy és rettenetes Isten, a ki megtartja a szövetséget és a kegyességet [szerető-kedvességet, NW] azoknak, a kik őt szeretik és teljesítik az ő parancsolatait” (Dániel 9:4). Dávid király pedig így imádkozott: „Őrizd meg szerető-kedvességedet a téged ismerők iránt” (Zsoltárok 36:10, NW [36:11]). Mennyire hálásak vagyunk azért, hogy Jehova szerető-kedvességet tanúsít a szolgái iránt! (1Királyok 8:23; 1Krónika 17:13).

19. Milyen kérdésekre kapunk választ a következő cikkben?

¹⁹ Igazán kivételes helyzetben vagyunk mint Jehova népe. Hasznot merítünk Isten szeretetéből, melyet általában az emberek iránt mutat, és emellett még különleges áldásokban is részesülünk égi Atyánk szerető-kedvességéből, vagyis lojális szeretetéből fakadóan (János 3:16). Különösen akkor merítünk hasznot Jehovának ebből az értékes tulajdonságából, amikor segítségre szorulunk (Zsoltárok 36:8). De hogyan utánozhatjuk Jehova Isten szerető-kedvességét? Vajon mi személy szerint kimutatjuk ezt a kiváló tulajdonságot? A következő cikkben ezekre és hasonló kérdésekre kapunk majd választ.

Emlékszel?

• Milyen további lehetséges fordítás létezik még a „szerető-kedvességnek” megfelelő héber szóra?

• Miben különbözik a szerető-kedvesség a szeretettől és a lojalitástól?

• Hogyan tanúsított Jehova szerető-kedvességet Lót, Ábrahám és József iránt?

• Miben lehetünk biztosak az alapján, hogy Jehova a múltban szerető-kedvességet mutatott?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 13. oldalon]

Tudod-e, hogyan mutatott Isten szerető-kedvességet Lót iránt?

[Képek a 15. oldalon]

Jehova szerető-kedvességgel vezette Ábrahám szolgáját

[Képek a 16. oldalon]

Jehova szerető-kedvességet mutatott, amikor megvédte Józsefet