Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ki áll valójában az okkultizmus mögött?

Ki áll valójában az okkultizmus mögött?

Ki áll valójában az okkultizmus mögött?

A BIBLIA ezt írja a Teremtőnkről: „Isten világosság, és ővele egységben nincsen semmi sötétség” (1János 1:5). Ez különösen szellemi értelemben igaz. Lehet-e akkor az igaz Isten az okkultizmus mögötti erő? Vagy inkább valamilyen sötét erő áll mögötte?

Az okkult szokások közül kiemelkedik a jövendőmondás és a spiritizmus, amelyek magukban foglalják az asztrológiát, a számmisztikát, a tenyérjóslást és a varázslást, valamint a „halottakkal” való kapcsolatfelvételt és az igézést. Ezek a szokások hosszú-hosszú múltra tekintenek vissza; a legtöbbjüket már az ókori Babilonban is gyakorolták, melynek romjai Irakban találhatók (Ézsaiás 47:1, 12, 13). Aztán az okkult szokások Babilonból mindenfelé elterjedtek az ókori világban, így számos kultúra és civilizáció szerves részévé váltak.

Figyeljünk meg egy esetet, mely az ókori Makedóniában, Filippi városában történt. Keresztények egy kicsiny csoportja, akik között ott volt Pál apostol és Lukács, az orvos is, találkozott egy lánnyal, akinek természetfölötti képességei voltak. Lukács, aki beszámolt erről a Bibliában, így fedte fel a lány képességeinek titokzatos forrását: „szembejött velünk egy szolgálólány, akiben szellem, jövendőmondó démon volt. Ő mindig nagy nyereséghez juttatta urait azzal, hogy a jövendölés mesterségét űzte” (Cselekedetek 16:16–18).

A lány tehát nem az igaz Istennek, Jehovának köszönhette ezt a képességét, hanem egy démonnak, azaz egy gonosz szellemnek. Pál és a társai emiatt nem is figyeltek oda rá. Nos, talán felvetődik benned a kérdés: „Kik a démonok, és honnan származnak?” A Biblia erre is választ ad.

Kik a démonok?

Jehova jóval az ember megalkotása előtt számtalan intelligens szellemlényt teremtett az égben, akiket a Biblia ’Isten fiainak’ nevez (Jób 38:4, 7). Az emberekhez hasonlóan nekik is szabad akaratuk van, és hosszú ideig mindannyian hűségesek voltak Istenhez. A harmónia azonban hirtelen megszűnt. Mi történt?

Miután Isten megteremtette az első emberpárt, az egyik szellemteremtmény megkívánt valamit, amihez nem volt joga: az imádatot. Ahogy egy hasbeszélő használ egy bábfigurát, ez a gonosz angyal úgy tett, mintha egy kígyó beszélne, és így rávette az első nőt, Évát, hogy szálljon szembe a Teremtőjével (1Mózes 3:1–6). A Biblia ’őskígyónak, Ördögnek és Sátánnak’ nevezi ezt a lázadó angyalt (Jelenések 12:9). Jézus azt mondta róla, hogy „emberölő”, és hogy „nem állt erősen az igazságban”, majd hozzátette: „Amikor a hazugságot szólja, a saját lelkülete szerint szól, mert hazug ő, és a hazugság atyja” (János 8:44).

Idővel „az igaz Isten fiai” közül mások is csatlakoztak Sátánhoz a lázadásban (1Mózes 6:1, 2). Később így utalnak rájuk: ’az angyalok, akik vétkeztek’, és ’az angyalok, akik nem őrizték meg eredeti állásukat, hanem elhagyták a maguk megfelelő lakóhelyét’, más szóval a nekik kijelölt helyet az égben (2Péter 2:4; Júdás 6). Ezeket az angyalokat a Biblia démonoknak nevezi (Jakab 2:19). Az az eltökélt szándékuk, hogy a lehető legtöbb embert elfordítják az igaz imádattól. A bibliai időkben sok izraelitánál sikerült célt érniük (5Mózes 32:16, 17). Miként a múltban, Sátán és a démonai ma is ravaszul vallási hazugságokat vetnek be (2Korintusz 11:14, 15).

Óvd meg magad!

Jóllehet a gonosz szellemi lényeknek emberfölötti képességeik vannak, Isten segítségével ’szembe tudunk szállni velük’, és felülkerekedhetünk rajtuk (1Péter 5:9). De csak akkor kaphatunk ilyen segítséget, ha megismerjük Isten követelményeit, és meg is tartjuk őket. Pál apostol ezt írta a keresztény társairól: „nem szűnünk meg imádkozni értetek, és kérni, hogy teljetek be az ő akaratának pontos ismeretével minden bölcsességben és szellemi megértésben, hogy Jehovához méltón járjatok, avégett hogy teljesen kedvére legyetek” (Kolosszé 1:9, 10).

