Noé bárkája és a hajóépítés

TÖBB mint 40 éve hajótervezőként és hajómérnökként dolgozom. Különféle alakú és méretű vízi járműveket, valamint ezeket meghajtó mechanikus és egyéb rendszereket tervezek. 1963-ban, amikor a kanadai Brit Columbiában éltem, Jehova Tanúi közül valaki megmutatta nekem a Bibliából, hogy Mózes első könyvének a leírása szerint Noé bárkája egy hosszú doboz vagy láda volt. Ez szöget ütött a fejembe, ezért elhatároztam, hogy tovább kutatok ebben a témában.

A Mózes első könyvében olvasható beszámolóból megtudhatjuk, hogy Isten elhatározta, hogy megtisztítja a földet a gonoszságtól, vízzel árasztva el az egész bolygót. Felszólította Noét, hogy építsen bárkát, amelyben megmenekülhet ő maga, a családja és az állatvilág képviselői a nagy Özönvízkor. Azt mondta neki, hogy a bárka hossza 300 könyök, a szélessége 50 könyök, a magassága pedig 30 könyök legyen (1Mózes 6:15). Óvatos becslés szerint ez azt jelenti, hogy a bárka 134 méter hosszú, 22 méter széles és 13 méter magas volt. * Az össztérfogata tehát közel 40 000 köbméterre rúgott, vagyis majdnem akkora volt, mint a Titanic nevű luxus-óceánjáróé.

A bárka szerkezete

A bárkának három fedélzete volt, ami erősebbé tette a szerkezetét, és mintegy 8900 négyzetméterre növelte a teljes alapterületét. Az egész bárka gyantatartalmú — ennélfogva vízálló — fából, feltehetően ciprusból épült, és kívül-belül bevonták kátránnyal (1Mózes 6:14–16). A Bibliából nem derül ki, hogy Noé mivel erősítette egymáshoz a fadarabokat, de már az Özönvíz története előtt beszél réz- és vasszerszámok kovácsairól (1Mózes 4:22). Mindenesetre egyes fából készült hajók építésekor a mai napig faszegeket használnak.

A bárkában voltak rekeszek, az oldalán egy ajtó, és volt rajta egy egykönyöknyi magasságú cóhár, ami egy nyeregtető lehetett, alatta pedig valószínűleg nyílások sorakoztak, melyeken friss levegő és fény jutott be. Ámde Mózes első könyve nem említ hajógerincet, hajóorrot, sem vitorlákat, evezőket vagy kormánylapátokat. Megjegyzendő, hogy a „bárka” szó héber megfelelőjével utalnak arra a kosárra is, amelybe a csecsemő Mózest beletette az édesanyja, és amelyet bekent szurokkal, hogy fennmaradjon a Nílus vizén (2Mózes 2:3, 10).

Stabil építmény

A bárka hossza hatszorosa volt a szélességének, és tízszerese a magasságának. Számos modern hajónak hasonlók az arányai, bár a hosszúság és szélesség arányának megválasztásakor azt veszik figyelembe, hogy mekkora erőre van szükség a jármű meghajtásához. A bárkának viszont csak úsznia kellett a vízen. Vajon hogy bírta a terhelést?

Azt, ahogyan a hajók a szél és a hullámok hatására viselkednek, tengerálló képességnek nevezik. Ez is a jármű arányaival függ össze. A Biblia ecseteli az Özönvizet előidéző irdatlan esőzést, és azt is elmondja, hogy Isten később szelet támasztott (1Mózes 7:11, 12, 17–20; 8:1). A Szentírás nem részletezi, milyen erejük volt a hullámoknak és a szélnek, de feltételezhetjük, hogy erőteljesek és változékonyak voltak, ahogyan az ma is előfordul. Minél hosszabban és erősebben fúj a szél, annál magasabbak a hullámok, és annál nagyobb közöttük a távolság. Ráadásul ha volt valamiféle  szeizmikus tevékenység, az is erős hullámzást okozhatott.

