A tudomány meggyógyítja a világot?

MEGGYÓGYÍTJA a modern tudomány a világot? Ézsaiás könyvének és a Jelenések könyvének próféciái vajon olyan időre mutatnak előre, amikor maga az ember hozza létre a betegség nélküli világot? Tekintettel arra, hogy már mennyi mindent elért az ember az orvostudomány területén, egyesek számára ez egyáltalán nem csupán erőltetett elképzelés.

A kormányok és a jótékonysági szervezetek most az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve példátlan kampányt indítottak a betegségek felszámolására. Együttes erőfeszítést tesznek azért, hogy a fejlődő országokban védőoltást kaphassanak a gyerekek. Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja szerint, ha az érintett országok 2015-ig elérik a céljukat, „akkor a világ legszegényebb országaiban élő több mint 70 millió gyermek minden évben megkaphatja a következő betegségek elleni életmentő védőoltásokat: tuberkulózis, diftéria, tetanusz (merevgörcs), szamárköhögés, kanyaró, rubeóla, sárgaláz, Haemophilus influenzae B, hepatitis B, gyermekbénulás, rotavírus, Pneumococcus, Meningococcus, japán B-enkefalitisz (agyvelőgyulladás)”. Ezenkívül odafigyelnek az alapvető egészségügyi szükségletekre, például hogy a rászorulók kapjanak kellő mennyiségű tiszta vizet, jobb táplálékot és higiéniai felvilágosítást.

A tudósok azonban az alapvető egészségügyi ellátásnál sokkal többre vágynak. A korszerű technológia ma forradalmasítja az orvostudományt. Állítólag a tudósok orvosi szakismerete mintegy nyolcévente megkétszereződik. Az alábbiak csupán ízelítőként szolgálnak, hogy melyek a legújabb technológiai eredmények és törekvések a betegségek elleni harcban.

▪ Röntgenképalkotás Az orvosok és a kórházak már több mint 30 éve használják a CT-t mint vizsgálati módszert. A CT betűszó, komputertomográfiát (számítógépes rétegvizsgálatot) jelent. A CT-szkennerek háromdimenziós röntgenképeket készítenek testünk belső részeiről. Ezek a képek hasznosak a betegségek diagnosztizálásában és a belső rendellenességek kivizsgálásában.

Noha a sugárveszély kérdésében nincs teljes egyetértés, az egészségügyi szakértők optimizmussal tekintenek e fejlett technológia jövőbeli hasznosítására. Michael Vannier, a Chicagói Egyetemi Kórház radiológus professzora így nyilatkozik: „Az utóbbi néhány évben akkorát fejlődött a technika, hogy az ember szinte beleszédül!”

 A mai CT-szkennerek már gyorsabbak, pontosabbak és olcsóbbak, mint az elődeik. A legújabb szkennelési módszerek egyik nagy előnye a sebességük, különösen a szívvizsgálatok esetében. Mivel a szív szüntelenül dobog, a hagyományos röntgenfelvételek közül sok homályos lett, és nehéz volt a pontos kiértékelése. A New Scientist című folyóirat azzal magyarázza az új szkennerek sikerét, hogy „mindössze a másodperc harmadrésze alatt járják körbe a testet, vagyis egyetlen szívverés sebességénél is gyorsabban”, tehát élesebb képet készítenek.

A legújabb szkennerek segítségével az orvosok nemcsak a belsőnk anatómiai részleteibe nyerhetnek betekintést, hanem azt is meg tudják vizsgálni, hogy biokémiai szempontból miként működik egy-egy adott terület. Ezzel a módszerrel a rák kialakulása már a korai szakaszában felfedezhető lenne.

▪ Robotsebészet A bonyolult robotok mára kinőttek a tudományos-fantasztikus irodalom világából — legalábbis az orvostudomány területén. Ma már több ezer műtétet robotok segítségével végeznek. Bizonyos operációkat távirányítású berendezéssel hajtanak végre, így egyszerre akár több robotkart is vezérelhetnek. A karokra szikét, ollót, kamerát, égetővasat és egyéb sebészeti szerszámokat szerelnek. Ezzel az eljárással a sebészek még a legkomplikáltabb műtéteket is hihetetlen precizitással képesek elvégezni. „A módszert alkalmazó sebészeknek az a tapasztalatuk, hogy ezeknél a betegeknél kevesebb a vérveszteség, a fájdalom, és kevesebb a komplikáció esélye is, mint a nyílt sebészeti eljárással operált betegeknél. Ráadásul rövidebb ideig kell bent feküdniük a kórházban, és hamarabb fel is épülnek” — tájékoztat a Newsweek című folyóirat.

