Miért fontosak az állatkertek?
EGY kínai császár háromezer évvel ezelőtt létrehozott egy 600 hektáros parkot, ahol számos állatot lehetett megtekinteni, és elnevezte a Tudás Kertjének. Akkoriban ez ritkaságnak számított.
Manapság azonban milliók látogathatnak el állatkertekbe a világon mindenütt. „Mivel az ember egyre nagyobb területeket hódít el a természettől, és egyre többen laknak városokban, sokan leginkább az állatkertekben figyelhetik meg a vadon élő állatokat” – jegyzi meg egy könyv (Zoos in the 21st Century).
Milyen ma egy állatkert?
Az állatkertekben viszonylag természetes környezetben csodálhatjuk meg a föld legszebb és leglenyűgözőbb állatainak egy részét. Pompás pillangókat láthatunk röpködni egy trópusi kertben, vagy pingvineket, amint éppen jégdara hullik rájuk egy Antarktisz mintájára kialakított részen.
Átsétálhatunk egy „esőerdőn”, olyan állatok között, melyek ebben a környezetben élnek, vagy egy sötét helyiségben éjszakai élőlényeket leshetünk meg. Sok állatkertben akvárium is van, némelyikben pedig ragadozó madarakat is lehet látni röptükben, vagy delfineket, miközben akrobatikus mutatványokkal szórakoztatják a közönséget. A veszélyes állatokat már nem ketrecekben tartják, hanem a szabadban, vizesárokkal védve tőlük a látogatókat.
Az érem két oldala
Egyes állatvédők szerint nem lenne szabad az állatokat kiszakítani a természetes élőhelyükről, és mesterségesen kialakított környezetben, fogságban tartani őket. Úgy érvelnek, hogy az állatkertek korlátozzák az állatok mozgásterét, és megzavarják a viselkedésüket.
A gondozók viszont a bírálatra válaszolva elmondják, hogy fontos szerepük van a fajok megőrzésében és az oktatásban. „Az a célunk, hogy tiszteletet ébresszünk az állatok iránt – fogalmaz Jaime Rull, a madridi Faunia állatkert munkatársa. – Szeretnénk, ha a látogatók megértenék, hogy milyen fontos megmenteni az állatok természetes élőhelyét, hiszen enélkül nem maradhatnak fenn.” Felmérések igazolják, hogy az állatkerteknek köszönhetően valóban többen ismerik fel, hogy meg kell óvni a veszélyeztetett fajokat.
A jelek szerint néhány ritka faj, köztük az óriás panda, belopta magát a nagyközönség szívébe. „Mindenki látni akarja a két pandánkat – tudjuk meg Noelia Benitótól, aki a madridi Zoo Aquariumban dolgozik. – Ez a híres faj a veszélyeztetett fajok megmentéséért vívott küzdelmünk jelképévé vált. Reméljük, hogy a pandák szaporodni fognak, bár tudjuk, hogy a párválasztást illetően nagyon válogatósak.”
A pandáktól eltérően sok faj állatkertekben is szépen szaporodik, mivel az idők folyamán javultak a körülmények, és színvonalasabb lett az állatorvosi ellátás. Bár vannak, akik szerint az állatkerteknek nem lenne szabad veszélyeztetett fajokkal kereskedniük, a sikeres tenyésztési programok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Számos állatkert amellett, hogy bemutatja az állatokat, próbál szaporítani veszélyeztetett fajokat, hátha sikerül végül visszajuttatni őket a vadonba.
A kihalás egyik fő oka a természetes élőhelyek pusztulása. Az állatkertek ezért aktív szerepet vállalnak különböző állatvédő programokban, szorosan együttműködve a trópusi országok vadrezervátumaival. *
Egy darabka a természetből
Mivel a gyermekek többsége odavan az állatokért, a szülők egy hétvégén vagy a szünidőben egy állatkerti kiránduláson taníthatják őket Isten teremtésművéről. A család közösen figyelhet meg egy darabkát a természetből.
Az embereket mindig is nagyon lekötötte az állatvilág. Érdemes a gyermekeinkben is táplálni ezt az érdeklődést, mivel a természetből sokat tanulhatunk a Teremtő személyiségéről. Egy állatkerti séta ezenkívül elmélyítheti a tiszteletünket és erősítheti a felelősségérzetünket a bámulatos teremtmények iránt, melyek benépesítik törékeny bolygónkat.
^ 12. bek. Úgy tűnik, az állatkerteknek sikerült megmenteniük az ázsiai tigrist, a madagaszkári makit és több afrikai főemlőst.