Tömegek szórakoztatása az első században

Rengeteg sérült és sok-sok halott, köztük gyermekek is. Így végződött Dél-Itáliában egy összetűzés, melyben két szomszédos város szurkolói rontottak egymásnak. A tragédia miatt a hatóságok 10 évre bezáratták az amfiteátrumot.

EHHEZ hasonló incidensekről gyakran olvashatunk a mai újságokban. Ám ez a bizonyos eset közel 2000 évvel ezelőtt történt, Néró császár uralma idején. Tacitus római történetíró számolt be erről az összetűzésről, amely a pompeji amfiteátrumban történt. Egy gladiátorviadal során a pompejiek összecsaptak a szomszédos város, Nuceria szurkolóival.

Az első században a szórakozás tömegeket vonzott. A Római Birodalom fontosabb városaiban volt színház, amfiteátrum vagy cirkusz, egyes városokban mindhárom. A római világ atlasza című könyv azt írja, hogy „a játékok között előfordultak szörnyen veszélyesek és izgalmasak, [sőt] szervezett vérfürdő” is. A kocsihajtók különböző színekbe öltöztek, és minden egyes csapat egy bizonyos csoportot képviselt: vagy politikait, vagy társadalmit. Amikor feltűnt a kedvenc csapatuk, a szurkolók őrjöngésben törtek ki. A hajtók annyira népszerűek lettek, hogy az emberek otthon kirakták a képeiket; ezek a kocsisok hatalmas összegeket kerestek.

A városok rendeztek véres gladiátorviadalokat, valamint vadállatok és emberek között zajló küzdelmeket is, ahol az emberek időnként teljesen fegyvertelenek voltak. Will Durant történész szerint „a köztörvényes elítélteket — olykor bőrbe öltöztetve, hogy hasonlítsanak az állatokhoz — vadállatok elé dobták, melyeket különösen vérszomjassá tettek az alkalomra; ilyenkor az elképzelhető legszörnyűbb haláltusát vívták az áldozatok.”

Akik örömüket lelték ebben az Istennek nem tetsző szórakozásban, valóban „elmebelileg sötétségben” voltak, és ’minden erkölcsi érzéket elveszítettek’ (Efézus 4:17–19). A második században Tertullianus ezt írta: „[Keresztényekként] nincs szavunk, nincs szemünk és nincs fülünk cirkuszaitok őrültségeire, színházaitok ocsmányságaira [és] arénáitok kegyetlenségeire”. Napjainkban az igaz keresztények szintén ügyelnek rá, nehogy bármilyen formában beférkőzzön az életükbe az erőszakos szórakozás, legyen szó akár olvasnivalókról, televízió-műsorokról vagy számítógépes játékokról. Elméjükben tartják, hogy Jehova gyűlöli azt, „aki az erőszakot szereti” (Zsoltárok 11:5).

[Kép a 30. oldalon]

Mozaik egy győztes kocsihajtóról

[Kép a 30. oldalon]

Freskó, mely egy nőstény oroszlánnal küzdő férfit ábrázol

[Kép a 30. oldalon]

Egy első századi római színház

[Forrásjelzés]

Ciudad de Mérida

[Képek forrásának jelzése a 30. oldalon]

Fent és bal oldalt lent: Museo Nacional de Arte Romano, Mérida