Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Lehet még bízni valakiben?

Lehet még bízni valakiben?

Lehet még bízni valakiben?

A férfit a fájdalomcsillapítás úttörőjének tartották. De mint kiderült, ez a neves aneszteziológus 1996-tól kezdődően több mint 10 éven át valótlan kutatási eredményeket publikált. A tanulmányai tekintélyes orvosi lapokban jelentek meg.

„NEM tudom felfogni, hogy miért csinál valaki ilyet” – idézte dr. Steven L. Shafert az Anesthesiology News című orvosi lap.

Mi visz rá egy köztiszteletben álló szakembert, hogy becsapja az embertársait? Vegyünk sorra négy lehetséges okot.

Kapzsiság. Dr. Jerome Kassirer, a The New England Journal of Medicine korábbi szerkesztője a következőket nyilatkozta a The New York Times-nak: „A kutatók a [gyógyszeripari] vállalatok lekötelezettjei, mivel jövedelmük nagy részét tőlük kapják, ebből kifolyólag hihetetlenül nagy a kísértés arra, hogy olyan kutatási eredmények szülessenek, amelyek kedveznek a vállalatoknak.”

Sikeresnek lenni bármi áron. Németországban arra gyanakszanak, hogy az egyetemi hallgatók több ezer eurót csúsztatnak a tanáraik zsebébe a doktori titulusért cserébe, abban az országban ugyanis a doktori cím a siker egyik szimbóluma. A The New York Times beszámolt egy tanulókkal készített felmérésről. A megkérdezettek közül sokan, akik tisztességtelen módszerekhez folyamodtak, azt mondták, hogy „ők szigorú etikai elvekhez akarnak ragaszkodni” . . . majd amikor sikeresek lesznek.

Nincsenek követésre méltó példák. A The New York Times egy professzor szavait idézve ezt írta a középiskolásokkal kapcsolatban: „Hajlamosak vagyunk azt mondogatni, hogy elvesztették az erkölcsi érzéküket, de valószínűleg pontosabb lenne azt mondani, hogy a tanáraik, a tanácsadóik és a társadalom egésze eleve nem is segített nekik erkölcsi érzékre szert tenni.”

A gyakorlat nem egyezik az elmélettel. Egy közel 30 000 tanuló megkérdezésével végzett felmérésben 98 százalék azt mondta, hogy elengedhetetlennek tartja az emberi kapcsolatokban az őszinteséget. Ám 10 tanuló közül 8 beismerte, hogy hazudott már a szüleinek, és 64 százalék bevallotta, hogy az elmúlt évben csalt valamelyik vizsgán.

Magasabb rendű erkölcsi elvek

Ahogy az itt található kiemelt rész is megjegyzi, minden jel arra utal, hogy a bizalom az ember lényének a része. Ugyanakkor a Biblia reálisan ezt írja: „az ember szívének hajlama már ifjúságától fogva rossz” (1Mózes 8:21). Hogyan kerekedhetünk felül ezen a hajlamon? Mit tehetünk, hogy ne ragadjon magával minket is ez a becstelen világ? Az itt következő bibliai alapelvek segíthetnek:

„Ne forralj semmi rosszat embertársad ellen, mikor úgy lakik melletted, hogy biztonságban érzi magát” (Példabeszédek 3:29).

Ha szeretjük az embertársainkat, akkor nem élünk vissza a bizalmukkal, hanem azt tesszük, ami nekik is jó. Ez az alapelv a kapzsiságból eredő kizsákmányolás és visszaélés sok formáját megszüntetné, például a hamis gyógyszerekkel való kereskedést is, melyre a cikksorozat elején láttunk példát.

„Az igazság ajka szilárdan megerősödik mindörökre, a hazugság nyelve pedig csak egy pillanatig marad meg” (Példabeszédek 12:19).

Ma sokan úgy érzik, hogy aki becsületesen akar élni, az hátrányos helyzetben van. De gondolkodj csak el ezen: Mi értékesebb? Az, amit azonnal megkaphatsz, vagy az, aminek mindig értéke lesz, mint például az önbecsülés? Ha egy tanuló csal a vizsgákon, elhitetheti másokkal, hogy okos és jó képességű, de mi lesz vele a munkahelyen?

„Tisztességben éli életét az igaz, boldogok utána a gyermekei!” (Példabeszédek 20:7, „Katolikus fordítás”).

Ha vannak gyermekeid, mutass nekik példát azzal, hogy ’tisztességben élsz’. Mondd el nekik, hogy hogyan válik hasznodra az, hogy próbálod azt tenni, ami helyes. Amikor a gyerekek azt látják, hogy a szüleik tisztességesen próbálnak élni, nagyobb az esélye, hogy ők is becsületesek és megbízhatók lesznek (Példabeszédek 22:6).

Tényleg beválnak ezek a bibliai alapelvek? Léteznek még megbízható, becsületes emberek?

[Oldalidézet a 4. oldalon]

A Le Figaro című újság szerint egyre több francia „tartja erénytelennek a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet nagyjait, és nem látja okát, hogy neki magának miért kellene erényesnek lennie”

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

BIZALOM – AZ EMBER LÉNYÉNEK A RÉSZE?

Michael Kosfeld professzor, aki üzleti adminisztrációt tanít a németországi Frankfurti Egyetemen, egy kísérletsorozat alapján arra a következtetésre jutott, hogy „az emberi bizalomnak biológiai alapja van”. Kosfeld professzor megfigyelte, hogy a társas érintkezés során az agyban oxitocin termelődik. Ez a hormon felelős a bizalom érzéséért. „A bizalom valójában az emberi faj egyik megkülönböztető jegye” – fejti ki a professzor. „Ha nincs bizalom, bizonyos értelemben elveszítjük az emberi mivoltunkat.”