Figyeljük a világot

Az óceánok változatos élővilága

„Egy nemzetközi tengerbiológus-csoport minden héten több mint 30 új fajra bukkan” — jelenti a Leipziger Volkszeitung című német napilap. Erre a tényre a Tengeri Élet Cenzusa nevet viselő, 2000-ben indított tízéves program első jelentése hívta fel a figyelmet. A jelentés az 53 országot képviselő körülbelül 300 tudósnak a programban eddig elért eredményeiről számol be. A kutatók úgy vélik, hogy „valószínűleg 2 milliónál is több állat- és növényfaj található az óceánokban — írja az újság. — Elképzelhető, hogy az óceánokban élő állatoknak több mint a 95 százalékát még nem ismerjük.”

 Talált tárgyak Tokióban

2002-ben az emberek több mint 23 millió dollárnak megfelelő pénzösszeget vittek be a tokiói fővárosi rendőrségre, a talált tárgyak osztályára, jelenti a The New York Times. A talált összeg 72 százaléka visszakerült a tulajdonosokhoz. A hatalmas osztályon pénzen kívül több százezer holmi várja a gazdáját: mobiltelefonok, kulcsok, szemüvegek, játékok, sportfelszerelések és — amiből a legtöbb van — esernyők. Ez utóbbiból 2002-ben 330 000 került az osztályra. „A gyerekeket hamar megtanítják arra, hogy bármit találjanak is, vigyék be a rendőrségre” — írja az újság. Mindennap 200-300 ember fordul meg a talált tárgyak osztályán, hogy hazavigye, amit elvesztett. Egyes tárgyak, például az osztályra kerülő mankók és tolószékek láttán az ember nem tudja, mit gondoljon. „Kíváncsi lennék rá, hogy mi történt a gazdájukkal” — mondja Sitara Hitosi tiszt, aki már régóta dolgozik a talált tárgyak osztályán.

Elég a késésből!

Ecuadorban országos kampányt indítottak a pontosság szorgalmazására. A The Economist című hetilap szerint amellett, hogy a késés kellemetlenségeket okoz, évente megközelítőleg 742 millió dolláros kára származik belőle az országnak. Ez az összeg a bruttó hazai termék 4,3 százaléka. „A nyilvános rendezvényeknek több mint a fele később kezdődik a tervezettnél” — írja a tudósítás. A kampánynak van eredménye. „A késve érkezőket nem engedik be az értekezletekre — mondja a The Economist —, és az egyik helyi lapban mindennap megjelenik azoknak a köztisztviselőknek a neve, akik elkéstek valamilyen programról.”

A számítógépek és a fiatal felhasználók

Az USA Oktatásügyi Minisztériumának egyik jelentésében az áll, hogy az Egyesült Államokban „az 5—17 éves korosztálynak körülbelül a 90 százaléka használ számítógépet, és 59 százalékuk használja az internetet. Mindkét arány magasabb, mint a felnőttek esetében” — olvasható a The Wall Street Journal egyik beszámolójában. A gyerekek nagyon fiatalon megismerik a számítógépeket. „A gyermekeknek mintegy háromnegyed része ötéves korára már számítógépezik, és a nagy többségük kilencéves korára internetezik” — derül ki a cikkből. Míg a fiataloknak több mint a fele azért csatlakozik rá a világhálóra, hogy csevegjen a barátaival vagy játsszon, „közel 75 százalékuk az iskolai feladatok elkészítéséhez használja az internetet — írja az újság. — A lányok, akik nem sokkal ezelőtt még ritkábban éltek a számítógépek és az internet nyújtotta lehetőségekkel, mint a fiúk, mostanra többé-kevésbé felzárkóztak.”

A görögök egészségesen táplálkoznak

„A Harvard Egyetem és az Athéni Egyetem Orvostudományi Karának tudósai csaknem négy éven át követték nyomon 22 043 görög étkezési szokásait, és megállapították, hogy a Földközi-tenger vidékén fogyasztott ételek legalább 25 százalékkal csökkentették a rák, illetve a szívbetegségek okozta halál kockázatát — írja a Readers Digest. — A görögök bőségesen fogyasztanak dió- és mogyoróféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, gabonaféléket és olívaolajat; sok halat, kevés vöröshúst esznek, és óvatosan bánnak a tejtermékekkel és az alkohollal.” A mediterrán vidék hagyományos ételeiről már sokszor megjegyezték, hogy milyen egészségesek.

