Figyeljük a világot

Ősi egyiptomi fogkrémrecept

„Egy bécsi könyvtár alagsorában egy poros papiruszon rátaláltak a világ legősibbnek tartott fogkrémreceptjére, melyet több mint 1500 évvel azelőtt használtak, hogy a Colgate 1873-ban piacra dobta az első sorozatgyártással előállított márkát — írja az Electronic Telegraph. — A fakó papirusz azt részletezi, hogy milyen a »fehér és tökéletes fogakat eredményező por«, annak az ősi egyiptomi írnoknak a szavaival élve, aki lejegyezte a receptet korom, gumiarábikum és víz keverékéből készített fekete tintával. Amikor a por a szájban összekeveredik a nyállal, »tiszta fogkrém« lesz belőle.” Az i. sz. negyedik századból származó iromány szerint a fogkrém összetétele a következő: kősó, menta, szárított íriszvirág és borsszemek keveréke, őrölve. A felfedezés szenzációt keltett egy bécsi fogászati konferencián. „A szakma képviselői nem is sejtették, hogy ilyen korán megszületett az első valóban hatékony fogkrém receptje” — nyilatkozta dr. Heinz Neuman, aki miután maga is kipróbálta a keveréket, „üdének és tisztának” érezte a száját. A cikk rámutat: „A fogorvosok nemrégiben jöttek rá, hogy milyen jótékony anyagokat tartalmaz az írisz, és a fogínygyulladás is nagyszerűen kezelhető vele. Az ezzel készült termékek ma már kereskedelmi forgalomban vannak.”

 Gyümölcstartósítás

„Egy olyan anyagnak köszönhetően, melyet a vörösbor egyik áldásos összetevőjeként emlegetnek, a gyümölcsöstálunk tartalma hamarosan sokkal hosszabb ideig friss maradhat — számol be a New Scientist. — Azok az almák, amelyeket transz-rezveratrollal, azaz a szőlőben található antioxidáns anyaggal készült oldatba mártottak, két hét helyett három hónapig maradtak frissek. Amikor szőlőt vetettek alá ugyanennek a kezelésnek, a siker nem volt ennyire látványos, de a szőlő is két hétig, tehát dupla annyi ideig elállt, mint szokott.” A kísérletek kimutatták, hogy nem kell sok antioxidáns ahhoz, hogy meg lehessen előzni a szövetkárosodást, és hatástalanítani lehessen azokat az élesztő- és penészgombákat, melyek sok gyümölcs fonnyadásáért felelősek. „A kutatócsapatnak a további kísérletek során más terményeket, például paradicsomot, avokádót és zöld paprikát is sikerült tartósítaniuk — írja a folyóirat. — Most az a céljuk, hogy olyan módszereket találjanak, amelyekkel olcsóbban lehet transz-rezveratrolhoz jutni.”

A videojátékok károsak az egészségre

A szülők valószínűleg nincsenek tisztában vele, hogy mennyire károsak lehetnek a videojátékok a gyermekeik egészségére, jelenti az El Universal című mexikóvárosi napilap. Antonio González Hermosillo, a Mexikói Kardiológiai Társaság elnöke szerint azoknak a gyermekeknek, akik folyton videojátékokkal játszanak, nem kevesebb mint a 40 százalékánál fog kialakulni magas vérnyomás. Miért? Azért, mert amellett, hogy keveset mozognak, feszültséget okoznak maguknak azzal, hogy minden idegszálukkal olyan helyzetekben próbálnak helytállni, amilyeneket egy ember veszélyesnek tart, mint például támadásokban, virtuális küzdelmekben és egyéb konfliktusokban. „Az orvos arra figyelmeztet, hogy emiatt nagyon sok lesz a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma Mexikóban, pedig már most ezek a betegségek okozzák a legtöbb halált az országban” — jelenti ki az újság.

„Valami nagyon nincs rendjén”

„Valami nagyon nincs rendjén azzal, ahogyan a világot igazgatjuk” — mondja dr. Jacques Diouf, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főtitkára. Az egyesült államokbeli Harvard Egyetem Kennedy Államigazgatási Karán kifejtette: „A XX. század egyik nagyszerű eredménye az élelmiszer-termelés gyors növekedése volt, mely jóval túlszárnyalta a lakosság számának példátlanul nagy növekedését . . . Minden feltétel megvan ahhoz, hogy annyi élelmiszert termeljünk, amennyiből az egész bolygó jóllakhat.” A helyzet mégis az, hogy csak a fejlődő országokban 800 millió embernek nem jut elég élelmiszer, és mintegy 6 millió öt éven aluli gyermek hal meg minden évben alultápláltság és éhezés miatt. „Sokukkal hasmenés, malária, kanyaró vagy hasonló betegség végez, pedig ha szervezetük megkapná a szükséges táplálékot, életben maradhatnának — mondta a főtitkár. — Egyértelmű, hogy a világ nem a szükséges technikai eszközök hiányában éhezik, hanem politikai okok miatt.” Azt is hozzátette, hogy „csak akkor változhat valami a jövőben, ha politikai megoldást keresnek. Különben semmire sincs garancia.”