▪ Nanomedicina A nanomedicina a nanotechnológia alkalmazása az orvostudományban. A nanotechnológia pedig a mikroszkopikus tárgyak alkotásának és irányításának a tudománya. E tudományág területén a nanométer elnevezésű mértékegységet használják, amely a méternek az egymilliárdod része. *

Hogy magad elé tudd képzelni, milyen parányi méretről van szó, nézd meg annak a lapnak a vastagságát, amelyet most olvasol. Ez körülbelül 100 000 nanométer, az ember hajszáláé pedig 80 000. A vörösvérsejt átmérője hozzávetőleg 2500 nanométer. Egy baktérium 1000 nanométer hosszú lehet, egy vírus pedig mintegy 100 nanométer. A DNS-ed átmérőjének mérete nagyjából 2,5 nanométer.

A technológia védelmezői hisznek abban, hogy a közeljövőben a tudósok olyan apró eszközöket lesznek képesek előállítani, melyekkel az emberi test belsejében orvosi beavatkozásokat végeznek majd. Ezek a kicsi robotok — gyakran csak úgy utalnak rájuk, hogy nanogépek — egészen konkrét utasításokkal beprogramozott, mikroszkopikus méretű számítógépeket fognak szállítani. Bámulatba ejtő, hogy ezeket a meglehetősen bonyolult gépeket mindössze 100 nanométer nagyságú alkatrészekből készítik el. Huszonötször kisebbekből, mint amekkora egy vörösvérsejt átmérője!

Mivel a nanoeszközök annyira kicsik, megvan a remény, hogy egy szép napon talán már a rendkívül vékony hajszálereinkben közlekedve szállítanak oxigént a vérszegény szöveteinknek, megszüntetik a véredények elzáródásait, és eltávolítják az agysejtekből a plakkokat; sőt felkutatják és elpusztítják a vírusokat, a baktériumokat és más fertőző anyagokat. A nanogépek arra is felhasználhatók, hogy gyógyszert juttassanak el a megcélzott sejtekhez.

A kutatók azt jósolják, hogy a nanomedicina alkalmazásával ugrásszerű fejlődés várható a rák  felfedezésében. Dr. Samuel Wickline orvosprofesszor, fizikaprofesszor, valamint biomedikai mérnökprofesszor ezt mondta: „Még soha nem volt annyi esélyünk rá, mint most, hogy a ráknak már a legapróbb jeleit ennyire korán felfedezzük. Ráadásul csak a rák helyét kell kezelnünk hatásos gyógyszerekkel, s ezzel egyúttal csökkentjük a felmerülő káros mellékhatásokat is.”

Lehet, hogy ez csupán modern korunk fantazmagóriájának hangzik, pedig a nanomedicina nem egy kutató szemében nagyon is valóságos tudomány. E tudományág élvonalbeli képviselői arra számítanak, hogy az elkövetkező évtizedben a nanotechnológiát már az élő sejtek gyógyítására és molekulaszerkezetük átrendezésére fogják felhasználni. A technológia egyik védelmezője leszögezte: „A nanomedicina a huszadik század szinte valamennyi hétköznapi betegségét, valamint minden betegségből adódó fájdalmat és szenvedést meg fog szüntetni, utat nyitva ezzel az emberi képességek kibontakoztatásának.” Egyes kutatók már most sikeres laboratóriumi állatkísérletekről számolnak be a nanomedicina területén.

▪ Genomika A génszerkezet kutatásának elnevezése a genomika. Az emberi test minden sejtje számos létfontosságú alkotóelemmel van ellátva. Ezeknek az alkotóelemeknek az egyike a gén. Mindannyiunknak mintegy 35 000 olyan génünk van, melyek azt határozzák meg, hogy milyen színű és típusú a hajunk, milyen színű a bőrünk és a szemünk, milyen magasak vagyunk, és hogy milyen egyéb külső adottságok jellemzőek ránk. A génjeink abban is fontos szerepet játszanak, hogy a belső szerveink milyen minőségűek.

