A TE gyermeked is megrémül, ha megnézi a híradót? Egy felmérés során a megkérdezett szülőknek közel a 40 százaléka nyilatkozta azt, hogy a gyermekeit felzaklatta egy hír, melyet a tévében láttak, és hogy emiatt a gyermekek attól féltek, hogy ugyanaz a szörnyűség velük vagy a családtagjaikkal is meg fog történni.

De miért? Az egyik oka ennek az, hogy a gyermekek gyakran másképp értelmezik a híreket, mint a felnőttek. Például egy kisgyermek, ha újra meg újra látja ugyanazt a hírt a tévében, azt hiheti, hogy a bemutatott esemény újra és újra megtörténik.

Egy másik ok az, hogy a tévében nap mint nap látott felkavaró események torzíthatják egy gyermeknek a világról alkotott képét. Az igaz, hogy „nehezen elviselhető, válságos” időkben élünk (2Timóteusz 3:1). De ha a gyermekek ismételten ki vannak téve felzaklató híreknek, bénító félelem lehet rajtuk úrrá. „Azok a gyermekek, akik sokszor néznek híradót, hajlamosak túlbecsülni a bűnözés mértékét, és talán veszélyesebb helynek  látják a világot, mint amilyen valójában” – jegyezte meg a Kaiser Family Foundation nevű alapítvány egyik kiadványa.

Mit tehetsz, ha a hírek a te gyermekedre is rossz hatással vannak? Íme néhány javaslat:

Attól függően, hogy egy gyermek hány éves, mennyire éretten gondolkodik és mennyire érzékeny, egy szülőnek érdemes előre eldöntenie, hogy mennyi hírt enged megnézni neki. Természetesen napjaink információs korában a gyermekek valamennyire tisztában vannak a világban zajló eseményekkel. Nem is gondolnánk, hogy még a legkisebbekhez is milyen sok információ eljut. Ezért légy figyelmes, ha a gyermekeden a félelem vagy az aggodalom jeleit tapasztalod.

Ha a gyermeked már nagyobb, talán úgy döntesz, hogy közösen nézitek a híradót. Így lehetőség adódik arra, hogy oktasd. Próbáld meg egy-egy hírnek mindig a jó oldalát kiemelni, például azt, hogy segítenek egy katasztrófa túlélőin.

Ha a hírek valamilyen felkavaró eseményről szólnak, próbáld megtudni, hogyan érez a gyermeked a látottakkal kapcsolatban. „A feleségemmel időt szántunk rá, hogy beszélgessünk a fiunkkal, Nathaniellel arról, amit a híradóban látott, és arról is, hogy mi mit teszünk azért, hogy velünk az ne fordulhasson elő – jegyzi meg egy apuka, Michael. – Egyszer, miután Nathaniel látott egy bejátszást egy porig égett házról, attól kezdett félni, hogy a mi házunk lesz a következő. Hogy megnyugtassuk, megmutattuk neki a házunkban lévő füstjelzőket. Most már tudja, hogy hol vannak és mire valók. Ez segít neki, hogy biztonságban érezze magát.”

A kutatók rájöttek, hogy az emberek hajlamosak  az alapján megítélni egy esemény bekövetkeztének a valószínűségét, hogy mennyire könnyen jut az eszükbe egy példa az adott eseményre. Ha mondjuk nemrég hallottál arról, hogy egy gyermeket elraboltak, nagy valószínűséggel jobban fogsz félni attól, hogy ez a te gyermekeddel is megtörténhet, mint amekkora reális esély van erre. Persze jó, ha tisztában vagyunk a veszélyekkel, de a szakértők megállapították, hogy a médiában bemutatott hírek miatt olyan dolgoktól félünk, melyek feltehetően sosem fognak megtörténni velünk (Példabeszédek 22:3, 13).

Ha a szülők nem látják reálisan a híreket, túlzott félelmek alakulhatnak ki bennük, ami a gyermekeikre is hatással lesz. Például 2005-ben egy 11 éves fiú elveszett az amerikai Utah államban a hegyekben. Annyira félt az emberrablóktól, hogy négy napig bujkált azok elől, akik a felkutatására érkeztek. Mire a mentőcsapat tagjai végül rátaláltak, teljesen legyengült és kiszáradt. Noha annak az esélye, hogy egy idegen elrabolja, 1:350 000 volt, a fiú annyira félt ettől, hogy inkább hajlandó lett volna éhen halni, mint hogy elfogadja a segítséget.

„A 3 és 7 év közötti gyermekek a természeti katasztrófáktól és a balesetektől félnek jobban, míg az idősebbek, a 8 és 12 év közöttiek inkább a bűncselekményektől és az erőszaktól tartanak” (Kaiser Family Foundation)

Mi ebből a tanulság? Fontos, hogy te és a gyermeked is reálisan lássátok a híreket. Az igazság az, hogy sok szörnyűségnek azért van hírértéke, mert viszonylag ritkán következik be, nem pedig azért, mert mindennapos.

A bűnözés, az erőszak és a természeti katasztrófák korunk tragikus eseményei közé tartoznak. De amint láttuk, ha megvéded, oktatod és megnyugtatod a gyermekedet, és segítesz neki reálisan látni a megtörtént eseteket, sokat tehetsz azért, hogy ne viseljék meg a felkavaró hírek.