Házasságon kívül született gyermekek

Az Európai Közösségben „a gyermekek 25 százaléka házasságon kívül születik” — jelenti a La Vanguardia című spanyolországi napilap. A hagyományos értékek átalakulásával „egész Európában növekszik a házasságon kívül születettek száma”. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala szerint Svédország, Dánia és Franciaország vezeti a listát 54, 46, illetve 39 százalékkal. Utánuk következik Finnország és Nagy-Britannia, mindkettő 37 százalékkal. De ugyanez a tendencia figyelhető meg a mediterrán országokban is, pedig ott korábban nagyon fontosak voltak a családi hagyományok. Friss adatok szerint Spanyolországban például az újszülöttek 19 százalékának — néhány területen, például Katalóniában, 22 százalékának — egyedülálló az édesanyja. Vagyis mindössze tíz év alatt megduplázódott a házasságon kívül született gyermekek száma.

A föld fele pusztaság

„Annak ellenére, hogy már egy évszázada egyre nagyobb károk érik a környezetet, a bolygó szárazföldi területeinek a 46 százaléka még mindig jóformán érintetlen pusztaság” — írja a World Watch című folyóirat. Egy vizsgálat, melyben 200 tudós működött közre a világ minden részéről, „feltárta, hogy 68 millió négyzetkilométernyi földterületre illik rá a »pusztaság« kifejezés. Ez azt jelenti, hogy az egyes területek növényvilágának legalább a 70 százalékát az eredeti, őshonos egyedek alkotják; a területek lakossága (a városokat leszámítva) négyzetkilométerenként kevesebb mint 5 fő; és egy-egy pusztaság minimum 10 000 négyzetkilométeren terül el”. A 37 pusztaságnak nyilvánított vidéken a föld összlakosságának mindössze 2,4 százaléka, azaz a városközpontokat leszámítva 144 millió ember él. A területük azonban ugyanakkora, mint a hat legnagyobb országnak — Ausztráliának, Brazíliának, az Egyesült Államoknak, Kanadának, Kínának és Oroszországnak — a földterülete együttvéve. De a helyzet az, hogy „a pusztaságnak több mint az egyharmada déli-sarki jégmező, illetve északi-sarki tundra, és a 37 terület közül csupán 5-öt tartanak környezetvédelmileg fontosnak — mondja a World Watch. — Ehhez az kell, hogy a területen több mint 1500 őshonos növény- vagy állatfaj éljen, és nagy biodiverzitás jellemezze.”

Nagy-Britanniában sok a rab

„A nyugat-európai országok közül jelenleg Nagy-Britanniában börtönzik be a legtöbb embert. Ez azt jelenti, hogy Angliában és Walesben 100 000 főre átlagosan 139 bebörtönzött jut — jelenti ki a Guardian Weekly. — A rabok száma 1991 óta 42 000-ről 72 000-re emelkedett.” Amellett, hogy a brit bíróságok több embert ítélnek börtönbüntetésre, a büntetések időtartamát is hosszabbra szabják. Míg 1992-ben a nagykorú elítélteknek a 45 százaléka, addig 2001-ben a 64 százaléka kapott börtönbüntetést. Ám ami a föld többi részét illeti, néhány országban ennél sokkal magasabb a rabok száma. Világszerte mintegy 8,75 millió ember van bebörtönözve, de körülbelül a felük csupán három országban található: az Egyesült Államokban (1,96 millió rab), Kínában (1,4 millió rab) és Oroszországban (900 000 rab).

Gyilkos kilók

„Azok, akik 40 éves korukban kövérek, valószínű, hogy legalább három évvel korábban fognak meghalni, mint karcsúbb társaik; azaz a várható élettartam ugyanúgy csökken azoknál, akik az életük derekán túlsúlyosak, mint a dohányosoknál” — számol be a The New York Times. „Vagyis a tanulmány szerint, ha a 30-as éveink közepétől a 40-es éveink közepéig túlsúlyosak vagyunk, akkor később hiába adunk le egy-két kilogrammot, mégis nagyobb kockázatnak vagyunk kitéve” — mondta dr. Serge Jabbour, egy fogyókúrával foglalkozó kórházi részleg igazgatója. „Az üzenet tehát az — tette hozzá —, hogy idejekorán kezdjük el a fogyókúrázást, mert ha sokáig várunk, már késő lesz.” A fogyással a rák okozta halált is meg lehet előzni. Egy 16 éves vizsgálat befejeztével, 900 000 ember tanulmányozása után az Amerikai Rákkutató Társaság arra a megállapításra jutott, hogy „a súlytöbblet a rák okozta haláleseteknek feltehetőleg a 14 százalékáért felelős a férfiak esetében, 20 százalékáért a nők esetében” — írta a The New York Times. Különböző vizsgálatok a rákos daganatok számos típusát a többletkilókra vezették vissza.