A bárka arányai hozzájárultak a stabilitásához, vagyis megakadályozták, hogy felboruljon. A szerkezete révén azokkal az erőkkel is képes volt megbirkózni, melyek miatt hosszában imbolygott volna a háborgó tengeren. A benne levő embereknek és állatoknak nagyon kellemetlen lett volna, ha a bárka túlságosan billeg, ami akkor történhetett volna, ha a jármű egyik vége újra meg újra felemelkedik a hullámok miatt, aztán visszacsapódik a vízbe. Az efféle imbolygás magát a hajót is nagyon próbára teszi. A szerkezetének elég erősnek kell lennie, hogy ne hajoljon meg középen, amikor mindkét végét egyszerre emelik fel a nagy hullámok. Ha viszont egy óriási hullám a közepén emeli meg a hajót, és a két végét semmi sem tartja, az orra és a fara legörbülhet. Isten azt mondta Noénak, hogy a hosszúság és a magasság aránya 10:1 legyen. Később a hajótervezők keserű tapasztalatok árán tanulták meg, hogy ez az arány teszi lehetővé, hogy egy hajó kibírjon egy effajta igénybevételt.

Biztonságos és kényelmes

Mivel a bárka láda formájú volt, a felhajtóerő, mely lehetővé teszi, hogy egy hajó ússzon a vízen, az egész hosszában egyforma volt. A súlya is egységes lehetett. Noé bizonyára ügyelt rá, hogy egyenletesen legyen elosztva a rakomány, beleértve az állatokat és a több mint egy évre elegendő élelmet is. A jó súlyelosztás minimálisra csökkenti a rakomány okozta pluszigénybevételt a jármű szerkezetén. Összegezve tehát két fő szempont járult hozzá, hogy a bárka és az utasai épségben átvészelhessék a világméretű Özönvizet: a bárka tervrajza Jehovától származott, és az ő védelmező törődése érvényesült. Jehova kétségtelenül vigyázott rá, hogy a bárka biztonságosan és megfelelő helyen álljon meg.

A téma alapos megvizsgálása után arra a következtetésre jutottam, hogy a Bibliának a Noé bárkájáról szóló leírása valószerű, és összhangban van a modern hajóépítési gyakorlattal. Mózes első könyvének a beszámolója természetesen sok részletről nem beszél a bárkával és az Özönvízzel kapcsolatban. Remélem, hogy a feltámadás után egy szép napon majd találkozom Noéval itt a földön, azoknak a családoknak — embereknek és állatoknak — a körében, akik annak a bárkának köszönhetik az életüket, amelynek a megépítésén Noé oly sokáig és oly szorgalmasan dolgozott (Cselekedetek 24:15; Héberek 11:7). Először is köszönetet fogok mondani neki és a családjának, aztán pedig lesz hozzá sok-sok kérdésem. (Beküldött cikk.)

[Lábjegyzet]

 [Kiemelt rész/kép a 22. oldalon]

KÉSZÍTS BÁRKAMAKETTET!

Az itt látható ábra alapján elkészítheted és kipróbálhatod a saját bárkamakettedet. (Nagyobbat is hajtogathatsz, ha arányosan felnagyítod a rajzot.) A sima papír is kellően vízállóvá tehető, ha teljesen bekened viasszal vagy krétával. Ezután lehet hajtogatni, a sarkokat pedig ragasztószalaggal vagy folyékony ragasztóval rögzíteni. Az aljába ragassz annyi nehezéket — mondjuk néhány egyenletesen elhelyezett pénzérmét —, hogy a makett a harmada-fele magasságáig víz alatt legyen.

Úgy szemléltetheted a bárka tengerálló képességét, hogy a kész makettet hosszanti irányban beteszed egy kád vízbe. Próbálj meg szabályos, kis hullámokat kelteni egy tejesdobozzal vagy más hasonló tárggyal úgy, hogy keresztben tartva a kád végén finoman, ütemesen belenyomod a vízbe.

[Ábra]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

HAJTÁS HAJTÁS

 

HAJTÁS HAJTÁS

[Kép]

A bárka arányai hasonlóak voltak egy óceánjáró hajó arányaihoz

[Ábra/képek a 20–21. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Eleje

Oldala

Teteje

Eleje

Oldala

Teteje

[Képek]

A bárka össztérfogata csaknem akkora volt, mint a „Titanicé”

[Forrásjelzések]

A Titanicról készült rajz: Courtesy Dr. Robert Hahn/www.titanic-plan.com; fotó: Courtesy of The Mariners’ Museum, Newport News, VA