Figyeljük a világot

A tisztasági tesztek kimutatták, hogy Anglia-szerte a városközpontokban elhelyezett bankautomaták ugyanolyan mértékben szennyezettek betegségeket terjesztő baktériumokkal, mint a nyilvános illemhelyek ülőkéi (THE TELEGRAPH, NAGY-BRITANNIA).

„A tudósokat néha teljesen váratlanul éri egy-egy földrengés [mint például az idei új-zélandi és a tavalyi haiti rengések], mivel azok felfedezetlen törésvonalak mentén történnek . . . Emiatt felvetődik az aggasztó kérdés: Vajon hány nagyobb földrengés várható az ismeretlen vagy nem igazán komolyan vett törésvonalaknál?” (THE NEW YORK TIMES, USA).

A világ négy leggazdagabb emberének nagyobb vagyona van, mint a világ 57 legszegényebb országának együttvéve (FOREIGN POLICY, 2011. január/​február, USA).

A lengyel vállalkozások 90 százalékának a tulajdonosai arról számolnak be, hogy az utóbbi két évben az alkalmazottaik meglopták vagy becsapták őket (GAZETA PRACA, LENGYELORSZÁG).

Brazíliában az egyik katolikus templomban 300 dollárnyi büntetést szabnak ki azokra a menyasszonyokra, akik elkésnek az esküvőjükről. A házasulandó párnak még a szertartás előtt meg kell írnia a csekket, és csak akkor kapja vissza, ha idejében érkezik (G1, BRAZÍLIA).

A pápa nem szervdonor

Joseph Ratzinger a katolikus egyház bíborosaként még szervdonor volt, tudósít a La Repubblica című olasz lap. De amióta XVI. Benedek néven pápává választották, már nem az. Hogy miért? „A pápa teste az egyetemes egyházhoz tartozik – nyilatkozta Zygmunt Zimowski, egy befolyásos vatikáni személyiség. – Érthető, hogy az egyházfő földi maradványait teljességükben kell megőrizni, mivel lehetséges, hogy a jövőben hódolat tárgyai lesznek.”

Pénzért életet?

Hajlandó lenne bárki is eladni az életéből egy évet egymillió euróért? Németországban a férfiaknak több mint az egynegyede, a nőknek pedig több mint az egyhatoda megtenné, legalábbis az Emnid közvélemény-kutató intézet felmérése szerint, melyet a Reader’s Digest Deutschland felkérésére készített. Minél fiatalabbak voltak a megkérdezettek, annál nagyobb hajlandóságot mutattak egy ilyen alkura: a 14 és 29 év közöttiek 29 százaléka, a 30 és 39 év közöttieknek pedig a 25 százaléka menne bele a cserébe. Minél idősebb valaki, annál értékesebbnek tartja az életet. Az 50 és 59 év közöttieknek csupán a 13 százaléka, a 60 év felettieknek pedig a 11 százaléka tudja elképzelni, hogy eladjon egy évet az életéből.