Elkeseredett utcagyerekek

A szegénység miatt már több mint egymillió gyermek vált utcagyerekké Lengyelországban, számol be a Wprost című folyóirat. Ezek a gyermekek jobbára 8-15 évesek, de „már ők a kenyérkeresők a családban”. Ők fizetik a lakbért, és ők gondoskodnak az éhes testvéreikről. Még az alkoholista szüleiknek is ők adnak pénzt. Bár először talán törvényes úton keresik meg a kenyerüket, a legtöbbjük később „lopással, valamint kábítószerrel és alkohollal való üzérkedéssel, a társai zsarolásával és prostitúcióval” próbál pénzhez jutni. Marek Liciński, a Powiślańska Szociális Alapítvány egyik tagja azt mondja, hogy „ezeknek a gyermekeknek nem az erőszak vagy a bűnözés a legnagyobb gondjuk, hanem az, hogy nincs olyan hely a földön, amelyet a sajátjuknak mondhatnak, és senkire sem számíthatnak”.

Bőrtápláló ételek

Az élelmiszerek egyre népszerűbb alkotórészei a kozmetikumoknak és az egészségmegőrző kezeléseknek. A csokoládé mellett olyan étkezési alapanyagokat is felhasználnak, mint az olívaolaj. A német Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című újság azt írja, hogy „a lazító, kakaós habfürdő gyertyafénynél, melyet egy forró csokis emulzióval végzett masszázs, majd csokoládémártás-borogatás követ”, némelyek szerint segít megakadályozni a bőr öregedését. Igaz ez? „Noha elvileg elképzelhető, hogy a krémekben lévő kakaókivonat lassítja az öregedést, tudományos bizonyítékokkal nem lehet alátámasztani” — mondja Volker Steinkraus, a Hamburgi Dermatológiai Intézet professzora.

Pornográfiára éhes nők

„Mivel már néhány éve könnyebb hozzáférni az internethez, valamint megfizetni és név nélkül igénybe venni a szolgáltatásait, a pornográfia több millió nő szemében tagadhatatlanul vonzóbb lett — olvasható a The Plain Dealer című clevelandi (Ohio, USA) újságban. — A felnőtteknek szóló weboldalak látogatóinak közel az egyharmada nő.” Egy 42 éves anya azért kezdett pornográfiát nézni, „hogy megértse, miért találta azt a volt férje annyira lebilincselőnek. Kis idő múlva már közel 30 órát töltött hetente a világhálón szexuális vágyainak felkorbácsolására.”

Csalóka alvásadósság

„Azok, akik csak egy kicsit alszanak kevesebbet a kelleténél éjszakánként, gyakran nem veszik észre, hogy nem olyan jó a szellemi kapacitásuk, mint korábban, és nem is érzik magukat különösebben álmosnak” — írja a Science News című folyóirat. Egy kéthetes vizsgálat, melyben 48, életkorát tekintve 21—38 év közötti önkéntes vett részt, megmutatta, hogy a folyamatos alváshiány miatt mindössze néhány nap alatt romlásnak indult az alanyok szellemi teljesítménye, például nem voltak eléggé éberek, és lassabban reagáltak dolgokra. A vizsgálatot megelőzően mindnyájuk átlagosan 7-8 órát aludt éjszakánként, a vizsgálat idejére azonban négy csoportra osztották őket: az első három csoport tagjainak nyolc, hat, illetve négy óra alvást engedélyeztek; a negyedik csoport három napon át egyetlen órát sem aludhatott. A tesztek megmutatták, hogy a hat- és a négyórányi alvást engedélyezett csoportnak egyre inkább hanyatlottak a képességei, míg azoknál, akik nyolc órát aludtak, nem volt tapasztalható hanyatlás.