Ha génjeinket károsodás éri, az hatással lehet az egészségünkre. Némelyik kutató egyébként abban hisz, hogy minden betegséget genetikai meghibásodás idéz elő. Hibás géneket a szüleinktől is örökölhetünk, de génjeink a káros környezeti hatások miatt is megsérülhetnek.

A tudósok azt remélik, hogy rövid időn belül azonosítani tudják a betegségre hajlamosító génjeinket. Ha ez sikerül, az orvosok fel tudják majd ismerni például, hogy egyesek miért hajlamosabbak a rákra, mint mások, vagy egy rákfajta miért viselkedik agresszívabban bizonyos emberekben, mint másokban. A genomika arra is fényt deríthet, hogy egy bizonyos gyógyszer miért hatásos az egyik betegnél, míg a másiknál nem.

Ezek a konkrét genetikai információk szabaddá tehetik az utat az úgynevezett személyre szabott orvosi kezelés előtt. Milyen hasznunk lehet ebből a technológiából? A személyre szabott orvoslás azt jelenti, hogy az orvosi kezelést a saját egyéni genetikai felépítésünknek megfelelően tudják megállapítani. Ha a génjeink vizsgálatából például az derül ki, hogy hajlamosak vagyunk egy bizonyos betegségre, akkor az orvosok már jóval azelőtt ki tudják nálunk mutatni ezt a betegséget, mielőtt akár egyetlen erre utaló tünetünk is megjelent volna. E technológia szószólói síkraszállnak amellett, hogy bizonyos esetekben egy jól megválasztott kezeléssel, étrenddel vagy egy szokás megváltoztatásával megelőzhető lenne, hogy a betegség egyáltalán kifejlődjön.

A génjeink arról is vészjeleket adhatnak az orvosoknak, hogy valamelyik gyógyszerre valószínűleg rosszul fogunk reagálni. Ennek az információnak az ismeretében az orvosok talán olyan gyógyszert tudnak nekünk felírni, és olyan adagban, amelyre konkrétan szükségünk van. A The Boston Globe című folyóirat arról tudósít, hogy a személyre szabott orvoslás „2020-ra valószínűleg sokkal nagyobb méretekben érezteti majd hatását, mint azt most bármelyikünk el tudná képzelni. Új génalapú gyógyszereket fognak kifejleszteni a cukorbetegségre, a szívbetegségre, az Alzheimer-kórra, a skizofréniára és a társadalmunkat megtizedelő sok egyéb betegségre.”

A fent említett technológiák csupán ízelítőként szolgálnak a jövő tudományos ígéreteiből. És az orvostudomány példátlan gyorsasággal gyarapítja az ismereteit. A kutatók mégsem számítanak arra, hogy a közeljövőben teljes mértékben fel tudnák számolni a betegségeket, mivel még mindig sok áthághatatlannak tűnő akadállyal néznek szembe.

Látszólag áthághatatlan akadályok

Az emberek életmódja lelassíthatja a betegségek felszámolásának folyamatát. A tudósok például úgy gondolják, hogy mivel bizonyos ökoszisztémákat az emberi beavatkozás miatt károsodás ért, ezért ott új, veszélyes betegségek alakulnak ki. Mary Pearl, a Vadvédelmi Érdekszövetség elnöke a Newsweek című folyóiratnak adott interjújában erről tájékoztatott: „Az 1970-es évek közepétől kezdve több mint harminc új betegség ütötte fel  a fejét, például az AIDS, az Ebola, a Lyme-kór és a SARS (atípusos tüdőgyulladás). A legtöbbjükről azt gondolják, hogy a vadvilágból kerültek át az emberlakta területekre.”

