Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ha egy gorillakölyök sír

Ha egy gorillakölyök sír

Ha egy gorillakölyök sír

AZ ÉBREDJETEK! KAMERUNI ÍRÓJÁTÓL

Pitchou egy nőstény gorilla, aki a közép-afrikai őserdőben született. Amikor úgy egyéves lehetett, vadászok megölték az anyját és a csoportjukhoz tartozó összes gorillát a húsukért. Mivel Pitchou túl kicsi volt ahhoz, hogy érdemes legyen a húsáért eladni, életben hagyták, hogy majd háziállatnak adják el. Időközben megbetegedett és folyamatosan sírt.

PITCHOU csak egyike a sok ezer árván maradt főemlősnek. Ennek a szomorú helyzetnek a kialakulásához számos tevékenység hozzájárult. Ezek közé tartozik a bozóthússal való illegális kereskedelem. Mivel egyes éttermeknek és magánszemélyeknek is nagy igényük van az egzotikus húsokra, éjjel-nappal hivatásos vadászok pásztázzák az erdőket a meggazdagodás reményében. A közvetítők pedig jövedelmező, de illegális hálózatokat működtetnek helyi és nemzetközi szinten, hogy eladhassák az állatokat és a húsukat.

Egy másik tevékenység a fenntarthatatlan fakitermelés. Az erdők elpusztításával az állatok elveszítik otthonaikat, rejtekhelyeiket, valamint fészkelő- és táplálékszerző helyeiket. Sőt, a fent említett két tevékenység erősíti egymást. Hogyan? Például a fakitermeléskor utakat vágnak. A vadászok így gond nélkül elérhetik azokat a területeket, ahol a megzavarodott és otthonukat vesztett állatok könnyű prédát jelentenek. A kiváltó okok közé sorolható még a népességnövekedés, a fehérje iránti szükséglet, a városiasodás, az egyre hatékonyabb vadászati módszerek, valamint a háborús konfliktusok, és az, hogy ezek miatt egyre könnyebb lőfegyverhez hozzájutni. Mindezek következtében a főemlősöket és sok más fajt is egyre inkább fenyeget a kihalás veszélye, ez pedig az erdők elnéptelenedéséhez vezet. De nem csak ez jelenthet gondot. Miért? Például, mivel az állatok segítenek szétszórni a magokat, hozzájárulnak az erdő egészséges és változatos ökoszisztémájához. Tehát ha a fauna, vagyis az állatvilág eltűnik, akkor az a flórára, azaz a növényvilágra is hatással van.

Ennek ellenére a gyilkolás folytatódik. Nyugat-Afrika egyes részein mindössze egy évtized alatt néhány főemlős-populáció a tizedére csökkent. A kameruni vadvédelmi szakértők szerint, ha az orvvadászat folytatódik, hamarosan nem marad egyetlen vadon élő gorilla sem. *

Az árvák megmentése

A tragikus helyzet miatt vadvédelmi csoportok jöttek létre, például a Limbe Vadvédelmi Központ Nyugat-Afrikában, a Szaharától délre, a Kamerun-hegy lábánál. Céljuk, hogy megvédjék a veszélyeztetett fajokat. A limbei központban a látogatók gorillákat, csimpánzokat, mandrillokat és 13 egyéb főemlősfajt láthatnak sok más állattal együtt. Az utóbbi években közel 200 árva és otthon nélkül maradt állatot fogadtak be a központba, és biztonságos otthonról, élelemről és orvosi kezelésről gondoskodtak számukra. A központ másik célja az, hogy tudatosítsa a vadvédelem fontosságát a rengeteg látogatóban, akik Kamerunból, a környező országokból, sőt, a világ minden részéről érkeznek. Az egyik évben több mint 28 300-an voltak.

Térjünk vissza most Pitchoura. Néhány embernek majd megszakadt a szíve, amikor hallotta a gorillakölyök sírását, ezért megvásárolták a vadászoktól, és a központba vitték. Ezután a kölyköt alaposan megvizsgálták a központ kórházában. Az érzelmi trauma mellett Pitchout sok minden sújtotta: köhögés, kiszáradás, alultápláltság, hasmenés, ráadásul tele volt horzsolásokkal. A Pitchou nevet is emiatt kapta, mely az ottani nyelvjárás szerint azt jelenti, hogy ’foltos’. Szerencsére Pitchou jól reagált a kezelésre, és nem kellett megoperálni, bár a központban ezt is el tudják végezni, ha szükséges.

