A GANAJTÚRÓ BOGÁR sok mindenre használja más állatok ürülékét. Ez a tápláléka, és ebben helyezi el a petéit. Némelyik hím felkínál belőle egy jókora darabot a nősténynek, hogy elnyerje a tetszését. A friss trágyáért ádáz harc folyik. A kutatók egyszer megfigyelték, amint egy elefántürülék-kupacot mintegy 16 000 bogár mindössze két óra alatt széthordott.

A ganajtúrók némelyik faja gombócot formál az ürülékből, és elgurítja, majd eltemeti a puha talajba, hogy más bogarak ne férhessenek hozzá. Mindeközben egyenesen halad, hiszen így jut el leggyorsabban a céljához, és így a legkisebb a veszélye annak, hogy a társai ellopják a táplálékát.

De hogyhogy nem körbe-körbe jár, főleg éjszaka?

Gondolkodj el ezen: Korábbi kutatások során kiderült, hogy a ganajtúró bogarak a napot és a holdat is használják a tájékozódáshoz, de az az érdekes, hogy még holdtalan, ám tiszta éjszakákon is képesek tartani az egyenes irányt. A Dél-afrikai Köztársaságban néhány kutató rájött, hogy a bogarak nem egyes csillagokat figyelnek meg, hanem a Tejút fénysávját. A Current Biology című lap szerint „ez az első olyan tanulmány, amely leírja, hogy az állatvilágban a Tejutat hívják segítségül a tájékozódáshoz”.

Marcus Byrne professzor szerint a kezdetleges intelligenciájú ganajtúró bogaraknak „hatékony vizuális navigációs rendszerük van, mely a leggyengébb csillagfénynél is működik. Ennélfogva az emberek tanulhatnak tőlük arról, hogy miként oldjanak meg összetett látványfeldolgozási problémákat.” Egy robotot például be lehetne programozni, hogy a ganajtúró bogár navigációs rendszerét másolva átkutasson egy összeomlott épületet.

Mit gondolsz? A ganajtúró bogár tájékozódási képessége evolúció útján jött létre, vagy tervezés eredménye?