Továbbá az emberek kevesebb friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, viszont több cukrot, sót és telített zsírsavat. Ehhez vegyük még hozzá, hogy kevesebb fizikai tevékenységet végzünk, valamint egyéb egészségtelen szokásoknak is hódolunk, ennek pedig egyre több szív- és érrendszeri betegség a következménye. A dohányzók száma nő, ami komolyan veszélyezteti milliók egészségét világszerte, sőt halált is okoz. Minden évben körülbelül 20 millió ember sebesül meg súlyosan, vagy hal meg autóbalesetben. A háborúk és más erőszakos cselekmények számtalan embert ölnek vagy csonkítanak meg. Milliók egészsége ment tönkre az alkohol és a kábítószer miatt.

Függetlenül attól, hogy mi a betegségek kiváltó oka, és annak ellenére, hogy az orvostudomány mennyit fejlődött már eddig, a tények azt mutatják, hogy a betegségek továbbra is szedik az áldozataikat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint bármely adott időpontot vesszük alapul, több mint 150 millió ember szenved depresszióban, körülbelül 25 millió skizofréniában, 38 millió pedig epilepsziában. Milliókat fertőz meg a HIV/AIDS, a többféle hasmenéses betegség, a malária, a kanyaró, a tüdőgyulladás és a tuberkulózis, rengeteg gyermek és fiatal halálát okozva.

Még más, látszólag áthághatatlan akadályok is útját állják a betegségek felszámolásának. Két ilyen nagy akadály a szegénység és a korrupt kormányzás. A WHO egyik nem régi jelentésében közzétette, hogy meg lehetne menteni annak a több millió embernek az életét, akik a kormányzatok mulasztása vagy a szükséges pénzalap hiánya miatt halnak meg fertőzéses betegségekben.

Vajon a tudományos ismeretek és az orvosi technológia ugrásszerű fejlődése legyőzi ezeket az akadályokat? Betegségtől mentes lesz-e hamarosan a világunk? Való igaz, a fentiekben vázolt tények nem adnak egyértelmű választ. A Biblia azonban fényt derít erre a kérdésre. A következő cikkben azt vizsgáljuk meg, mit mond arról a jövőbeli kilátásunkról, hogy nem lesz többé betegség.

[Lábjegyzet]

 [Kiemelt rész/​képek a 7. oldalon]

Röntgen-képalkotás

Az emberi testről készített tisztább, pontosabb képek segítségével a betegség már a korai szakaszában kimutatható

[Forrásjelzés]

© Philips

Siemens AG

Robotsebészet

A sebészeti eszközökkel felszerelt robotokkal az orvosok még a legkomplikáltabb műtéteket is hihetetlen precizitással képesek elvégezni

[Forrásjelzés]

© 2006 Intuitive Surgical, Inc.

Nanomedicina

Az ember alkotta mikroszkopikus méretű gépekkel az orvosok a sejtjeinkig hatolva képesek lennének kezelni a betegségeinket. A képen egy művész elképzelése látható a vörösvérsejtek működését utánzó nanogépekről

[Forrásjelzés]

Művész: Vik Olliver (vik@diamondage.co.nz)/ Tervező: Robert Freitas

Genomika

A kutatók abban reménykednek, hogy az egyén génszerkezetének tanulmányozásával már azelőtt felfedezik és kezelik a betegséget, mielőtt a betegnél bármilyen tünet jelentkezne

[Forrásjelzés]

Kromoszómák: © Phanie/ Photo Researchers, Inc.

[Kiemelt rész a 8–9. oldalon]

Hat legyőzhetetlen ellenség

Az orvosi ismeretek és technológiák példa nélküli ütemben gyarapodnak és haladnak előre. Ennek ellenére a fertőző betegségek áradata még mindig pusztít az egész világon. Az itt felsorolt gyilkos kórok még ma is legyőzhetetlenek.

HIV/AIDS

Mintegy 60 millió ember fertőződött már meg a HIV vírussal, és 20 millióan haltak meg AIDS-ben. 2005-ben ötmillió új fertőzés történt, és több mint hárommillióan haltak meg az AIDS-hez kapcsolódó betegségekben. Az áldozatok között több mint 500000 gyermek van. A HIV vírus legtöbb áldozata nem tud hozzájutni a szükséges kezeléshez.

