Találkozás a homoki macskával
AMINT a kietlen sivatag szívében leszáll az éj, a homoki macska előbújik rejtekéből. Körülnéz és figyel. Majd szinte kúszásban, lopakodva vadászni indul a homokos talajon.
Aztán egyszer csak hirtelen lecsap gyanútlan áldozatára, egy futóegérre. A vadászat egész éjszaka folytatódik. A homoki macska többször is nagyokat szökken, és jó néhány zsákmányt begyűjt. Ha több állatot ejt el, mint amennyit meg tud enni, elássa őket a homokban. Ahogy közeleg a hajnal, visszaoson az üregébe, és nappal alig bújik elő. Most megtudhatsz néhány érdekességet erről a ritkán látható teremtményről:
Mivel rendkívül jól hall, tudja, hogy hol van a zsákmány, még ha az a homokban rejtőzik is
A hím, amikor párt keres, éles, ugatásszerű hangot hallat. Ezt a különleges hangot a nőstény nagy távolságról is meghallja
A mancsán lévő vastag szőrzetnek köszönhetően nem süpped bele a homokba, és a forró homok sem égeti meg a mancsát
A fülei belső részét vastag fehér szőrzet borítja, így a szél nem tudja belefújni a homokot
A talpát borító vastag szőrpárnának köszönhetően szinte nem is maradnak utána lábnyomok, ezért nagyon nehéz követni, hogy merre jár
A szárazságot a zsákmányából nyert víz felhasználásával éli túl
A Kara-kum sivatag homokja akár 80 Celsius-fokra is felmelegedhet. De van olyan időszak, amikor a levegő hőmérséklete mínusz 25 fokig süllyed