A RÉGÉSZEK 1970-ben találtak egy elszenesedett tekercset Én-Gediben, Izraelben, a Holt-tenger nyugati partjának közelében. Éppen egy zsinagóga ásatásain dolgoztak, amely valószínűleg a falu i. sz. 6. században bekövetkezett pusztulásakor égett le. A tekercs az állapota miatt olvashatatlan volt, sőt, már azzal is tönkretették volna, ha megpróbálják kitekerni. Később mégis sikerült „kibontani” egy 3D szkenner segítségével. Egy új, digitális képalkotó szoftver pedig lehetővé tette, hogy a tekercs szövege olvashatóvá váljon.

A digitális megfejtéssel kiderült, hogy a tekercs bibliai szöveget tartalmaz. A megmaradt részén Mózes harmadik könyvének az elejéről olvasható néhány vers. Ezekben a versekben Isten neve is feltűnik héberül, a tetragram formájában. A lelet a becslések szerint az i. sz. 1. század második felétől a 4. századig terjedő időszakból való, így ez a legrégebbi héber nyelvű bibliai tekercs, amelyet a kumráni kéziratok óta felfedeztek. Gil Zohar azt írja, hogy „amíg nem bontották ki Mózes harmadik könyvének én-gedi töredékét, egy ezeréves szakadék tátongott a második templom idejének a végéről származó, 2000 éves holt-tengeri tekercsek és az i. sz. 10. században íródott, középkori Aleppói kódex között” (The Jerusalem Post). A szakemberek szerint a virtuálisan kibontott tekercs azt bizonyítja, hogy a Tóra szövegét „az évezredek alatt hűségesen megőrizték, és hogy nem csúsztak be másolási hibák”.