Hasmenés

Minden évben körülbelül négymilliárd hasmenéses megbetegedés fordul elő, a szegények egyik legnagyobb gyilkosának is mondják. A fertőzött vízzel, étellel vagy a személyes higiéniai feltételek hiánya miatt könnyen terjednek a különféle fertőző betegségek, s ezek okozzák a hasmenést. Évente több mint kétmillió halálos áldozatot követelnek ezek a fertőzések.

Malária

Évente körülbelül 300 millió ember betegszik meg maláriában, és mintegy egymillióan meg is halnak. Az áldozatok közül sokan még gyerekek. Afrikában 30 másodpercenként meghal egy gyermek maláriában. A WHO szerint „a tudomány még mindig nem fedezte fel a varázspirulát a malária ellen, sokan még azt is kétlik, hogy lesz-e valaha is ilyen csodaszer”.

 Kanyaró

2003-ban több mint 500000 ember halt meg kanyaróban. Rendkívül ragályos betegség, a gyermekhalálozások egyik fő okozója. Minden évben mintegy 30 millió embert fertőz meg. És erre már csak azért sem számítana az ember, mert 40 éve hatásos és olcsó oltóanyag létezik a kanyaró ellen.

Tüdőgyulladás

A WHO jelentése szerint több gyermek hal meg tüdőgyulladásban, mint bármely más fertőző betegségben. Évente körülbelül kétmillió öt éven aluli gyermek hal meg tüdőgyulladásban. Ezek a halálesetek többnyire Afrikában és Délkelet-Ázsiában történnek. A világ sok részén korlátozott mértékű az egészségügyi ellátás, ezért a tüdőgyulladás áldozatai képtelenek hozzájutni az életmentő gyógykezeléshez.

Tuberkulózis

2003-ban a tuberkulózis (tbc) több mint 1700000 ember halálát okozta. Az egészségügyi szakembereknek nagy gondot jelent, hogy felütötték fejüket a gyógyszernek ellenálló tbc-baktériumok. Vannak olyan fajták, melyek minden jelentősebb tbc elleni gyógyszernek ellenállnak. Azokban a betegekben fejlődnek ki a gyógyszernek ellenálló tbc-fajták, akik nem szakszerű vagy nem elegendő orvosi kezelésben részesülnek.

[Kiemelt rész/kép a 9. oldalon]

Az alternatív gyógyászat térhódítása

Számos olyan gyógymód létezik, melyet a hagyományos orvoslás képviselői nemigen fogadnak el. Ezek általában népi gyógyászatként és alternatív gyógyászatként ismeretesek. A fejlődő országokban a lakosság legnagyobb része a népi gyógyászathoz fordul, ha azt az egészségi állapota megkívánja. A szegényebb helyeken sokan nem engedhetik meg maguknak a hagyományos orvosi kezelést, máshol viszont egyszerűen jobban kedvelik a népi gyógyászat módszereit.

A gazdagabb országokban is virágzanak az orvoslás alternatív formái. Az alternatív kezelés legnépszerűbb fajtái közé tartozik az akupunktúra, a kiropraktika, a homeopátia, a természetgyógyászat és a gyógynövények használata. Vannak köztük tudományosan megvizsgált, és bizonyos betegségek esetében jótékony hatásúnak bizonyuló gyógymódok. Egyes módszerek hatékonysága azonban még nem egyértelműen kimutatható. Az alternatív kezelési fajták növekvő népszerűsége azonban kételyeket is felvet a biztonságukkal kapcsolatban. Számos országban ezek a gyógyterápiák nincsenek ellenőrizve. Ilyen körülmények között virágzik a hamis termékek árusítása, a kuruzslás, valamint egyre gyakoribb a kárt okozó öngyógyítás. Noha a barátaid vagy a rokonaid jó szándékúak, de mivel nincs kellő képzettségük, sokszor csupán önjelölt orvosokként lépnek fel. Mindez káros következményekkel és egyéb egészségügyi kockázattal járhat.

Sok olyan országban, ahol ellenőrzik és szabályozzák a gyógykezelések alternatív formáit, a hagyományos módon gyógyítók körében is egyre inkább elfogadottá válnak ezek az alternatív módszerek, és az orvosok is ajánlják őket. Mindezek ellenére sem tűnik úgy, hogy ezekkel a módszerekkel egy szép napon biztosan megvalósul a betegség nélküli világ.