Figyeljük a világot

Felhők és elefántok

Mennyit nyom egy felhő? Az ABC News szerint egy gomolyfelhő mintegy 550 tonna vizet tartalmazhat. „Vagy ha ezt szeretnénk átváltani valamire, ami egy kicsit többet mondana . . . , gondolkodjunk elefántokban” — mondja Peggy LeMone meteorológus. Ha egy elefánt súlyát úgy hattonnányira becsüljük, akkor a víz tömege csupán egyetlen szokványos gomolyfelhőben 100 elefánt súlyának felel meg! Ezt a sok vizet a felszálló meleg levegő tartja a magasban parányi cseppek formájában. Egy vattagombóchoz hasonlító gomolyfelhővel ellentétben egy hatalmas zivatarfelhő szállította víztömeg akár 200 000 elefánt súlyát is kiteheti. Na és a hurrikán? LeMone megsaccolta, hogy mennyi víz lehet egy hurrikán felhőjének egy köbméterében, majd az összeget beszorozta a hurrikánhoz kapcsolódó felhőörvény össztérfogatával. A végeredmény? Negyvenmillió elefánt súlya. „Ez azt jelenti — írja a beszámoló —, hogy a víz, melyet egyetlen hurrikán tartalmaz, nehezebb, mint a földön élő összes elefánt, sőt, talán még a földön valaha élt összes elefántnál is nehezebb.”

 Mikor mossunk fogat?

Ha savas ételek vagy italok fogyasztása után azonnal megmossuk a fogunkat, megsérülhet a fogzománc, olvasható a Milenio című mexikóvárosi napilapban. Egy vizsgálatra hivatkozva, melyet a németországi Göttingeni Egyetemen végeztek, az újság figyelmeztet, hogy a savas ételek „átmenetileg gyengítik a fogzománcot”. Ha tehát étkezés után azonnal fogat mosunk, azzal kárt tehetünk a fogainkban. „Azt mondják, inkább várjon az ember néhány percet, míg a fogak visszanyerik keménységüket.”

Új fajra bukkantak, miután elpusztították az élőhelyét

Amikor a venezuelai Caroní-folyó lakatlan Carrizal-szigetén kivágták a fákat, hogy helyet csináljanak egy új gátnak, egy korábban ismeretlen madárfajra bukkantak, jelenti egy caracasi újság, a Daily Journal. A növényzet eltávolítása előtt összegyűjtött egyedek egyikéről kiderült, hogy egy kis termetű, kék pettyes pintyféle, amely a sziget áthatolhatatlanul sűrű bambusznádjai között lakott. A természettudósok abban reménykednek, hogy a közeli élőhelyeken még több ilyen pintyre fognak bukkanni. Ugyanakkor „a karoni bozótpinty felfedezéséből fakadó izgatottságunkat csökkenti a tudat, hogy elpusztítottuk azt a helyet, ahol ilyen sokáig bujkált előlünk” — mondja Robin Restall kutató.

Tartsd tisztán a vágódeszkát!

Melyik vágódeszka higiénikusabb: amelyik fából van, vagy a műanyag? „Mindkettő megfelelő, ha nagyon tisztán tartják — írja a UC Berkeley Wellness Letter. — Akár fából, akár műanyagból készült vágódeszkán vagdaljuk fel a nyers húst, használat után alaposan súroljuk át forró, mosogatószeres vízzel.” Ha a deszkán mély vágások vannak, vagy zsíros, még nagyobb gonddal mosogassuk el. „Fertőtleníthetjük is: öblítsük le híg fertőtlenítős oldattal (egy liter víz, öt milliliter fertőtlenítőszer)” — olvashatjuk a fent említett hírlevélben. A kezünket és a késeket is alaposan mossuk tisztára és szárítsuk meg.

