Figyeljük a világot
Figyeljük a világot
Vezesd be gyermekeidet az olvasás rejtelmeibe!
„Megfigyelték, hogy a jól olvasó gyermekek a szüleik példáját követik” — jelenti ki a neurolingvisztika szakértője, Beatriz González Ortuño a Reforma című mexikói újság beszámolója szerint. Mivel a gyermekek sok ismeretanyag befogadására képesek, jó, ha megszerettetjük velük az olvasást már azelőtt, hogy felismernék a betűket. Olvashatunk nekik például olyan történeteket, amelyek a képzelőerejüket fejlesztik. Az újság a következőket javasolja, hogyan vezessük be a gyermekeket az olvasás rejtelmeibe: „Üljenek le együtt . . . Hagyja, hogy lapozzanak, félbeszakítsák az olvasást, amikor csak akarják, és kérdezzenek . . . Kérje meg őket, hogy meséljék el, miről és kikről olvasott fel nekik . . . Válaszoljon minden kérdésükre . . . Mutasson rá, mi az, amit az olvasottakból már ők is átéltek.”
Az elefántok és a chilipaprika
Az Afrika vadasparkjaiban élő elefántok miatt már régóta összetűzésbe kerültek a környezetvédők és a földművesek. Sem kerítés, sem tűz, de még a dobszó sem képes az elefántokat a park területére visszaszorítani. Az elcsatangoló elefántok újra meg újra tönkretették a termést, sőt volt, hogy embereket tapostak agyon. Ám végre-valahára találtak egy elefántűzőt: a chilipaprikát. A Dél-afrikai Köztársaság napilapja, a The Witness azt írta, hogy ahol körbeültetik a parkot chilipaprikával, ott az elefántok irtózva húzódnak vissza, ugyanis „undorodnak a növény szagától”. A parkőrök megkönnyebbülésére már nem kell „visszaterelniük az elefántokat a parkba”, és azok kevesebb kárt tesznek a helyi földművesek termésében. A chilipaprika ráadásul jól jövedelmező terménynek is bizonyulhat.
Áloműző SMS-ek
„Az SMS-ek zavarják a fiatalokat alvás közben” — írja a német egészségügyi hírlevél, az Apotheken Umschau. A belgiumi, leuveni egyetem 2500 tizenhárom és tizenhat év közötti fiatallal készített felmérést. Megkérdezték őket, milyen gyakran ébrednek fel a mobiltelefonjukon beérkező SMS-ek miatt, és hogy időnként mennyire érzik magukat fáradtnak. Tíz százalékuk azt mondta, hogy hetente legalább egyszer felébreszti valamilyen beérkező üzenet. Három százalékuk minden éjjel felébred emiatt. Az egyik kutató elmondása alapján az „eredmények arra engednek következtetni, hogy a mobiltelefonok komolyan befolyásolják egyre több tizenéves alvásának a minőségét”. A hírlevél a következőket javasolja: „A szülők gondoskodjanak róla, hogy a gyermekek kapcsolják ki éjszakára a mobiltelefonjukat.”
Halak az árral szemben
A Science folyóiratban megjelent egyik tanulmány szerint a pataki szaibling, de másfajta halak is kihasználják a kavargó áramlatokat, a vízben lévő szilárdan álló tárgyak között cikázva, hogy minél kevesebb erőt kelljen kifejteniük, s így marad energiájuk, hogy a sodrással szemben ússzanak. A velük szembe jövő örvényekhez igazodva, azokkal összhangban mozogva a szaibling olyan sok erőt tud megspórolni, hogy nem is kell mozgatnia az úszáshoz használatos főbb izmait, írja a New Scientist. „Ez igazán energiatakarékos módja annak, hogy valami átjusson egy örvénylő közegen” — magyarázza a tanulmány egyik szerzője, George Lauder, a Harvard Egyetem biomechanikusa. Ahogy a New Scientist írja, tulajdonképpen „a hal valamiféle hordszárny alakot vesz fel, hogy kihasználja az örvényeket, mint ahogy a vitorlás hajó manőverezik széllel szemben”.
