Amikor a külső megjelenés már rögeszme

LEGTÖBBÜNK, amikor tükörbe néz, észrevesz egy-két dolgot, amelyen — úgy érzi — lenne mit javítania. Megigazítja a ruháját vagy a haját, esetleg kisminkeli magát, és folytatja teendőit. Természetes, és jó is, hogy törődünk a külsőnkkel. Némelyeket azonban ésszerűtlen mértékben aggaszt a megjelenése, aminek következtében úgynevezett testdiszmorfiás zavar alakulhat ki náluk.

Az MSD orvosi kézikönyv — Diagnózis és terápia című kiadvány meghatározása szerint a testdiszmorfiás zavar „túlzott foglalkozás a külső megjelenés defectusával [hibáival], ami jelentős distresst [szorongást] okoz, és a társadalmi, foglalkozásbeli vagy más fontos működések megromlásához vezet”. * Mivel a tünetek magukban foglalják, hogy az egyén torz képet alkot egyes testrészeiről, vagy egy apró hibát sokkal hangsúlyosabbnak lát, a saját magáról alkotott képre úgy is utalnak, hogy „képzelt rondaság”.

J. Kevin Thompson, az egyesült államokbeli Dél-Floridai Egyetem professzora úgy véli, hogy a testdiszmorfiás zavar ritka jelenség, „az általános lakosságnak mintegy 1-2 százalékát, a kórházi kezelésre nem szoruló, pszichiátriai zavarban szenvedő betegeknek pedig talán a 10-15 százalékát érinti”. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy „néhány kutató szerint az esetek száma növekvőben van, mivel a betegség felismerését jobb diagnosztizálási módszerek teszik lehetővé, és a társadalom egyre inkább a külső megjelenés megszállottjává válik”. Bár a rendellenesség minden korosztálynál kialakulhat, általában tizenéves korban kezdődik. Felnőttek esetében úgy tűnik, férfiakat és nőket egyenlő arányban érint. Ez éles ellentétben áll a táplálkozási zavarokkal, melyek sokkal gyakoribbak a nőknél.

A külső megjelenés miatti beteges aggodalmaskodás — a testdiszmorfiás zavar jellegzetes tünete — rendszerint odavezet, hogy  a beteg állandóan kényszert érez arra, hogy megnézze magát a tükörben. Sőt némelyeknél társadalmi elszigetelődést idéz elő. Még ennél is rosszabb esetben „a betegséggel társuló distress [szorongás] és működészavar ismételt kórházi kezelésekhez és öngyilkossághoz vezethet” — írja az MSD. Nem meglepő, hogy néhány beteg plasztikai műtétet akar végrehajtatni magán. „Általában nem javaslom a műtétet” — mondja dr. Katharine Phillips, aki könyvet írt a testdiszmorfiás zavarról. „Egy műtétet nem lehet visszacsinálni — mondja —, és a legtöbb testdiszmorfiás zavarban szenvedő páciens úgy érzi utólag, hogy a műtét nem járt sikerrel.” *

Esetenként a testdiszmorfiás zavar nagyon fiatal korban jelentkezik. A George Street Journal * egy hatéves kisfiú esetéről ír, „aki meg volt győződve róla, hogy a fogai sárgák, a hasa »nagy«, és a frizurája sem stimmel. Egyik »hibája« sem tűnt fel másoknak. Minden reggel majdnem egy órán át fésülködött, és ha nem állt pontosan úgy a haja, ahogy szerette volna, víz alá dugta a fejét, és kezdte elölről az egészet. Emiatt gyakran elkésett az iskolából.” Egyszer, amikor orvoshoz kellett mennie, a rendelőbe érkezvén letérdelt, hogy megnézze magát egy szék krómozott lábában!

Ne engedd, hogy a világ formálja a gondolkodásodat

A magazinok fényes lapjai, az újságok, na meg a televíziós reklámok egyfolytában az ideális testalkatot hirdetik. A reklámszakemberek logikája egyszerű: ha egy bizonyos külsőt úgy mutatnak be, hogy az a normális, a fogyasztók meg fognak válni kemény munkával megkeresett pénzüktől, hogy ők is úgy nézzenek ki. Ennek tetejébe a társak is nyomást gyakorolhatnak az emberre, például a családtagok vagy a barátok egy-egy tapintatlan megjegyzéssel. Így hát nem is csoda, ha néhányan kiegyensúlyozatlanul gondolkoznak a saját külsejükről. * Persze az, hogy valakinek nem kiegyensúlyozott a szemléletmódja, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy valamilyen pszichiátriai kényszerbetegségben szenved.

Se nem egészséges, se nem igaz azt gondolnunk magunkról, hogy ha nem vagyunk szépek, illetve jóképűek, mások nem akarnak majd foglalkozni velünk. Az ember rendszerint nem a külső alapján választ magának barátokat. Eleinte talán csakugyan számít a megjelenés, de a barátságok valódi ereje a személyiségben, az erkölcsi irányadó mértékekben és az értékrendben rejlik. Ebben a tekintetben mindannyiunkat egy könyvhöz lehetne hasonlítani. Lehet egy könyvnek gyönyörű a borítója, de ha unalmas a történet, az olvasók nem fognak sok időt pazarolni rá. Ám ha a könyv érdekes, akkor mindegy, milyen a borítója, megbecsülik. Próbáljunk hát meg a személyes tulajdonságainkra koncentrálni. Isten Szava, a Biblia erre buzdít (Példabeszédek 11:22; Kolosszé 3:8; 1Péter 3:3, 4).

És lássuk be, ahogy idősödünk, a külsőnk változik. Ha az élet, a barátság és a boldogság a fiatalos, jó megjelenéstől függne, milyen szomorú jövő várna mindannyiunkra! De a mi jövőnk nagyon is másként alakulhat. Hogyhogy?

Tartós szépség

A Példabeszédek 16:31 kijelenti: „Ékes korona az ősz haj, ha az igazságosság útján található.” Jehova Isten szemében — és mindazok szemében, akik osztják az ő nézőpontját — nem válnak kevésbé vonzóvá az őt szolgáló személyek, csak azért, mert megöregedtek. Sőt, az évek során tanúsított buzgalmuk és Isten iránti odaadásuk eredményeként ősz korukra válnak csak igazán ékessé. Ezek a drága személyek megérdemlik, hogy szeressük és mélyen tiszteljük őket (3Mózes 19:32).

Ezenfelül Jehova az eljövendő új rendszerében, amelyre ígéretet tett, minden lojálisát — időseket és fiatalokat egyaránt — megszabadítja majd az örökölt bűn következményeitől. Minden múló nappal jobban fogják érezni magukat, és egyre szebbnek látják majd a testüket, mígnem teljes fizikai tökéletességre jutnak (Jób 33:25; Jelenések 21:3, 4). Milyen izgalmas kilátás! Szeretnél ezek közt az emberek közt lenni? Akkor törekedj rá, hogy azt a szépséget tartsd szem előtt, amely igazán számít, és ne engedd, hogy a világ felszínes és gyakran szívtelen szemléletmódja formálja a gondolkodásodat. Ha így teszel, vonzóbb személlyé válsz, és sokkal boldogabb leszel (Példabeszédek 31:30).

[Lábjegyzetek]