A számítógép hatása az óvodáskorúakra

Néhány kutató azt mondja, hogy „a hagyományos játékok rovására végzett sok számítógépezés” nemigen nyújt semmit a kisgyermekeknek, ugyanakkor „társadalmi elszigetelődéshez, a koncentrálóképesség csökkenéséhez, a kreativitás elvesztéséhez, sőt, depresszióhoz és szorongáshoz vezethet” — jelenti a The Vancouver Sun című újság. A számítógép átformálja a gyermekek világát. „A háromdimenziós, tapintható létből kétdimenziós, virtuális valóságba kényszeríti őket” — jelenti ki Sharna Olfman pszichológus. A kutatók hangsúlyozzák, mennyire fontos, hogy a szülők „játsszanak szerepjátékokat a gyermekekkel”, hogy új „szavakat, színeket, formákat, számokat, illemszabályokat és mindennapi tudnivalókat” tanítsanak nekik. Jane Healy pszichológus azt mondja, hogy a hagyományos játékok különösen újszülöttkortól hétéves korig fontosak. Az ilyen játékok segíthetnek a gyermeknek, hogy összpontosítani tudjon, míg a számítógép keltette ingerek éppen ellenkező hatással lehetnek rá.

A televízió egy „kemény drog”

„Azoknak a gyermekeknek, akik több mint két órát tévéznek naponta, rosszabb az iskolai teljesítményük” — számol be a La Vanguardia című spanyol napilap. Bár Francisco Muñoz gyermekorvos úgy véli, a televízió nagyon hatékony oktatási eszköz is lehet, rámutat, hogy a túlzásba vitt tévézésnek káros hatásai vannak. Az orvos szerint azért rosszabb a teljesítményük azoknak, akik mértéktelenül tévéznek, mert „lassabban jutnak el az érettségre, és kevésbé képesek elméleti síkon gondolkodni”. Továbbá megjegyzi, hogy „a tizenéveseknél egyértelműen megfigyelhető a kapcsolat egyes műsorok, reklámok és videoklipek nézése és az alkoholfogyasztás, dohányzás és kábítószerezés között”. Paulino Castells gyermekpszichiáter elismeri ugyan, hogy nem minden fiatal utánozza a tévében látott helytelenségeket, mégis azt mondja, hogy a televízió egy „kemény drog”, mert „romboló hatással van a legzsengébb elmékre”.

Zajos tantermek

Az osztálytermek visszhangja és a háttérzaj miatt a tanulók nehezen hallják, ami elhangzik az órán, számol be a Der Spiegel című német magazin. „Minél nehezebben értik meg a gyerekek az anyagot, annál kevésbé maradnak meg bennük a tanultak” — mondja Maria Klatte pszichológus. Néhány németországi iskolában a kutatók 70-90 decibeles zajszintet mértek. „Az olyan munkahelyeken, ahol sok szellemi munka folyik, a felső határérték 55 decibel — fejti ki Gerhart Tiesler zajkutató. — Az iparban 85 decibel felett azt javasolják, hogy valamilyen módszerrel óvják [a dolgozók] hallását.” Emellett minél tovább tart a visszhang — keltse azt beszédhang, széktologatás vagy köhögés —, annál nehezebben megy az összpontosítás. Hangszigetelő mennyezettel csökkenteni lehet a zajt és a visszhangot, ami megóvná a tanárok és diákok idegeit és hangszálait, ám sok iskolának nincs rá anyagi lehetősége.

A szupermarketek kiszorítják a hagyományos boltokat

„Afrika keleti és déli részén egyre több szupermarket veszélyezteti a helyi kereskedők áruforgalmát, s ezáltal a vidéki területek gazdálkodóinak a megélhetését is” — jegyzi meg a wissenschaft-online című német tudományos hírlevél. Kenyában már most 200 szupermarket és 10 bevásárlóközpont működik, mely a kiskereskedelmi élelmiszer-értékesítés 30 százalékát bonyolítja le, ami 90 000 kisebb üzlet áruforgalmának felel meg. Kosztasz Sztamoulisz, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének munkatársa szerint a gyors ütemű urbanizáció és globalizáció következtében „Afrika élelmiszer-ellátó rendszere jóval radikálisabb változáson fog átesni, mint amilyenen a fejlett országok átestek”. A szakemberek reménykednek benne, hogy a katasztrófa elkerülése végett lehetőség lesz majd szövetkezetek létrehozására — melyek piacot teremtenének a helyi áruk értékesítésére —, és a gazdálkodók képzésére, hogy miként vészelhetik át a váltást.