Amikor a kisbabád csillapíthatatlanul sír
Amikor a kisbabád csillapíthatatlanul sír
AZ ÉBREDJETEK! KANADAI ÍRÓJÁTÓL
AZ ORVOS megerősítette azt, amire az anya gyanakodott. A csecsemőnél a kólika tipikus esete áll fenn. Ez a tünetegyüttes „minden negyedik gyermeknél jelentkezik” — írja a kanadai The Globe and Mail című újság. A tünetek közé tartozik, hogy a baba egy héten legalább három nap több órán át sír. Mit tehet az aggódó szülő? A gyermekorvosok azt mondják, hogy a legtöbb esetben a szülőknek — és a gyermeknek — egyszerűen csak meg kell várniuk, míg a kólika megszűnik. De meddig várjon a szülő?
Kanadában nemrégiben készült egy vizsgálat olyan édesanyák bevonásával, akiknek kólikás a gyermekük. Kiderült, hogy a babák több mint 85 százalékánál három hónapos korára megszűnt a betegség. A vizsgálat — mely főleg dr. Tammy Clifford nevéhez fűződik, aki a Kelet-Ontariói Kutatóintézethez tartozó gyermekkórház járványtani osztályának az igazgatónője — azt is feltárta, hogy az édesanyák idegrendszere nem szenved tartós károsodást a kólikás kisbaba sírása miatt. „Hat hónappal a szülés után ugyanolyan állapotban vannak, mint azok az anyák, akiknek nem kólikás a babájuk — mondja dr. Clifford. — Szinte olyan, mintha az anyák elfelejtenék a kellemetlenségeket, miután véget ér a sírás.”
A dr. Clifford és munkatársai által közzétett új kutatási eredmények „fontos részletekkel egészítik ki a kólikával kapcsolatos tudományos ismereteinket, mivel kiderül belőlük, hogy a kólikás kisbabáknak három csoportjuk van — jelenti ki az újság. — Az egyiknél a tünetek az első három hónapon belül jelentkeznek és múlnak el, a másiknál tartósabb, több hónapos állapotról van szó, amely alatt nem enyhülnek a tünetek, a harmadik pedig egy kisebb csoport, melynél viszonylag későn, a gyermek megszületése után néhány hónappal alakul ki a kólika.” Egy másik tanulmány is készül, mely a kólikás kisgyermekek későbbi fejlődését vizsgálja; a harmadik csoportba tartozók sorsa tart számot a legnagyobb érdeklődésre.
Úgy vélik, hogy a folytonos sírás összefüggésbe hozható a megrázottcsecsemő-szindrómával. Ahogy arról a The Globe and Mail beszámolt, „magától a sírástól nem lesz baja a kisbabának, de ha erősen megrázzák, még ha csak rövid ideig is, annak maradandó idegrendszeri károsodás, sőt, halál lehet a következménye”.
De lehet egy jó oldala is annak, hogy sír a kisbaba, még akkor is, ha szünet nélkül teszi ezt. „Vannak arra utaló kutatási eredmények, hogy a sírós kisbabák valójában jóval nagyobb figyelmet, több érintést, mosolyt és ölelést kapnak attól, aki vigyáz rájuk, és többször szólnak hozzájuk” — írja a már említett újság.