Tervezés eredménye?

A borotvakagyló fúrótechnikája

● Bár az atlanti borotvakagylónak, vagy más néven palloskagylónak látszólag még annyi ereje sincs, hogy a homokon átfúrja magát, olyan gyorsan beleássa magát egy tömör földrétegbe, hogy elnevezték „a víz alatti fúrók Ferrarijának”. A kutatók kíváncsiak lettek. „Tudtuk, hogy valami trükknek kell lennie a dologban” – nyilatkozta Anette Hosoi, a Massachusettsi Műszaki Egyetem egyik docense. Mi a borotvakagyló trükkje?

Gondolkodj el ezen: A borotvakagyló ide-oda mozgatja a lábát, hogy belefúródjon a homokba. Az így keletkező kis üreg gyorsan megtelik vízzel és homokkal. A kagyló elkezd fel-le mozogni, miközben kinyílik és bezáródik. Ezzel szinte folyékony állagúvá teszi a vizes homokot, amin már könnyű átásnia magát. Másodpercenként 1 centimétert haladva mintegy 70 centiméter mélyre le tud ásni. És ha egyszer beásta magát, nem lehet egykönnyen kihúzni. Sőt, a horgonyerejét és azt az energiát tekintve, amellyel beleássa magát a talajba, a kagyló tízszer hatékonyabb a legjobb, ember készítette horgonyoknál.

A mérnökök a borotvakagylótól merítettek ötleteket az első „intelligens” horgony kifejlesztéséhez. „Fel-le mozog, és ki-be csukódik, mint egy igazi kagyló” – mondja Anette Hosoi. Egy ilyen erős, energiatakarékos horgony elkelne a víz alatti kutatóeszközökön, az úszó olajfúrótornyokon és az aknamentesítésre használt eszközökön.

Mit gondolsz? A borotvakagyló fúrótechnikája magától jött létre, vagy tervezés eredménye?

[Képek a 23. oldalon]

Az „intelligens” horgony prototípusa a borotvakagyló fúrótechnikáját utánozza

[Forrásjelzések]

Borotvakagyló: © Philippe Clement/​naturepl.com; „intelligens” horgony: Courtesy of Donna Coveney, Massachusetts Institute of Technology