Az idős ember nem nyűg
„Ne csak arra gondoljunk, mennyibe kerül az idősebb nemzedék ellátása; fontos figyelembe vennünk azt is, milyen hasznot jelentenek, és milyen sokat takarítanak meg nekünk a munkájukkal, amit nem fizetünk meg az idősebb embereknek” — jelenti ki egy beszámoló, amelyet az Ausztráliai Családfigyelő Intézet adott ki. „Sok olyan feladatot látnak el az idősek, segítve ezzel minket, amit nehezen tudnánk állni, ha fizetett munkaerőt kellene alkalmaznunk.” A tanulmány feltárta, hogy „Ausztráliában a 65 év feletti emberek évente mintegy 39 milliárd ausztrál dollárt [nagyjából 5 és fél billió forintot] takarítanak meg önkéntes munkájukkal” a társadalomnak. Ilyen önkéntes munka például a gyermekmegőrzés, a beteg felnőttek ápolása és a házimunkák. Ahogy a szerzők rámutatnak, ezek az ingyenes munkák „olyanok, mint a »ragasztó«, összetartják a társadalmat”. Értékét nem lehet csupán pénzben kifejezni.
A fennmaradt legrégibb nyomtatott könyv
A BBC News jelentése szerint a British Library ad most otthont annak a könyvnek, amelyet a világ legrégebben nyomtatott könyvének tartanak. A Gyémánt-szútrának nevezett buddhista szöveg i. sz. 868-as keltezésű, és 1907-ben találták meg egy dunhuangi (Kína) barlangban. „Ez egy kínai írásjegyekkel nyomtatott szürke papírtekercs, amelyet egy farúdra tekertek fel” — írja a beszámoló. Úgy gondolják, hogy ez a könyv és a vele együtt talált egyéb tárgyak „egy könyvtárhoz tartozhattak, amelyet Kr. u. 1000-ben befalaztak a barlangban”. A tekercs évszázadokkal az előtt készült el, hogy Európában bevezették a mozgatható betűs nyomtatást. A BBC-beszámoló megjegyzi: „a papírkészítés és a nyomtatás ekkorra már rég meghonosodott Kínában.”
A zaj miatt lassabban reagálunk
„Minél nagyobb a zaj, annál lassabban reagálunk” — írja a The Toronto Star. Ezt állapították meg abból a felmérésből, amelyet az új-fundlandi (Kanada) Memorial Egyetemen készített Duane Button kutató, aki arra kért fel embereket, hogy különféle mértékű zajban hajtsanak végre fizikai és elméleti feladatokat. Arra jutott, hogy az irodai munka 53 decibeles háttérzaja 5 százalékkal lassította az ember reakcióidejét, az ipari területen mérhető 95 decibeles zaj viszont 10 százalékkal. Bár a reakcióidőbeli különbség a másodpercnek csupán a töredékét jelenti, a beszámoló rámutat, hogy „ez a töredék sokat számít, ha vezet valaki az úton”. Button elmondása alapján még a 0,035 másodperces késedelem is komolyan befolyásolhatja, hogy lesz-e baleset vagy sem.
Templomokat zárnak be
A bostoni (USA) római katolikus érsekség bejelentette: 357 plébániájukból 65-öt bezárnak, mintegy az egyötödét. Körülbelül 60 templomot és 120 hozzájuk tartozó épületet el fognak adni. Ahogy a The New York Times írta, erre az átszervezésre „részben azért van szükség, mert egyre kevesebben járnak templomba, részben pedig a növekvő anyagi gondok miatt, amin csak rontott az a válságos helyzet, hogy egyre többen vádolják a papokat szexuális zaklatással”. Az újság idézi R. Scott Applebyt, az amerikai Notre Dame-i Egyetemen működő, amerikai katolicizmus tanulmányozásával foglalkozó Cushwa központ igazgatóját, aki elmondja, hogy „a botrány miatt megcsappant az érsekség anyagi készlete”, méghozzá olyannyira, hogy „működésképtelenné váltak plébániák”.