Azok között, akik ’pontos ismeretet’ szereztek, jó néhány efézusi is volt, aki okkult szokásokat gyakorolt. Figyeljük meg, hogy a bibliai beszámoló szerint milyen hatással volt rájuk az igazság megismerése: „a mágiát űzők közül elég sokan összehordták könyveiket, és mindenki előtt elégették őket.” A könyvek egyébként ’ötvenezer ezüstöt’ értek, ami nem kis összeg volt (Cselekedetek 19:17–19). Bátor tettük azért lett feljegyezve, hogy tanuljunk belőle (2Timóteusz 3:16).

Alapelvek a védelmünkre

Más módokon is megvédhetjük magunkat a démonoktól. Vizsgáljunk meg néhány jó tanácsot a Bibliából.

„Ne higgyetek minden ihletett kijelentésnek, hanem tegyetek próbát az ihletett kijelentésekkel, hogy lássátok, vajon az Istentől származnak-e” (1János 4:1). Úgy tehetünk próbát a vallásos kijelentésekkel, hogy összevetjük őket a Bibliával (Cselekedetek 17:11). Az asztrológusok, médiumok és csodadoktorok egyes kijelentései azonban akár igazak is lehetnek. A Filippiben élő démonos lány például igazat mondott, amikor kijelentette Pálról és a társairól: „Ezek az emberek a legfelségesebb Isten rabszolgái, akik a megmentés útját hirdetik nektek!” (Cselekedetek 16:17). Pál és a társai mégsem engedték, hogy velük tartson. Pál inkább megparancsolta a gonosz szellemnek, hogy menjen ki a lányból.

„Rendeljétek hát alá magatokat az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elmenekül tőletek” (Jakab 4:7). A démonok Isten ellenségei, és neked is az ellenségeid. Még csak kíváncsiságból se foglalkozz a sötét tetteikkel. Inkább rendeld alá magad Istennek, betartva szeretetteljes parancsolatait, melyek nem megterhelőek (1János 5:3). Isten például meghagyta az ókori Izrael nemzetének: „Ne lehessen találni közötted olyat, aki . . . jóslással foglalkozik, mágiát űz, vagy aki előjelek után kutat, varázsló, vagy aki másokat megigéz, aki szellemidézőtől vagy jövendőmondótól tudakozódik, vagy aki halottaktól kérdez. Mert mindaz, aki ilyesmiket tesz, utálatos Jehovának” (5Mózes 18:10–12). Isten nézőpontja azóta sem változott meg (Galácia 5:19, 20).

„Nem fog a varázslás [Isten szolgáin]” (4Mózes 23:23, Újfordítású revideált Biblia). Akik igyekeznek Jehova kedvében járni, azoknak nem kell tartaniuk a démonoktól. Az az igazság, hogy ezek a gonosz szellemek „reszketnek” Istentől, mivel tudják, mekkora hatalma van, és hogy ezt a jövőben arra fogja használni, hogy megsemmisítse őket (Jakab 2:19). Isten ’megmutatja erejét azokért, akiknek teljes a szívük iránta’, és „sosem engedi, hogy ingadozzon az igazságos” (2Krónikák 16:9; Zsoltárok 55:22).

„Az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5). Isten Szava azt tanítja, hogy aki meghal, annak semmilyen része nem él tovább. Nem kell hát félnünk a halottaktól, hiszen senkinek sem árthatnak (Ézsaiás 26:14). A démonok az emberek megtévesztése végett időnként úgy tesznek, mintha halottak szellemei lennének. Ez a magyarázat arra, ha egy kedves személy „szelleme” másnak tűnik, mint amilyennek a személyt életében ismerték.

„Nem lehettek részesei »Jehova asztalának« is, és a démonok asztalának is” (1Korintusz 10:21, 22). Akik igazán szeretik Jehovát, azok távol tartják magukat az olyan könyvektől, filmektől és számítógépes játékoktól, amelyek okkultizmusra épülnek, vagy pedig okkult szokásokat és hiedelmeket jelenítenek meg. * „Nem állítok szemem elé hiábavalóságot” – olvashatjuk a Zsoltárok 101:3-ban. Gondoljunk arra is, hogy az okkult szórakozási formák gyakran dicsőítik az erőszakot és az erkölcstelenséget, ám ’aki szereti Jehovát’, az elutasítja ezeket (Zsoltárok 97:10).

A démonok mindig is igyekeztek eltitkolni az emberek elől, hogy kik ők valójában. De nem sikerült mindenkit félrevezetniük. A Biblia lapjain Jehova lerántja róluk a leplet, hiszen tudatja velünk, hogy rosszindulatú hazugok és az emberiség ádáz ellenségei. Mennyire más a Teremtőnk, Jehova Isten! Ahogy a következő cikk feltárja, ő szeret minket, mindig igazat mond nekünk, és azt szeretné, hogy örökké, boldogan éljünk (János 3:16; 17:17).

[Lábjegyzet]

^ 19. bek. Az egyes emberek lelkiismerete eltérő lehet a vallásos neveltetésüktől és a szellemi érettségüktől függően. A lényeg az, hogy mindenki megőrizze a tiszta lelkiismeretét Isten előtt, és ne botránkoztasson meg másokat, még a családtagjait se. A Róma 14:10, 12 leszögezi, hogy „mindnyájan az Isten bírói széke előtt fogunk állni”.