Ahogy az a központba érkező többi állattal is lenni szokott, Pitchout 90 napig karanténban tartották. Csak ezután csatlakozhatott 11 másik gorillához egy természetes erdei környezethez hasonló, elkerített területen. A gondozók boldogan figyelték, amint az idősebb állatok összebarátkoznak a kis jövevénnyel. Ez a jelenség egyáltalán nem szokatlan. Pitchout gyorsan befogadták a csoportba.

Az állatok és a gondozók közeli kapcsolatban vannak egymással, aminek köszönhetően erős kötődés alakul ki közöttük. A központban látottak segíthetnek a látogatóknak megérteni azt az erkölcsi felelősséget, melyet Isten az emberekre bízott, amikor az első emberpárnak megparancsolta, hogy ’uralkodjon’ a föld és az állatok felett (1Mózes 1:28).

Mi lesz az árvákkal?

A program végső célja, hogy a központ lakóit visszatelepítsék a vadonba. Ez azonban nem könnyű. Az olyan állatok, melyek hozzászoktak az emberi segítséghez, gyakran nem tudnak magukról gondoskodni. Újra fennáll az a veszély is, hogy valakinek az asztalára kerülnek. Több afrikai ország egyetért abban, hogy országhatárokon átnyúló védett területeket kell létrehozni, és jobban oda kell figyelni a már meglévő területekre. Ezek az intézkedések remélhetőleg megkönnyítik majd az árván maradt állatok szabadon engedését, és hozzájárulnak a területen élő főemlősök és a többi vadon élő állat védelméhez.

Időközben minden ezzel ellentétes jelenség – a kapzsiság, a szegénység, a népesség robbanásszerű növekedése és az erdőirtás – folyamatosan rontja a főemlősök és más állatok helyzetét. Ha a védelem nem fokozódik rövid időn belül, „a vadon élő fajok egyedszáma valószínűleg végzetesen le fog csökkeni – jegyzi meg Felix Lankester, a Limbe Vadvédelmi Központ projektmenedzsere. – Ennek az lehet az eredménye, hogy éppen azok a vadon élő teremtmények tűnnek el, amelyeknek a megmentésén dolgozunk.”

Micsoda tragédia! De még nagyobb tragédia az, hogy embereket látunk szenvedni alultápláltság és betegségek miatt, gyermekeket látunk felpüffedt hassal és könnyes szemekkel éhen halni. Igen, ami Pitchouval történt, az kiemeli az egész világ szánalmas helyzetét, különösen az egyenlőtlenséget és az igazságtalanságot.

Örömre ad okot, hogy a Teremtőnk törődik azzal, ami a földön történik. Hamarosan felszámolja a kegyetlenség, a szenvedés és a fajok kipusztulásának okait, és minden élő között tartós összhangot teremt (Ézsaiás 11:6–9).

[Lábjegyzet]

^ 6. bek. Egészségügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a bozóthússal való érintkezés és annak megevése ahhoz vezethet, hogy elszaporodnak az olyan állatról emberre terjedő halálos betegségek, mint a lépfene és az Ebola, valamint a HIV-hez hasonló vírusok.

[Képek a 22–23. oldalon]

Pitchou betegen, majd egészségesen

[Kép a 23. oldalon]

Egy vörösfülű cerkóf

[Kép a 23. oldalon]

Egy drill gondoskodik a kicsinyéről

[Kép a 24. oldalon]

A limbei központ bejárata

[Kép a 24. oldalon]

Gondoskodnak Bolóról, egy árva gorilláról

[Kép forrásának jelzése a 23. oldalon]

A 22. és 23. oldal fotói: Limbe Wildlife Centre, Cameroon

[Kép forrásának jelzése a 24. oldalon]

Mindkét fotó: Limbe Wildlife Centre, Cameroon