„A hitük miatt tartóztatták le őket”

AZ ÉBREDJETEK! LENGYELORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

LENGYELORSZÁG déli részén, úgy hatvan kilométerre a cseh határtól található az auschwitzi koncentrációs tábor. * Vaskapuján ma is olvasható a következő felirat: Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz). De tudjuk, hogy nem ez történt azoknak  a többségével, akik 1940 és 1945 között beléptek e kapun. Azokban az években több mint egymillió ember halt meg a nácik keze által Auschwitzban. Egy csoport tagjai azonban még abban az időben is bármikor visszanyerhették volna a szabadságukat.

Mi volt a szabadságuk ára? Azon foglyok közül, akik Jehova Tanúi voltak, bárkit, aki aláírt egy papírt, melyben kijelentette, hogy a továbbiakban nem fog Tanúként tevékenykedni, szabadon engedtek. Vajon hogyan döntött a Tanúk többsége? Deák István történész elmondja, hogy a Tanúk „a korai keresztényekhez voltak hasonlóak, akik inkább hagyták, hogy az oroszlánok felfalják őket, semmint hogy egy csekély áldozatot bemutassanak egy római uralkodó oltárán”. Szilárd magatartásuk minden bizonnyal megérdemli, hogy megemlékezzünk róluk.

Az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum főtermében 2004. szeptember 21-étől kezdődően két hónapon át látogatható volt egy kiállítás, mely kizárólag a Tanúkkal foglalkozott. A kiállítás témája találóan így szólt: „A hitük miatt tartóztatták le őket, avagy Jehova Tanúi és a náci rezsim”. 27 táblán mutatták be, hogy a Tanúk mennyire szilárdan eltökélték, hogy megőrzik keresztényi semlegességüket a náci uralom alatt.

Sok látogatót meghatott az a levél, melyet a holland Deliana Rademakers küldött a börtönből. Ezt írta a családjának: „Fogadalmat tettem, hogy Jehova akaratát fogom cselekedni . . . Legyetek bátrak, ne féljetek. Jehova velünk van.” Delianát 1942-ben Auschwitzba vitték, ahol három héten belül meghalt.

Összesen körülbelül 400 Tanú volt Auschwitzban. A kiállítás megnyitóján jelen volt három túlélő, akik meséltek a történtekről, és válaszoltak az újságírók kérdéseire. Ugyanaz a határozottság sugárzott belőlük, amely annak idején segített nekik, hogy elviseljék a táborban uralkodó körülményeket.

Teresa Wontor-Cichy, az Állami Múzeumban dolgozó egyik kutató a könyvében a következőket írta: „E kis csoportnak a szilárdsága jó hatással volt a többi fogolyra. Az, hogy mindennap eltökéltek maradtak, megerősítette másokban azt a meggyőződést, hogy az emberek bármilyen körülmények közt képesek hűségesek maradni az elveikhez” (Imprisoned for Their Faith​—Jehovah’s Witnesses in Auschwitz Concentration Camp).

Tény, hogy a bebörtönzés és a halál nem új keletű Jézus Krisztus követői számára. Magát Jézust is letartóztatták és kivégezték a hite miatt (Lukács 22:54; 23:32, 33). Jézus egyik apostolát, Jakabot szintén kivégezték. Péter apostolt börtönbe vetették, Pál apostolt pedig sokszor megverték és bebörtönözték (Cselekedetek 12:2, 5; 16:22–25; 2Korintusz 11:23).

Ehhez hasonlóan Jehova Tanúi Európában az 1930-as és 1940-es években szintén tanúsították, hogy mennyire példás az Istenbe vetett hitük. Dicséretes, hogy Auschwitzban megemlékeztek róluk.

[Lábjegyzet]

[Kép a 10. oldalon]

Három auschwitzi túlélő azzal a táblával, melyen a kiállítás témája olvasható

[Képek a 11. oldalon]

Deliana Rademakers és egy levél, melyet a börtönben írt

[Forrásjelzés]

Kis képek: Zdjęcie: Archiwum Państwowego Muzeum Auschwitz-Birkenau

[Kép forrásának jelzése a 10. oldalon]

Őrtorony: Dzięki uprzejmości Państwowego Muzeum Auschwitz-Birkenau