Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A fadarázs tojócsöve

A fadarázs tojócsöve

Tervezés eredménye?

A fadarázs tojócsöve

● A nőstény fadarázs a fenyőfába helyezi a petéit, és az, ahogyan ezt megteszi, arra ihlette a tudósokat, hogy biztonságosabb és hatékonyabb sebészeti szondákat fejlesszenek ki.

Gondolkodj el ezen: A fadarázs a tojócsövét belefúrja a fenyőfába. Ez a tűhegyes cső két egymáshoz illeszkedő pálcikából áll, melyeken visszafelé álló fogacskák sorakoznak. Miközben az egyik pálcikán található fogacskák belekapaszkodnak a fába, biztosítva a stabilitást, a másik pálcika kicsit előrébb jut. Majd pedig ennek a pálcikának a fogacskái kapaszkodnak meg a fában, és az előző pálcika jut egy kicsit előrébb. Ahogyan a pálcikák gyorsan rezegnek, vagyis felváltva előrébb jutnak, illetve megkapaszkodnak, a tojócső minimális erőkifejtéssel akár 2 centiméter mélyre is be tud fúródni a fába, úgy, hogy közben nem hajlik meg és nem törik el.

A nőstény fadarázs tojócsövét megfigyelve a tudósok megalkották egy olyan idegsebészeti szonda prototípusát, mely hasonló elven működik. Az eszköz szilikonból készült hegye két rezgő pálcikából áll. Ezeken parányi fogacskák találhatók, melyek minimális sérülést okozva képesek mélyen az agyba hatolni. Ám az eszköznek van még egy további előnye is. „A már létező merev sebészeti szondákkal ellentétben ez az eszköz elég rugalmas ahhoz, hogy a lehető legbiztonságosabb útvonalon haladjon előre a beavatkozás során, elkerülve az agy különösen veszélyes területeit” – olvashatjuk a New Scientist című folyóiratban. Egy ilyen szonda lehetővé teszi, hogy az orvosok kevesebb bemetszéssel jussanak el nehezen elérhető területekre.

Mit gondolsz? Véletlen folytán jött létre a nőstény fadarázs tojócsöve, vagy tervezés eredménye?

[Ábra a 25. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Miközben az egyik pálcika előrébb jut a fában, a másiknak a fogacskái megkapaszkodnak, biztosítva a stabilitást

fa

váltakozva ható erők

[Képek forrásának jelzése a 25. oldalon]

Fadarázs: David R. Lance, USDA APHIS PPQ, Bugwood.org; ábra: J. F. V. Vincent and M. J. King, (1996). The mechanism of drilling by wood wasp ovipositors. Biomimetics, 3: 187-201